Nem vár csodát az MNB az árrésstopoktól, a kivezetésük után nőni fog az infláció, vagy már korábban is.

A Magyar Nemzeti Bank csak 0,8 százalékos GDP-növekedést vár az idén, szemben a kormány 2,5 százalékos prognózisával.

Az inflációs előrejelzés mellett a gazdasági növekedés várt ütemének prognózisát is csökkentette a Magyar Nemzeti Bank. Virág Barnabás alelnök az alapkamat-csökkentés hátteréről tartott sajtótájékoztatót kedden délután.

Alacsonyabb inflációt, ugyanakkor kisebb GDP-növekedést vár a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mint három hónappal korábban. 

Közzétette Inflációs jelentését a Magyar Nemzeti Bank. A jegybanki szakemberek az idei év egészére csaknem 18, jövőre 4-6 százalékos pénzromlást prognosztizálnak.

A jegybank úgy számol, 2,5-3 százalékpontot is dobhat az infláción a rezsicsökkentés csökkentése idehaza, emellett a rendkívüli aszály még 1 százalékpontot tehet hozzá a fogyasztó árindexhez.

Az MNB csütörtökön mutatta be a friss Inflációs jelentést. Ebből kiderült, hogy a drágulás az ősz folyamán fog tetőzni addig fájdalmas tapasztalatokkal jár majd a vásárlás. Különösen az élelmiszerek esetén, hiszen ott továbbra is 20 százalék feletti lehet az áremelkedés.

A címben feltett kérdésre a válasz csak félig ismert. Az ellenzék kilátásba helyezte a megszorítást, igaz, azzal árnyalva, hogy majd később enyhíti a terheket, mivel győzelme esetén bizonyosan hozzáférhet ahhoz az uniós bödönhöz, amihez a mostani kormánypártok nem. Az utóbbiak viszont még a megszorítás gondolatától is ódzkodnak. Így, jobb híján megpróbáltunk a nyilatkozatokból, illetve az adatokból következtetni arra, mi is várható, meg persze megszólaltattunk olyan elemzőt, aki vállalta a véleményét ebben a politikával súlyosan átitatott kérdésben.

Annak ellenére, hogy a hazai bérek átlagban nominálisan 7,2, reálértéken 6,3 százalékkal nőttek a második negyedévben, a kiskereskedelmi forgalom még mindig nem állt vissza a koronavírus-járvány előtti szintre – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a legfrissebb inflációs jelentésében. Egyúttal feltárta, hogy akkor mi is lett ezekkel a többletpénzekkel.

Erre a következtetésre jutott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a legfrissebb elemzésében, amelyet a csütörtökön publikált inflációs jelentésében tett közzé. Ebben az MNB szakértői azt vizsgálták meg, hogy a korábbi tapasztalatok ismeretében milyen gazdasági hatásai lehetnek a koronavírus újabb, negyedik hullámának. 

Azt az MNB már kedden – azt követően, hogy monetáris tanácsa ismét, ezúttal 15 bázisponttal, 1,65 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot – nyilvánosságra hozta, hogy előrejelezése szerint hogyan alakulhat az infláció és a GDP a következő, valamivel több mint két évben. Ma a többi lényeges makrogazdasági mutatóra adott prognózisát is ismertette a jegybank.

A ma publikált inflációs jelentésből kiderül, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) arra számít, ha minden jól alakul, akkor az áprilisban 4 százalék felett tetőződő pénzromlás az év további részében mérséklődni fog. A gazdasági kilábalást alapvetően a beruházások várható növekedése alapozhatja meg.

Ez a legfrissebb, ma publikált inflációs jelentés fő megállapítása. A koronavírus-járvány második hulláma miatt a vártnál hosszabb időn át lábalhat ki a magyar gazdaság a válságból.

Csütörtökön ismertették az MNB szakemberei a legfrissebb inflációs jelentésüket. Ebből kiderült, hogy az előzetes várakozásaik miért nem érvényesültek, és a legutóbbi prognózisukhoz képest miért módosították azokat jelentősen lefelé.

Az USA és Kína közötti paktumra a befektetők első reakciója pozitív volt, noha még fontos részletkérdések várnak tisztázásra. Idehaza az lehet érdekes, hogy a monetáris tanács keddi kamatdöntő ülésén – ha nem is az irányadó ráta csökkentésével, de – egyéb eszközökkel reagál-e a novemberben magasabb inflációs adatra.

Most a három hónappal korábbinál 0,2 százalékponttal magasabb, 3,1 százalékos fogyasztóiár-indexre számít 2019-re, ezzel összefüggésben ugyanakkor a GDP növekedését is 0,3 százalékponttal nagyobbra, 3,8 százalékosra teszi.

Az idei 4,4 százalék után jövőre 3,5 százalékos GDP-növekedést várnak.

Az alapkamat változatlan maradt, a márciusi Inflációs Jelentés azonban már pontosabb képet fest az idei évről.

Kiadta júniusi inflációs jelentését az MNB.

Megjelent a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs jelentése: a cél csak 2019-re lehet meg. Pöröghet a fogyasztás és a beruházások.

A jegybank monetáris tanácsának keddi kamatdöntő ülésére és csütörtöki inflációs jelentésére figyel leginkább a piac a jövő héten. De lesznek más makroadatok is, például a KSH közli a kormányzati szektor tavaly év végi teljesítményét, jönnek ipari és munkaerő-piaci adatok is. Napról napra, ez vár ránk a jövő héten.

Kijött a jegybank szeptemberi inflációs jelentése.

A piac leginkább a jegybank monetáris tanácsának keddi kamatdöntő ülésére és az utána két nappal megjelenő inflációs jelentésre figyelhet a jövő héten.

Összességében stabil a magyar gazdasági környezet, komolyabb korrekcióra nem szorult a jegybank inflációs jelentése márciushoz képest. A jegybank 2017. második felére várja a 3 százalékos inflációs szint elérését, idén 2,4, jövőre 2,2 százalékos költségvetési hiánnyal számol. Az MNB szerint már csak csekély kamatcsökkentésre van esély, közeleg a ciklus vége. Inflációból is nagyobbat vár a jegybank, mint a kormány.

Az MNB kiadta inflációs jelentését, az államháztartás hiánya 2,5 százalék lesz idén.

Az államháztartás hiánya 2,8 százalék lesz a GDP-hez mérten az MNB legfrissebb inflációs jelentése szerint.

Frissítette előrejelzését a Magyar Nemzeti Bank: idén eltűnik az infláció, a gazdaság viszont a korábbi várakozásoknál gyorsabban nő majd.

Az iparcikkek ára kissé emelkedett, a piaci szolgáltatások ára fél százalékkal csökkent - ez az ingyenes készpénzfelvételnek is köszönhető.

A lakossági fogyasztás és a beruházások gyorsuló növekedésével számol a csütörtökön közzétett legfrissebb inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank.

A népesedési program ronthatja jövőre az egyenleget - itt vannak az MNB új számai.

A jegybank az új inflációs jelentésben már a rezsicsökkentés következő körét is figyelembe veszi. 300 forintos euróval, 3 százalék alatti hiánnyal, fél százalékos növekedéssel számolnak.

A Monetáris Tanács határozata alapján 2013. januártól havonta publikálja inflációs alapmutatóit a jegybank. Az eddig csak negyedévente, az inflációs jelentésekben megjelenő indikátorok kiemelt szerepet játszanak a monetáris politikai döntéshozatal során - a havi adatközlésnek köszönhetően jobban átlátható lesz majd, mi alapján döntöttek például az alapkamatról.

Az MNB új inflációs előrejelzése szerint az idei átlagos infláció 5,7 százalék lesz, a jövő évi 3,5 százalékra, a 2014-es 3,2 százalékra csökken, a 3,0 százalékos inflációs cél a stáb prognózisa szerint 2014 második felére érhető el - áll a Magyar Nemzeti Bank, csütörtökön közzétett új inflációs jelentésben.

A monetáris tanácsnak jól meg kell fontolnia decemberben a kamatdöntést, mivel az új inflációs jelentés számos új információval szolgál majd - mondta Simor András csütörtökön.

A Magyar Nemzeti Bank valószínűleg mérsékli a jövő évre vonatkozó növekedési előrejelzését decemberi inflációs jelentésében - közölte Simor András csütörtökön.

A GDP 1,4%-ának megfelelő kiigazításnak kell jönnie jövőre, különben a hiány 4% lesz, ami beláthatatlan következményekkel járhat. Az MNB prognózisa szerint az infláció tartósan cél felett lesz, a gazdaság idén a vártnál nagyobb mértékben zsugorodik, a reálbérek pedig jövőre is - akárcsak idén - csökkenni fognak.

Londoni kommentárok szerint a Monetáris Tanácsnak óvatosabbnak kellene lennie, a lazítást a forint árfolyama bánhatja. A kamatvágás a jelenlegi környezetben sürgősebbé teheti a megállapodást az EU-val és az IMF-fel. Az MNB tovább vághatja a kamatot, hitelkeret nélkül elfelejthetjük a 280 forintos eurót.

Alaposan rontott a magyar gazdaság főbb területeire adott márciusi előrejelzésén a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank szerint az eddig vártnál kevesebb lesz a beruházás, csökken az export és az import volumene is. Az államháztartás GDP-arányos hiánya viszont idén és jövőre is 3 százalék alatt lehet. Az inflációs pálya az egyszeri költségsokkok kifutásával javulhat, a belső fogyasztás ugyanis gyenge marad.

Márciusban csökkent az infláció az OECD-térségben. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet 34 tagállamában átlagosan 2,7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, szemben a februári 2,8 százalékkal. Ez a 2011 márciusi 2,6 százalék után a legalacsonyabb havi inflációs ráta.

Egy friss elemzői kommentár szerint az MNB ma közzétett inflációs jelentése optimistának tekinthető, mivel a kilátások között nem szerepel kamatemelés, a megemelt idei inflációs várakozások ellenére sem. Sőt, az alap forgatókönyv szerint akár már az év második felében lazítás történhet.