Nem volt érthető, a kormányfő miért az építési és közlekedési minisztert bízta meg azzal, dolgozzon ki javaslatot a készpénzhasználat alkotmányos joggá emeléséről. 

Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a készpénzhasználat nem kapta meg az alkotmányos védelmet, pedig az állomány már a 9 ezer milliárd forint fölé ment.

Ezermilliárd forint olvadhat semmivé, de van jobb megoldás.

Az idei első félév végén közel 150 milliárd forinttal több cash volt a hazai forgalomban, mint amennyivel nekivágtunk a 2021-es évnek. Ám némi optimizmusra adhat okot a készpénzállomány visszaszorításán fáradozó Varga Mihály pénzügyminiszternek és a Magyar Bankszövetségnek, hogy ez a növekedés a fele annak, mint amennyi volt az egy évvel korábbi ugyanezen időszakban. 

A pénzügyminiszter jó fél éve úgy vélte, több tízmilliárd forinttal csökkenhet a készpénzhasználat azáltal, hogy 2021. január 1-jétől 50-60 ezerrel nőtt az elektronikus fizetést elfogadó helyek száma. Bár Varga Mihály nem jelölt meg időtávot, öt hónap alatt nemhogy csökkent, hanem 111 milliárddal még tovább is nőtt a készpénzállomány.

A magyarországi forgalomban lévő cash augusztus végén már átlépte a 7 ezer milliárd forintos lélektani határt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. S egyelőre nemigen látszódik annak a jele, hogy a 2008-as pénzügyi válság kirobbanása óta tartó növekedési tendencia megtörne. Pedig a csökkentésre számos javaslat született. Igaz, még azok megfogadása sem szorítaná vissza jelentős mértékben a készpénzhasználatot, legalábbis rövid távon.

6627 milliárd forintnyi összegről van szó, melynek java része a lakosságnál van. Ez túl sok.

Töretlenül növekedett tovább a készpénzállomány, derült ki az MNB által közzétett statisztikai mérlegből. Ugyan a trend az előző hónapokban is ezt mutatta, felmerül ugyanakkor, hogy a MÁP+-ba vándorolt 2500 milliárd forintnak mi lehetett a forrása?