A szerdától a parlamentben tárgyalandó 2021-es költségvetési törvényjavaslat lényeges eleme, hogy a lejáró adósságokat lehetőleg minél több lakossági állampapírból, azok között is mindenekelőtt az egy éve debütált szuperkötvényből, a MÁP Pluszból kell finanszírozni. Az új MNB-alelnökjelölt, Virág Barnabás keddi, gazdasági bizottsági meghallgatásából pedig következtetni lehet arra, változik-e a monetáris politika, ami a fiskális politikát alakító Pénzügyminisztérium számára is fontos információ. Ezek a kérdések foglalkoztatták kollégánkat hétfő reggel.

Egy éves a “szuperkötvény”. Magyarországon is fokozatosan lazították a mozgási korlátozásokat az utóbbi hetekben, így elvileg visszatérhet a lakosság a korábbi mindennapokhoz. De mennyire állt vajon helyre a karantén idején tavasszal mélypontra esett állampapír-jegyzési kedv? Még nem teljesen. Ami megmagyarázza a kormányzat idei devizakötvény-kibocsátásait is.

2020 első negyedévében összesen 1266 milliárd forint értékben vásárolt a lakosság állampapírt. A nettó állománynövekedés a lejáratok, a visszaváltások és a visszavásárlások miatt 29,6 milliárd forintot tett ki.

A 2019-es év a Magyar Állampapír Pluszról, avagy szuperkötvényről szólt. Ez az év mindent felforgatott, így a kötvény eladásai is csökkentek, miközben minden állam óriási kiadásoknak néz elébe. Mi lesz vajon a kötvény sorsa, változhatnak-e a kondíciói? – kérdeztünk elemzőket. Az biztos, hogy a kockázatos eszközök vonzereje nagyon megváltozott az utóbbi időben.

A múlt héten már csak harmincmilliárd forintért jegyezték a szuperkötvényt, azaz Magyar Állampapír Pluszt. Ami az eddigi legalacsonyabb érték, de persze a vírusválság miatt nem meglepő.

A most fellángoló pánik, illetve a körvonalazódó recesszió, úgy tűnik, megint zárójelbe teheti a hitelminősítők szerepét, ahogy a CDS felárakat is. A járvány elmúltával viszont az adósságfinanszírozásban újra előtérbe kerülhetnek a piaci szereplők, és könnyen kiderülhet, hogy a szakértők által ostorozott MÁP Plusz bevezetése nagyon bölcs húzásnak bizonyult az állam részéről.

Még egyszer sem volt ilyen alacsony a MÁP Plusz jegyzési eredménye, mint a múlt héten. Ebben szerepet játszhat a vártnál magasabb infláció, a várnál gyengébb forint, esetleg kisebb mértékben a koronavírus is. De ne feledjük: az infláció a múltról szól, a kamatok pedig a jövőre vonatkoznak.

Varga Mihály szerint a novemberi indulása óta alatt több mint 100 milliárd forintért vásároltak belőle a postákon, és az értékesítések 80 százaléka a fővároson kívül történt.

A honatyák, -anyák együttes portfoliójának értéke 2019 végén elérte a 2 milliárd forintot, ez 35 százalékkal több az egy évvel korábbinál. S mivel a pénz- és tőkepiaci hozamok tavaly ennél jóval kevésbé emelkedtek, ez azt jelenti, hogy a gyarapodást jelentős mennyiségű friss pénzek befektetése idézte elő, elsősorban az állampapírokat, köztük is az új üdvöskét, a MÁP Pluszt keresték.

Pedig már most is csúcsra járnak. Optimizmusukat arra alapozzák, hogy szerinte továbbra is lazák maradhatnak a monetáris politikák, az ezzel járó alacsony kamatok miatt a befektetők a reálhozammal kecsegtető eszközöket kereshetik, köztük is a részvényeket.

Tavaly alaposan felforgatták az állampapírok a magyar befektetési piacot, de az infláció megugrása és a forint gyengülése sokakat elgondolkodtatott. Hosszú távon azért nem biztos, hogy ez lesz a legjobb hozamú befektetés, kérdés, érdemes-e másutt a magasabb a kockázatot vállalni. Az egyik választás az osztalékrészvény, a Mol vagy az OTP története tanulságos.

A 2019-es évben a lakossági befektetők körében az állampapír volt a favorit. Az egy évvel korábbiakhoz képes elért 1560 milliárdos növekedés elsősorban a nyáron debütált MÁP+-nak köszönhető.

A piaci viszonyok függvényében a tervezett 120 milliárd forintnál akár nagyobb értékben is értékesíthet az idén az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az új, 20 éves kötvényből – közölte a Privátbankár.hu-nak és az Mfor.hu-nak adott interjúban Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója, aki szerint korai még 30, 50, 100 éves papírokban gondolkodni. Kijelentette, hogy a MÁP Plusz kondícióin egyelőre nem terveznek változtatni, annak ellenére sem, hogy azok állománya a vártnál jobban gyarapodik, már több mint 3300 milliárd forintnál jár. Még ebben a félévben a nyugdíjkötvény és a zöld devizakötvények is debütálhatnak – az utóbbiak először nagy valószínűséggel jenben.

A magyarországi privátbankárok által kezelt vagyon több mint 20 százalékkal gyarapodott 2019-ben, az egy évvel korábbinál több, immár közel 45 ezer ügyfélszámlán csaknem 5700 milliárd forint szunnyadt – derül ki az Mfor.hu és a Privátbankár.hu által a szolgáltatók körében félévente elvégzett legfrissebb felméréséből.

Ennyit fizetnek a 2021 októberében kifutó ötéves papírok az utolsó évükre, annak köszönhetően, hogy az éves átlagos fogyasztóiár-index 2019-ben 3,4 százalék lett. 

Ekként foglalt állást a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az elmúlt hetekben felhevült vitában.

Lapunk kérdésére ugyanakkor a pénzügyminiszter nem zárta ki, ha változik a hozamkörnyezet, akkor mégis sor kerülhet módosításra.

Ingyenpénz? Ha még nem volt elég a szuperlatívuszokból MÁP Plusz-ügyben, számoljuk ki, hogy mekkora lesz a hozama nyugdíj-előtakarékossági számlán tartva. Az eredmény kedvező, de azért nem falrengető. A számítás egyben óv minket attól, hogy a rossz befektetésektől szja-kedvezménnyel jó hozamot várjunk.

Töretlenül növekedett tovább a készpénzállomány, derült ki az MNB által közzétett statisztikai mérlegből. Ugyan a trend az előző hónapokban is ezt mutatta, felmerül ugyanakkor, hogy a MÁP+-ba vándorolt 2500 milliárd forintnak mi lehetett a forrása?

Az MNB korábbi elnöke komoly kritikával illette az utóbbi időben óriási népszerűségnek örvendő állampapírt, a MÁP+-ot, szerinte komoly károkat okozhat a jövőben.

A kötvénypiac súlya valójában nagyobb a tőkepiacokon, mint a részvénypiacoké. A kibocsátott mennyiség a pénznyomdák hatására is tovább nő. Az egyszerű kisbefektetők is gondolkodhatnak államkötvényekben, de más hasonló termékekben is. Az oktatásban Magyarországon a pénzügyek szinte semmilyen szerepet nem kapnak, de ezt lehet pótolni.

Ami a költségvetés kiadásait akár több száz milliárd forinttal mérsékelné – állapítja meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországról kiadott legfrissebb jelentése. Az nem tartja jó ötletnek, hogy a büdzsé kizárólag belföldről finanszírozza magát, mivel a mélyponton lévő kockázati felárunk miatt a külföldi forrásbevonás most jóval olcsóbb.

Még egy erőteljes negatív sokk esetén sem lépne fel náluk likviditás-, illetve tőkehiány – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma publikált pénzügyi stabilitási jelentése. 

A júniusban indult Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) értékesített állománya a szerdai adatok szerint elérte a 2845 milliárd forintot - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön Budapesten, a Bajcsy-Zsilinszky úton található 5-ös számú postán tartott sajtótájékoztatón, amelynek indításaként maga is vásárolt az állampapírból.

A “szuperállampapírnak” is nevezett Magyar Állampapír Plusz kapcsán mintegy fél éve rengeteg szó esik nálunk az állampapírokról. Sokan azonban tapasztalataink szerint ma sem tudják, miről is van szó. Ami nem szégyen, hiszen a lakosság nagy része soha semmiféle pénzügyi oktatást nem kapott. Nekik próbálunk most segíteni.

A Magyar Állampapír (MÁP) Plusz megjelenése átvariálhatta a szokás szerint az év végére eső, adóoptimalizációs célú befektetői teendőket. A palettáról még hiányzik a nyugdíjkötvény, noha azt már tavasszal belengették. Csakhogy úgy tűnik, minden mindennel összefügg, így például az is befolyásoló tényező lehet, elindul-e az egyszer már nyolc hónappal eltolt azonnali fizetési rendszer 2020. március 4-én. Ezek is foglalkoztatták kollégánkat hétfő reggel.

Több mint 29 milliárd forint értékben értékesítették a jegyeiket. Azt nem tudni, ebből mennyi áramlott a Magyar Állampapír Pluszba, amelynek állománya októberben 368 milliárddal gyarapodott.

Egyebek mellett ez derül ki a Front Page Communications és a Kapolyi Ügyvédi Iroda által befektetési szakemberek körében október közepétől november elejéig elvégzett online felméréséből.

Kollégánk a német és a francia indexek eltérésének okairól beszélt a Trend FM Reggeli monitor című műsorában. A francia index meglepően jól teljesített öt év alatt, de csupa globális óriásvállalat van benne. Ezen túl: mi lehet a Magyar Állampapír Plusz postákra történt mai bevezetése mögött?

Mától kapható a MÁP Plusz a postákon, kinyomtatott, hazavihető formában. A forma tetszetős, ugyanakkor praktikus, átmenet a díszes értékpapírok és a postai csekkek között. De van egy nem várt előnye a nyomtatott sorozatnak a sima sorozattal szemben. A visszaváltásnál a postai sorozat meglepő biztonságot ad.

A szuperkötvény-állomány már meghaladja a 2500 milliárd forintot.

Október közepéig már közel 2300 milliárd forintnyit jegyzett le a lakosság az átlagosan évi 4,95 százalékos hozamot biztosító Magyar Állampapír (MÁP) Pluszból – derül ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) legfrissebb adataiból.

Azért rendelte el a tiltást az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) október 14-étől, mert tehetősebb befektetők nyerészkedtek azon, hogy a megvásárolt MÁP Plusz fedezetére hitelt vettek fel, hogy aztán abból megint szuperkötvényt jegyezzenek. Ám ezzel azok lehetőségeit is szűkítik, akik a MÁP Plusz megjelenése előtt is vettek fel lombardhitelt állampapír-fedezetre. Hogy mennyit, azt nem lehet tudni, mivel erről – horribile dictu – nincs hivatalos összesítés.

Szeptemberben átlagban már közel 6339 milliárd forint volt a forgalomban. Egy éve még mintegy ötszáz milliárddal kevesebb volt, hat éve pedig feleennyi. Az adat azért lehet fájó a kormányzatnak, mert egyik célja pont a készpénzmentesítés. Amely egyebek mellett a MÁP Plusz-vételekkel valósulhatna meg, ám egyelőre friss pénz alig megy a szuperpapírba.

Október 14-étől a forgalmazók lakossági állampapírt nem fogadhatnak el fedezetként semmilyen hitel-, kölcsön- vagy egyéb ügylethez (például lombardhitel, derivatív ügyletek).

Ezt javasolja Becsei András, annak érdekében, hogy visszacsatornázzák a pénzeket a hazai gazdaságba. Lapunknak adott interjújában a Magyar Bankszövetség elnöke ismertette a 22 pontos digitalizációs csomagjukat, amelyben egyebek mellett szerepel, hogy a személyi kölcsönök mellett a jelzáloghitelekre is lehessen elektronikusan megkötni a szerződést, valamint, hogy az ingatlan értékéhez képest viszonylag alacsony összegű hiteleknél mellőzzék a közjegyzői okiratot.

Annak köszönhetően, hogy a háztartások több mint 1200 milliárd forinttal növelték az állampapír-tulajdonukat június elejétől augusztus végéig, azon idő alatt, amikor immár kamatadó-mentesen vásárolhatnak sorozatokat – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból. A kormány célja 2023 végére a 11 ezer milliárdos állomány elérése.

A lakosság augusztusban közel 127 milliárd, a cégek pedig csaknem 188 milliárd forint értékben tettek hazai fizetőeszközt bankbetétbe. További érdekesség, hogy miközben a háztartások mintegy 23 milliárd forint értékű devizabetétet szüntettek meg, addig a vállalatok nagyobb értékben vettek fel devizában hitelt, mint forintban.

A július végi betétállomány 255,6 milliárd forinttal lett kevesebb a két hónappal korábbinál.

A háztartások több mint ezermilliárd forinttal növelték júniusban és júliusban az állampapír-tulajdonukat, az július 31-én megközelítette a 7 ezer milliárdot – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból. Ennek már az egyötöde szunnyadt az új üdvöskében, a Magyar Állampapír (MÁP) Pluszban.

A hazai bankok egyáltalán nem érzik úgy, hogy degeszre keresnék magukat, a jövedelmezőség magas szintje csak látszólagos, és egyébként is csökkenésnek indult már. Abban mindenki egyetért, hogy komoly robbanás jöhet a hazai hitelezésben, arról viszont megoszlanak a vélemények, hogy van-e szükség ennyi pénzintézetre Magyarországon. Az MNB alelnöke megkérdezte a bankvezéreket, mit szólnának, ha nem árulhatnák tovább a szuperállampapírt - nem voltak boldogok az ötlettől.

A nyári szünidő és vakáció sem vetette vissza annyira a MÁP Plusz iránti keresletet, hogy ne érkezzen bele legalább napi tízmilliárd forint. A bankok üzleti óráira lebontva tehát minden órára több mint egymilliárd jut. A régi papírok új fajtákra cserélése lassult ugyan, de nem állt le, több tízmilliárdot tett ki júliusban is.

Bankcsoportja 9 százalékkal magasabb, 26,3 milliárd forintos adózott nyereséget ért el 2019 első hat hónapjában, mint a tavalyiban. Még ennél is jobban, 19 százalékkal, 2,7 milliárdra gyarapította profitját a K&H biztosítója.

Lassan csökkenő tendenciát mutat a MÁP Plusz kötvények jegyzési eredménye, aminek több oka is elképzelhető. Az első hetekben magas volt a korábbi papírok lecseréléséből származó pénzek hatása, de a nyaralási szezon hatása is jelentős lehet.

Az eléggé kétségtelennek látszik, hogy a kockázatmentes forintbefektetések között a szuperkötvénynek becézett sorozat a csúcstartó. Kérdés viszont, hogy mi lesz, ha a forint gyengül? Hol van az a forintárfolyam, amelynél már azt mondanánk, hogy jobban jártunk volna, ha euróban maradunk? Nincs túl közel.

Hétfőn óriási zuhanással zártak a vezető tőzsdeindexek New Yorkban, amelyek immár több napja gyengülnek. A Nasdaq hatodik napja esik, 2016 óta nem produkált ilyen rossz szériát. Ráadásul ekkora mértékű napi esésre idén még nem volt példa.

A közel 28,3 milliárd forintos első féléves adózás előtti eredményének a záloga, hogy miközben a működési bevételei éves szinten kétszámjeggyel nőttek, a működési kiadásai csaknem 5 százalékkal csökkentek.

Lefelé tartó ágban vannak az ingatlanalapok, mármint ami a tőkéjüket illeti, a hozamokban inkább kisebb pozitív változás valószínű. Az MNB új rendelete csak megakasztotta a további méretnövekedést, az új államkötvény a jelek szerint kifejezetten tőkekivonást indított el. De egyelőre ez nem feltétlenül baj.