Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
7p

Világrendek átalakulása
Befektetési stratégiák a globális változások viharában

Klasszis Befektetői Klub Bendarzsevszkij Anton nyitóelőadásával
és más neves szakértőkkel!

2025. szeptember 30. 16:30

Jelentkezzen most!

Töretlenül növekedett tovább a készpénzállomány, derült ki az MNB által közzétett statisztikai mérlegből. Ugyan a trend az előző hónapokban is ezt mutatta, felmerül ugyanakkor, hogy a MÁP+-ba vándorolt 2500 milliárd forintnak mi lehetett a forrása?

Szerdán tette közzé az MNB a statisztikai mérleget, amely ismét csak azt jelezte, hogy töretlenül növekszik a készpénzállomány, amely

az októberi 6414 milliárd után novemberben már 6477 milliárdot tett ki.

Az előzetes pénzügyi számlák alapján egyébként a készpénzállomány döntő része a lakosságnál van, a náluk lévő állomány ugyanis a teljes készpénzmennyiség 79 százalékát teszi ki.

Az MNB közleményéből az is kiderült, hogy a külföldi követelések átlagos és hó végi állománya egyaránt emelkedett. A növekedés mögött egyrészt a forint árfolyamának novemberi gyengülése, más részt a forintlikviditást nyújtó EUR/HUF FX-swapok állományának múlt havi bővülése állt. A hó végi állományok emelkedéséhez ezen felül az EU-tól érkező transzferek is hozzájárultak.

A MÁP+ nem szívta fel a készpénzt

Előzetesen a kommunikáció arról szólt, hogy a szuperkötvényként emlegetett MÁP+ egyik pozitívuma az lehet, hogy a túl magas készpénzállományt képes lesz csökkenteni. Az adatok viszont azt mutatják, hogy a kötvény nyári bevezetése annak ellenére sem csökkentette a készpénzállományt, hogy a MÁP+-ból rövid idő alatt 2500 milliárd forint összegben értékesítettek. Arról is volt szó korábban, hogy az ÁKK más, "készpénzsemlegesítő" konstrukcióval is piacra léphet, erre viszont nem került sor. Ugyanakkor, ahogy a statisztikák is jelzik, nehéz elképzelni, hogy milyen konstrukció lenne képes a lakosságnál tartott készpénzállomány érdemleges csökkentésére. Hiszen a MÁP+ annak ellenére, hogy elvileg 5 éves kötvény, a gyakorlatban a garantált visszaválthatóság révén egy magas hozamú látra szóló betétként viselkedik. Elvileg tehát kifejezetten kedvező konstrukció lenne arra, hogy a szabad készpénzállományt ebben parkoltassa a lakosság.

Miután augusztus óta ismét gyorsulva növekedett a készpénzállomány, arra következtethetünk, hogy a lakosság pénzügyi tudatossága továbbra is alacsony. A másik magyarázat, az lehet, hogy a piacon elérhető befektetési formákat nem tartják kellően biztonságosnak, illetve a befektetők nem bíznak kellően az államban, ennek ellentmond az, hogy ebben az esetben a lakossági devizaállománynak kellene magasnak lennie.

Azért nem teljesen ostobák az emberek

Kedden publikálta elemzését a jegybank két munkatársa, és Horváth Dániel és Kuti Zsolt „Valóban kiszorít bármilyen eszközt a piacról a szuperállampapír?” címmel. Ebben arról írnak, hogy a MÁP+ megjelenése után rövid ideig megfigyelhető volt, hogy az emberek a befektetési alapokból csoportosítottak át, szerintük ugyanakkor az átrendeződés a befektetési alapok összállományát tekintve és rendszerszinten nem jelent kockázatot. Hasonlóképpen a bankbetétekkel, ahol ráadásul sokkal kisebb mennyiségű kiáramlást lehetett csak megfigyelni (mint írják a betétkiáramlás becsléseink szerint 250 milliárd forint körül alakult). A statisztikák azt is jelezték, hogy más alacsonyabb hozamot biztosító állampapírokat is lecseréltek a befektetők MÁP+-ra, összességében viszont továbbra sem tiszta az összkép, hogy miből finanszírozta a lakosság ezt az állományt. Az elérhető adatok alapján a fentiek együttes összege messze nem adja ki az értékesített 2500 milliárdot.

Itt jöhet egyébként képbe a lombardhitel, amit azóta „elgáncsoltak”. Ennek révén ugyanis sok nagyobb tőkével rendelkező befektető vásárolt MÁP+-t, amelyet fedezetként használva, a kötvény kamatánál alacsonyabb (2-3 százalékos) teherrel bíró hitelt vett fel, melyből ismét MÁP+-t vásárolt, így építve fel esetenként hatalmas portfóliót. Ráadásul a konstrukció keretében a hitelkamat és a kötvény hozamának különbsége kockázatmentes hozamot biztosított. A konstrukció a bankoknak is megérte, hiszen a betéti állományra gyakorlatilag nulla körüli kamatot fizetnek, míg a kihelyezett pénzre ennél nagyobb kamatot számoltak fel, továbbá a forgalmazásért is kaptak jutalékot az Államadósság Kezelő Központtól (ÁKK).

Noha nem volt illegális az ilyen típusú hitelezés, de mivel a kötvények az államadósság finanszírozását célozzák, így támogatottnak sem lehet nevezni a lombardkötvényes konstrukciót. A MÁP+-hoz köthető lombardhitel állományról nem közöltek adatokat, de szinte biztos, hogy nem elszigetelt jelenség volt, hanem iparszerűen végzett befektetési forma. Nem véletlenül döntött az ÁKK úgy, hogy 2019. október 14-től a forgalmazók lakossági állampapírt nem fogadhatnak el fedezetként semmilyen hitel-, kölcsön- vagy egyéb ügylethez (pl. lombardhitel, derivatív ügyletek).

Segíti vagy nem a pénzügyi tudatosságot?

Szerda reggel jelent meg a Portfólión az MNB korábbi elnökének, Surányi Györgynek az írása, aki erős kritikával illette a MÁP+-ot. A szakember több szempontból is problémásnak tartja a konstrukciót, amely szerint piacromboló hatású. Azt is megjegyzi, hogy a kötvény esetében a lakosság orientálása, a pénzügyi tudatosság javítása is kontraproduktív.

Szerinte nem bizonyított, hogy növelné érdemben a megtakarítási hajlandóságot, s talán az ingatlanpiacot kivéve, a kereslet/infláció mérséklő hatása sem átütő.

A már idézett MNB-s tanulmány is megemlíti, hogy szakmai körökben megjelent egy további, nehezebben megfogható kockázat a MÁP+-szal kapcsolatban: a kritikák szerint a 4,95 százalékos átlaghozam arra „nevelheti” a lakosságot, hogy kockázat nélkül is magas hozam érhető el, ami rombolja a pénzügyi tudatosságot.

Ők azzal érvelnek, hogy a hazai viszonyok közt a MÁP+ épp a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztéséhez szükséges első lépést, a pénzügyi tartalékok képzését és a készpénznél szofisztikáltabb formában történő allokációját ösztönzi.

(Ezt ugyanakkor éppen az MNB által a cikk elején közölt készpénzállomány alakulása nem támasztja alá - szerk.)

Horváth Dániel és Kuti Zsolt tanulmánya szerint az érdemi megtakarítással nem rendelkező háztartások magas aránya sérülékennyé teszi az egész gazdaságot és nehezíti a fenntartható fejlődéshez szükséges egészséges szintű megtakarítási ráta fenntartását. Ha a MÁP + hatására ezek a háztartások is egyre inkább megtakarítóvá válnak, illetve a feleslegesen készpénzben és bankbetétben parkoltatott megtakarítások egy része is megmozdul, az már önmagában egy sikeres kezdő lépést jelenthet a magyar lakosság pénzügyi kultúrájának fejlesztésében. Ebben a tekintetben a kockázatmentes eszközön túli hozam/kockázat preferenciák kialakulása és a megtakarítások diverzifikációja (például a vállalati kötvénypiac felé) már egy következő lépést jelent.

Ha elfogadjuk a jegybanki szakértők érvelését,  az azt jelzi, hogy a magyar lakosság pénzügyi ismeretei és – tudatossága a jegybank szerint is a bányászbéka szintjén van. Ez pedig óhatatlanul rendszerszinten is érdemi kockázatokat hordozhat magában. Erre pedig sürgősen megoldást kellene találni, hiszen még mindenkinek élénken él az emlékezetében a devizahitelek törlesztő részleteinek megugrását követő tömeges hitelbedőlés, de hasonló problémát jelentett a közelmúltban, amikor a piaci kamatoknál jóval nagyobb hozamot ígérő – és pilótajátékként működő - kötvényekbe áramlott számottevő forrás.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Lassan nem marad növekedés: már csak 0,6 százalékos GDP-t vár idén az MNB
Imre Lőrinc | 2025. szeptember 23. 15:04
A Magyar Nemzeti Bank a várakozásoknak megfelelően 6,5 százalékon hagyta az alapkamatot. Ez nem okozott meglepetést, a GDP-előrejelzés lefelé módosítása annál inkább.
Makro / Külgazdaság Varga Mihályéknál a helyzet változatlan
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 23. 14:00
A jelenlegi feltételek és piaci környezet mellett az MNB ezúttal sem látott okot arra, hogy változasson a 2024. szeptember végétől 6,5 százalékos jegybanki alapkamaton. Az indoklást szokás szerint Varga Mihály MNB-elnök 15 órakor ismerteti.
Makro / Külgazdaság Irigykedve nézhetjük a svéd inflációt, még a kamatcsökkentés is belefért
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 23. 12:24
Meglepetésre kamatot csökkentett a svéd jegybank.
Makro / Külgazdaság Ez a támadás súlyosabb volt a vártnál: kényszerpihenőn marad a Jaguar
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 23. 12:07
Októberig meghosszabbította a kibertámadás okozta termelési szünetét a Jaguar Land Rover.
Makro / Külgazdaság Holnap érdemesebb lesz tankolni, mint ma
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 23. 11:37
A benzin és a gázolaj ára is csökken.
Makro / Külgazdaság Újabb pozitív jel, ugrásra kész az euróövezet
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 23. 10:58
Tizehat havi csúcsra emelkedett az euróövezet üzleti aktivitása.
Makro / Külgazdaság Aggasztó jelek a lengyeleknél
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 23. 10:29
Két és fél éves csúcsra került a lengyel munkanélküliség.
Makro / Külgazdaság Ettől tartottunk: Trump vámjai miatt is lépett a nagy európai autógyártó
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 23. 08:34
Visszafogja elektromos autó stratégiáját a gyengülő kereslet miatt a Porsche.
Makro / Külgazdaság Matolcsy György volt alelnöke kíméletlen véleményt mondott a magyar gazdaságról
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 23. 08:06
Három fő, saját magunknak okozott betegséget azonosított Patai Mihály.
Makro / Külgazdaság Berepülő drónok okoztak riadalmat Oslóban és Koppenhágában
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 23. 07:03
Újranyitották a reptereket Osloban és Koppenhágában, miután hétfő este drónészlelés miatt órákra leállították a forgalmat.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG