A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái alapján időről időre beszámolunk arról, mennyi készpénz van a forgalomban. Fontos adat ez, hiszen a pénz útját kevésbé lehet nyomon követni, ha az zsebből zsebbe vándorol, mintha bankszámlák között mozog. Előbbi esetben ugyanis a szürke- és a feketegazdaság melegágya lehet és így – egyebek mellett – az elmaradt adóbevételek miatt az állami költségvetést is súlyos milliárdokkal rövidítheti meg. Nem beszélve arról, hogy a készpénzállomány fenntartása évente nagyjából mintegy 450 milliárd forintjába kerül az országnak.
Nem csoda, hogy az államkassza kulcsának őre, Varga Mihály már jó ideje fellép a készpénzforgalom növekedésével szemben. Cikkeinkben visszalapozva azt látni, hogy már több mint öt éve, 2016 áprilisában – még nemzetgazdasági miniszteri mivoltában – felhívta a figyelmet a túl sok készpénzre, kilátásba helyezve, hogy már a következő, 2017. évi költségvetésben lépéseket tervez a kormány a cash-állomány csökkentésére. Akkor Vargát az késztette megszólalásra, hogy az azt megelőző öt évben, azaz 2011-2016 között megduplázódott a forgalomban lévő készpénzállomány mennyisége Magyarországon, aminek következtében az 4 ezer milliárd forint fölé emelkedett.
A legfrissebb MNB-adatok szerint viszont 2021 júniusában már a 7500 milliárdos szintet karistolta a forgalomban lévő készpénz átlagállománya – egészen pontosan 7478,6 milliárdot. Amiből tehát látványosan következik, hogy az öt évvel ezelőtti kormányzati felbuzdulás ellenére sem sikerült megakasztani a folyamatot, sőt. Nem véletlen, hogy Varga pénzügyminiszterként is folytatta a cash-növekedés elleni verbális harcát. Például tavaly márciusban – alig néhány nappal a koronavírus-járvány miatti globális veszélyhelyzet kihirdetése után – Facebook-oldalára kiposztolt egy videót, amelyben arra hívta fel a figyelmet, mennyire fontosak is lennének a készpénzmentes fizetési megoldások.
2021. január 1-jétől pedig életbe lépett az az előírás, amely 50-60 ezer, online pénztárgéppel rendelkező üzlet számára írta elő a legalább egy készpénzmentes fizetést. Ettől Varga Mihály tavaly novemberben azt várta, hogy annak hatására több tízmilliárd forinttal is csökkenhet a cash-használat.
Ám a júniusi adatok azt mutatják, hogy eddig ez a lépés (sem) jött be. Hiszen a már említett 7478,6 milliárdos átlagállomány csaknem 150 milliárddal magasabb a 2020 decemberinél. Más kérdés, hogy ez a különbség pontosan egy évvel ezelőtt dupla ekkora volt, a 2020 júniusában forgalomban volt készpénz-átlagállomány ugyanis majdnem 300 milliárddal haladta meg a 2019 decemberit.
Ez tehát némi fényt jelenthet az alagút végén a pénzügyminiszternek, valamint a hazai bankároknak, akik ugyancsak egy ideje kampányolnak – már csak a jól felfogott üzleti érdekükből – a készpénz visszaszorítására. Erre 2019 novemberében 8 pontos megoldási javaslatot is megfogalmaztak, úgy becsülve, hogy azok megfogadásával akár a bruttó hazai termék (GDP) 1,7 százalékának megfelelő összeget, azaz mintegy 700 milliárd forintot lehetne megtakarítani.
Ám ebből a nyolc pontból csak a már említett egyet – a legalább egy kötelező elektronikus fizetési mód biztosítását – tette magáévá a kormány. Így tulajdonképpen a pénzügyminiszter leginkább a saját háza táját okolhatja azért, hogy intelmei ellenére egyre magasabb csúcsokra hág a készpénzforgalom.
Más kérdés, hogy azért ő is tehetne valamit, hiszen bár ez évtől valóban nem kellene készpénzt magunkkal vinni, ha vásárolunk egy online pénztárgéppel rendelkező kereskedelmi, vendáglátóipari egységben, helyszíni tapasztalataink alapján még most, több mint fél év elteltével is vannak, akik széttárják a karjukat, mondván, nem tudnak például bankkártyát elfogadni – hogy a többi elektronikus fizetési módról, például a QR-kódról ne is beszéljünk. Nincs ugyanis szankciója, ha valaki a jogszabályi előírás ellenére nem biztosít legalább egy készpénzmentes fizetést.
Lapunk megkeresésére például a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) sajtóosztálya azt közölte, hogy az elektronikus fizetés biztosítottságának ellenőrzése nem a NAV hatáskörébe tartozik! „A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló Kormány rendelet és a vonatkozó végrehajtási rendelet alapján az általános kereskedelmi hatóság a kereskedő székhelye szerinti település, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző az, akinek feladata, hogy a kereskedelmi tevékenységre vonatkozó nyilvántartást vezessen, jogszabályi és hatósági előírások megtartását ellenőrizze és eljárjon ezek megsértése esetén.”
Csakhogy nem sokkal e szabály bevezetése után a Napi.hu kérdésére a Budapesti Önkormányzat sajtóosztálya visszadobta a labdát, mondván, ők úgy tudják, nem hozzájuk tartozik az elektronikus fizetési lehetőségek ellenőrzése, a jegyzőknek nincs ilyen feladatuk, szerintük a NAV lenne az illetékes.
S e tekintetben a helyzet azóta sem változott. Vélhetően már csak azért sem, mert a jogszabályokban nem lehet találni olyan passzust, amely alapján szankcionálni lehetne az egyetlen elektronikus fizetési módot sem biztosító üzlettulajdonosokat. Magyarul, nem kell tartaniuk attól, hogy az üzletüket bezárják és/vagy pénzbírságot vetnek ki rájuk. Ennek híján pedig – ha már lassabban is, de – egyre csak kúszik felfelé a forgalomban lévő készpénzállomány.
Ellentétes narratívák. 
