A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén 75 bázisponttal, 8,25 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, ennek hátteréről számolt be kedd délutáni sajtótájékoztatóján Virág Barnabás alelnök.
Mind a belső, mind a külső keresleti nyomás alacsony, dezinflációs hatású. A forint gyengülése és a reálgazdaság gyengébb ciklikus pozíciója alakítja az inflációs alapfolyamatokat – számol be Virág Barnabás sajtótájékoztatójáról laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.
Fotó: YouTube / Magyar nemzeti bank
Virág hozzátette,
új pénzpiaci közeg érkezett el, ezért lassabb kamatcsökkentés vált indokolttá.
Közölte, 50, 75 és 100 bázispontos csökkentést tárgyalt a Monetáris Tanács, de egyhangú döntés volt 75 bázispontos csökkentésről. Így az O/N betéti 7,25, az O/N hitelkamat pedig 9,25 százalékra csökkent a kamatfolyosó leszállítása révén – tájékoztatott az alelnök.
Virág Barnabás azt is elmondta, az inflációs jelentésben 3,5-5,0 százalékos inflációra számítanak egész éves átlagban, ami 0,5 százalékkal alacsonyabb, mint amit korábban előrejeleztek. Emellett azonban
a GDP idei bővülését már csak 2,0-3,0 százalékra teszik
a külső környezet vártnál rosszabb helyzete miatt, azaz a növekedési prognózist is újfent csökkentették.
(Ez azt is jelenti, hogy egyre messzebb a nyugdíjprémium kifizetéséhez szükséges 3,5 százalékos növekedés. – a szerk.)
Az alelnök örömtelinek nevezte, hogy maginfláció háromhavi átlaga alacsony, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy átalakult az infláció szerkezete: a piaci szolgáltatások inflációja 10,9 százalék, ami jóval magasabb, mint a fogyasztóiár-index. Virág úgy véli, ehhez kell alkalmazkodnia a monetáris politikának is. Szerinte 2025 lehet az az év, amikor visszatérhetünk a 3 százalék körüli inflációs toleranciasávba.
A jegybank második embere szerint a belső kereslet lehet a növekedés motorja, a bizalom javulni kezdett a reálbér-növekedés és a csökkenő inflációs közeg miatt. Rámutatott viszont, hogy a külső kereslet elhúzódó gyengeséggel küzd: a fő exportpartnerek esetében a növekedési várakozások csökkentek, ez különösen Németország esetében gond magyar szempontból.
Virág Barnabás szerint a folyó fizetési mérleg pozíciója tartósan javul, és ez a folyamat fenn is marad. Ebben a még üzembe nem helyezett termelő beruházások is segítségünkre lesznek. Az alelnök rossz híreket is közölt: a feltörekvő piacok megítélése változékony, a geopolitikai feszültségek továbbra is fennállnak, valamint a meghatározó jegybankok esetében a kamatpályák felfelé tolódtak.
Az MNB alelnöke reálisnak tartja év közepére a 6,5-7, év végére pedig a 6-6,5 százalékos jegybanki alapkamatot – közölte.
A kamatstop kivezetésére vonatkozó kérdésre Virág azt mondta, a kamatsapkák kivezetése egy fontos lépés abba az irányba, hogy a monetáris transzmisszió helyreálljon, ezért üdvözlik a kormánynak ezt az intézkedését.
Virág Barnabás teljes sajtótájékoztatója itt tekinthető meg:
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn levelet küldött az Európai Unió tagállamainak. 
