Megállíthatatlannak tűnik a forgalomban lévő hazai készpénzállománynak a 2008-as pénzügyi válság kirobbanása óta tartó növekedése. Míg az 2007 végén még 2 ezer milliárd forintot tett ki, addig augusztus végén már 7031,9 milliárdot, miután a nyár utolsó hónapja 31,9 milliárdos gyarapodást hozott – tette közzé az MNB.
Elgondolkodtató eredményt hoz, ha a forgalomban lévő készpénzt a bruttó hazai termékhez viszonyítjuk. Eszerint míg az 2007-ben a GDP 9 százalékát érte el, 2019 végén már a 15 százalékát, s ha az idén bejön a Pénzügyminisztérium prognózisa és a gazdaság a koronavírus-járvány hatására tényleg legalább 5 százalékkal visszaesik az előző évhez képest, akkor az ez arány még tovább, 16-17 százalékra emelkedhet.
Ez azt jelenti tehát, hogy egyre több ügyletet rendeznek a magyarok kp-vel, ami nem segíti elő a pénzek nyomon követését, a korrupció kiszűrését, a gazdaság kifehérítését. Az is figyelemre méltó, hogy 2017 végén Magyarországnál magasabb GDP-arányos készpénzállománnyal az Európai Unióban csak Görögország, Lettország, Litvánia, Portugália és Szlovákia rendelkezett, azóta ez a helyzet nemigen változhatott.
A magas hazai készpénzállomány egyik oka az, hogy miközben a nagy címletek bővülnek, addig a kisebbek használata gyakorlatilag stagnál. Ugyanakkor a cash-tengerhez a történelmi szinten alacsony, gyakorlatilag a nullához közeli betéti kamatok is hozzájárulnak, valamint azok az állami intézkedések, amelyek a készpénzhasználat felé terelnek. Ilyen a havi kétszeres ingyenes készpénzfelvétel 150 ezer forint értékhatárig, valamint a pénzügyi tranzakciós illeték.
Megfigyelhető, hogy a háztartások jövedelmének növekedésével fordított arányban változik a készpénz használata. Azaz azt az alacsonyabb jövedelműek gyakrabban választják, mint fizetési eszközt. Még mindig magas azok aránya, akik készpénzben kapják meg a rendszeres jövedelmüket. Az is a cash felé terel sok, községekben és falvakban élőt, hogy a lakóhelyükön a városokhoz képest jóval kevesebb a bankkártyát elfogadó hely.
Pedig a készpénzes fizetéseket helyettesítő eszközök használata is emelkedik. Egyre több a kártyás vásárlás (érintőkártyás tranzakció, online fizetés), az átutalások, a csoportos beszedések (netbank, mobilbank használata) száma. Csakhogy még az internetes vásárlások többségénél is kp-ban rendezik a számlát a vásárlók, aminek az oka a bizalom hiánya lehet, például az, hogy a vevők arra apellálnak, még az átvétel helyszínén is elállhatnak a tranzakciótól. Ugyanakkor a futároknál is még csak elvétve oldható meg a kártyás fizetés.
De mit hozhat a jövő, megállítható-e a készpénzforgalom növekedése? A Magyar Bankszövetség szerint igen, már amennyiben a kormány a magáévá teszi a tavaly novemberben megfogalmazott, nyolc pontból álló javaslatcsomagját. Ezek a következők:
- Készpénzhasználati limit bevezetése az 500 ezer forint feletti, a gazdaság bármely két szereplője közötti tranzakcióknál;
- Kötelező elektronikus fizetési lehetőség biztosítása online pénztárgépek esetében;
- Kötelező elektronikus fizetési lehetőség biztosítása, amennyiben a kereskedő árbevétele meghalad egy bizonyos szintet;
- A pénzügyi tranzakciós illeték kivezetése, ösztönözve a banki csomagárazás elterjedését;
- A díjmentes havi kétszeri készpénzfelvétel eltörlése vagy az összeghatár 50 ezer forintra csökkentése;
- Sárga csekk fizetése során az elektronikus fizetések előnyben részesítése a készpénzzel szemben;
- Az állam, az önkormányzatok és a magánszemélyek közötti pénzmozgás elektronikus irányba való terelése;
- A fekete- és szürkegazdaságban keletkezett megtakarítási készpénzállomány számlapénzzé tételét támogató amnesztia támogatása.
Ezek végrehajtása révén a Bankszövetség számításai összességében a GDP közel 2 százalékának megfelelő összeget, azaz mintegy 700 milliárd forintot lehetne megtakarítani. Amely tehát így is csak a most publikált augusztus végi számok egytizede.
A bankszövetségi javaslatokból a kormány eddig csak egyet fogadott meg, igaz, azt, amely talán az egyik leglényegesebbnek tekinthető. Nevezetesen, hogy az online kasszát használó kereskedők 2021 januárjától kötelesek mindenhol biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét. A 2021. évi központi költségvetésről a parlament által elfogadott törvény szerint a boltosokon kívül a vendéglátóhely, vagy szálláshelyet nyújtó vállalkozás a jövő évtől köteles a fogyasztó számára legalább egy, nem készpénzes fizetési lehetőséget biztosítani, ez lehet kártyás fizetés, azonnali átutalásra épülő (például QR-kódos) fizetés, vagy más egyéb megoldás. Természetesen a fogyasztó dolga eldönteni, milyen módon fizet, készpénzzel, vagy bankkártyával.
Igaz, volt honnét erősödni. 
