A kedvező munkaerőpiaci folyamatok ellenére a kiskereskedelmi forgalom továbbra sem érte el a koronavírus-válság előtti szintjét, a legfrissebb, júliusi adat alapján továbbra is 2,1 százalékkal elmaradt attól – szögezi le az MNB csütörtökön publikált inflációs jelentése. A második negyedévben, az alacsony tavalyi bázis következtében 7,3 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom.
A kiskereskedelmi forgalom, a reál nettó keresettömeg és a nettó megtakarítások alakulása
A jegybank korábbi várakozásaival összhangban, a tavalyi évben regisztrált magas megtakarítási ráta a korlátozó intézkedések áprilisi enyhítését követően csökkent.
Ahhoz, hogy a második negyedévben a családok nettó megtakarítása a tavalyi évhez viszonyítva alacsonyabb lett, az MNB szakértői szerint döntően a lakossági hitelezés dinamikus bővülése, kisebb mértékben pedig a megtakarítások mérséklődése járult hozzá.
A lakossági hitelezés második negyedévi bővülése elsősorban a lakáscélú hitelkihelyezések dinamikus emelkedésének köszönhető, ezek idei második negyedéves értéke 44 százalékkal volt magasabb, mint 2019 azonos időszakában. Ezt támogatták a 2021-től elérhető új otthonteremtési intézkedések, valamint az is, hogy sokan a lakásárárak és a kamatok emelkedésére számítottak, emiatt előrehozták a hitelfelvételeiket. Ugyanakkor a lakásárak valóban bekövetkezett növekedése is hozzájárult a rekordösszegű negyedéves lakáshitel-kihelyezéshez az átlagos hitelösszegek növekedésén keresztül.
Amint arról már lapunk is beszámolt, a lakosság készpénzállománya a második negyedévben a járvány alatti időszakhoz képest visszafogottabban bővült.
Ugyanez volt a tendencia a bankbetéteknél is. Ugyanakkor az elmúlt hónapokban átlagban továbbra is többet tettek bankbetétekbe az emberek, mint a válság előtt, miközben Európa-szerte a nettó bankbetét-elhelyezések inkább csökkentek.
A betétállomány növekedését az MNB stábja a likvid eszközök bővülésének tudja be. Az elmúlt hónapokban folytatódott a lakossági állampapír-állomány növekedése, annak ellenére, hogy a második negyedévben a háztartások nettó pénzügyi megtakarítása a tavalyi évhez képest alacsonyabb szintet ért el. A lakosság továbbra is megtakarításainak hozzávetőlegesen negyedét állampapírba fekteti, aminek eredményeként a lakossági állampapír-állomány 2021 júliusában átlépte a 9700 milliárd forintos szintet.
Vagyis minden remény megvan arra, hogy jóval korábban teljesül a Varga Mihály pénzügyminiszter által még 2018 végén kitűzött cél, miszerint a lakosságnál 2023 végére 11 ezer milliárd forint értékű állampapír legyen.
Ami a háztartások fogyasztását illeti, a második negyedéves kiadások a szolgáltatások iránti belföldi kereslet élénküléséről tanúskodnak. A korlátozó intézkedések április-májusi feloldását követően, a lakosság megtakarítási rátájának mérséklődésével párhuzamosan, jelentősen élénkült a szolgáltatások - mindenekelőtt a vendéglátás és a szálláshelyek - iránti kereslet. Ennek következtében a fogyasztás 2021 második negyedévi bővüléséhez legnagyobb mértékben a szolgáltatások fogyasztásának helyreállása járult hozzá.
Fogyasztási tételek hozzájárulása a fogyasztási kiadások bővüléséhez
Szolgáltatásokra közel 20 százalékkal többet költöttünk idén április-június között, mint az előző év azonos időszakában, amelyhez ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a válság miatt alacsony volt a bázis (ezen domborított nagyot a GDP is). Jelentősen, 19,4 százalékkal bővült még a tartós termékek fogyasztása, mely a kiskereskedelmi adatok alapján valószínűleg a gépjármű-vásárlásoknak, valamint a kultúr- és egyéb cikkek forgalomnövekedésének köszönhető.
Az építkezések és az építőipari alapanyagárak miatt jelentősen megugró felújtási költségek a háztartásokat a kiadásaik átcsoportosítására késztethette. Nemzetközi összevetésben kétségtelenül kiugróan növekedtek a hazai építési költségek, 2021 első negyedévében a hazai lakosság közel 17 százalékkal adott ki többet e célra, mint az előző év azonos időszakában. Ez, valamint a szolgáltatások igénybevételének hirtelen megugrása magyarázhatja, nemzetközi szinten is miért annyira visszafogottak a hazai kiskereskedelmi értékesítések – felel a címben feltett kérdésre az MNB az inflációs jelentésében.
Erre már érdemes felfigyelni. 
