Az egyre magasabb infláció fejtörést okoz a kisbefektetőknek: az eddig biztos befutó, fix hozamot kínáló Magyar Állampapír Plusz egyre alacsonyabb reálhozamot kínál, az inflációkövető kötvények viszont vonzóbbá válhatnak. A Bank360.hu elemzői összefoglalták, mit érdemes tudni az állami befektetési formákról, és a jelenlegi gazdasági helyzetben az inflációs prognózisokra is tekintettel melyiket érdemes választani.

Bemutatjuk a Prémium Magyar Állami Lajhárkötvényt, amely magyar infláció-követő kötvény, csak borzasztó lassú, nagy késéssel követi vagy egyes esetekben nem is éri utol az inflációt. A gond akkor kezdődik, ha még nagyobb sebességre kapcsol a pénzromlás, míg akkor jár jól a befektető, ha visszaesik. Kiszámoltuk, hol jön el a pont, amikor a reálhozam elenyészik.

A magas infláció, ha nem követik a lakossági megtakarítások kamatai, súlyos veszteséget okoz majd a takarékoskodóknak – ahogy már most is. Bár korábban a negatív reálkamat csak átmeneti időszakokban volt jellemző, most már több éve, és évente sok százmilliárd forinttal csökken az emberek pénzének vásárlóereje. Mit lehet itt tenni?

Ha az MNB új inflációs prognózisával számolunk, az infláció-követő állampapírok hozama nemsokára évi hat százalékra vagy afölé is ugorhat, sorozattól függően. De utána valószínűleg ismét süllyed majd. Ezen kötvénysorozatok kamatprémiuma már sokszor csökkent az utóbbi években. Sohasem árt azonban ilyet tartani.

A tőzsdék emelkedése megállt, a forint is eseget, de a BUX-ot tovább húzza az OTP és több közepes nagyságú cég papírja. Soros megint nekiment Kínának, Salvador bevezette a bitcoint, elérte a 6000 milliárdot a MÁP Plusz állománya.

Az állampapír-vásárlás is nemzeti sporttá vált, mióta a bankok nem kínálnak magas kamatokat a megtakarításokra. De melyik kötvényt vegyük? Milyen alternatívák vannak? Miért ne tegyünk mindent egy papírba? Mi mindent érdemes tudni, mérlegelni a döntés előtt?

Új három éves inflációkövető PMÁP-kötvényeket árulnak mától, az előző sorozat ugyanis már túl régen volt a kínálatban, futamidejéből kevesebb, mint két év maradt hátra. Az új sorozatnak azonban egy negyed százalékponttal alacsonyabb lesz a kamatprémiuma, ami beleillik a hosszú távú kamatcsökkentési trendbe. Várhatóan így is veszik majd.

Csökkentik a klasszikus, három év körüli futamidejű eurós magyar államkötvény, a P€MÁP kamatprémiumát hétfőtől, de azért nem biztos, hogy rossz befektetés lesz. Minden attól függ, mit csinál majd az euró a következő években, és persze attól is, mennyiért jutunk hozzá. A hosszú távú trend mindenesetre csökkenő, egyre alacsonyabb a prémium.

Azt gondolhatnánk, hogy válságidőszakban mindenki óvatosabbá válik, a pandmémia a befektetési piacon azonban alaposan rácáfolt erre. A Takarékbank tapasztalatai szerint kockázatvállalóbbak lettek a magyarok. Ehhez kellett a járvány előtti év bősége, a klasszikusan biztosnak mondott eszközök csökkenő reálhozama, a nemzetközi hatások és a pénzpiaci edukáció is. Megutatjuk, mit hozott a koronavírus-járvány itthon a befektetési piacon.   

Kérem, ezt a cikket ne olvassa el, mert az káros lehet a nemzetgazdaságnak. Bár jó lehet az Ön zsebének. Lassan ott tartunk, hogy minden lakossági hitel kamatterhe alacsonyabb, mint a lakossági állampapírok hozama. Még akinek van pénze, annak is érdemes lehet hitelt felvenni, sőt van, hogy annak éri meg igazán. Az infláció ugyanis lassan felzabálja majd a tartozások értékét. Jegyzet.

Állampapír vásárlásakor a MÁP Pluszt, az inflációkövető PMÁP-ot vagy az eurós PEMÁP-ot érdemes választani? Kemény dió, mivel az infláció alakulásában és a forintárfolyam jövőjében is sok a kérdőjel. Kiszámoltuk, hogy különböző forgatókönyvek esetén melyik papír lesz kedvezőbb. Az is lehet, hogy a kötvények kombinálása a legjobb megoldás.

Miután tavaly az éves átlagos infláció kissé csökkent, az állam most új ötéves inflációkövető kötvényeket hoz forgalomba, amelyeknek a kamatprémiuma ma is alacsonyabb. Így a két hatás nyomán 4,8-ról 4,55 százalékra csökken a Prémium Magyar Állampapírral elérhető kamat. A kötvények futamideje viszonylag hosszú, öt és fél év.

A híres MÁP Plusz államkötvények hozamánál több mint kétszer magasabbat is el lehetett érni, ha valaki ehelyett eurós kötvénybe fektette a pénzét, méghozzá hasonlóan alacsony kockázat mellett. Hála persze annak, hogy a forint az utóbbi másfél évben rohamosan leértékelődött. Ez megtaníthatja a befektetőket arra, hogy még az állampapíroknál sem érdemes mindig mindent egy lapra feltenni.

Az intézményi befektetők még kerülik a szállodákat és a plázákat, de sorban állnak a raktárakért. A nagyobb magánbefektetők még mindig veszik az irodaházakat, de a kisbefektetők egy része már kiszállna a lakáspiacból. Ám ha beindul a kormány rozsdaövezeti programja, akkor az visszaterelheti a kisbefektetőket az ingatlanpiacra, ami a válságok alatt mindig menedékül szolgál a hosszú távra tervezőknek.

Ez derül ki a tehetősebb magyarok megtakarításait kezelő hazai privátbanki szolgáltatók lapunk megkeresésére adott válaszaiból. Nőtt a kockázatvállalási hajlandóság, sokan vettek részvényeket, arra számítva, hogy a válságból való kilábalást követően majd azok jóval többet érnek. Enyhén visszaesett az állampapírok iránti kereslet, az ingatlanoké viszont jóval masszívabban, mivel a befektetők az árak csökkenésére számítanak. Összességében június végén mintegy 45 ezer privátbanki számlán immár közel 6 ezer milliárd forint szunnyadhatott.

A szerdától a parlamentben tárgyalandó 2021-es költségvetési törvényjavaslat lényeges eleme, hogy a lejáró adósságokat lehetőleg minél több lakossági állampapírból, azok között is mindenekelőtt az egy éve debütált szuperkötvényből, a MÁP Pluszból kell finanszírozni. Az új MNB-alelnökjelölt, Virág Barnabás keddi, gazdasági bizottsági meghallgatásából pedig következtetni lehet arra, változik-e a monetáris politika, ami a fiskális politikát alakító Pénzügyminisztérium számára is fontos információ. Ezek a kérdések foglalkoztatták kollégánkat hétfő reggel.

Egy éves a “szuperkötvény”. Magyarországon is fokozatosan lazították a mozgási korlátozásokat az utóbbi hetekben, így elvileg visszatérhet a lakosság a korábbi mindennapokhoz. De mennyire állt vajon helyre a karantén idején tavasszal mélypontra esett állampapír-jegyzési kedv? Még nem teljesen. Ami megmagyarázza a kormányzat idei devizakötvény-kibocsátásait is.

2020 első negyedévében összesen 1266 milliárd forint értékben vásárolt a lakosság állampapírt. A nettó állománynövekedés a lejáratok, a visszaváltások és a visszavásárlások miatt 29,6 milliárd forintot tett ki.

A 2019-es év a Magyar Állampapír Pluszról, avagy szuperkötvényről szólt. Ez az év mindent felforgatott, így a kötvény eladásai is csökkentek, miközben minden állam óriási kiadásoknak néz elébe. Mi lesz vajon a kötvény sorsa, változhatnak-e a kondíciói? – kérdeztünk elemzőket. Az biztos, hogy a kockázatos eszközök vonzereje nagyon megváltozott az utóbbi időben.

A múlt héten már csak harmincmilliárd forintért jegyezték a szuperkötvényt, azaz Magyar Állampapír Pluszt. Ami az eddigi legalacsonyabb érték, de persze a vírusválság miatt nem meglepő.

A most fellángoló pánik, illetve a körvonalazódó recesszió, úgy tűnik, megint zárójelbe teheti a hitelminősítők szerepét, ahogy a CDS felárakat is. A járvány elmúltával viszont az adósságfinanszírozásban újra előtérbe kerülhetnek a piaci szereplők, és könnyen kiderülhet, hogy a szakértők által ostorozott MÁP Plusz bevezetése nagyon bölcs húzásnak bizonyult az állam részéről.

Még egyszer sem volt ilyen alacsony a MÁP Plusz jegyzési eredménye, mint a múlt héten. Ebben szerepet játszhat a vártnál magasabb infláció, a várnál gyengébb forint, esetleg kisebb mértékben a koronavírus is. De ne feledjük: az infláció a múltról szól, a kamatok pedig a jövőre vonatkoznak.

Varga Mihály szerint a novemberi indulása óta alatt több mint 100 milliárd forintért vásároltak belőle a postákon, és az értékesítések 80 százaléka a fővároson kívül történt.

A honatyák, -anyák együttes portfoliójának értéke 2019 végén elérte a 2 milliárd forintot, ez 35 százalékkal több az egy évvel korábbinál. S mivel a pénz- és tőkepiaci hozamok tavaly ennél jóval kevésbé emelkedtek, ez azt jelenti, hogy a gyarapodást jelentős mennyiségű friss pénzek befektetése idézte elő, elsősorban az állampapírokat, köztük is az új üdvöskét, a MÁP Pluszt keresték.

Pedig már most is csúcsra járnak. Optimizmusukat arra alapozzák, hogy szerinte továbbra is lazák maradhatnak a monetáris politikák, az ezzel járó alacsony kamatok miatt a befektetők a reálhozammal kecsegtető eszközöket kereshetik, köztük is a részvényeket.

Tavaly alaposan felforgatták az állampapírok a magyar befektetési piacot, de az infláció megugrása és a forint gyengülése sokakat elgondolkodtatott. Hosszú távon azért nem biztos, hogy ez lesz a legjobb hozamú befektetés, kérdés, érdemes-e másutt a magasabb a kockázatot vállalni. Az egyik választás az osztalékrészvény, a Mol vagy az OTP története tanulságos.

A 2019-es évben a lakossági befektetők körében az állampapír volt a favorit. Az egy évvel korábbiakhoz képes elért 1560 milliárdos növekedés elsősorban a nyáron debütált MÁP+-nak köszönhető.

A piaci viszonyok függvényében a tervezett 120 milliárd forintnál akár nagyobb értékben is értékesíthet az idén az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az új, 20 éves kötvényből – közölte a Privátbankár.hu-nak és az Mfor.hu-nak adott interjúban Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója, aki szerint korai még 30, 50, 100 éves papírokban gondolkodni. Kijelentette, hogy a MÁP Plusz kondícióin egyelőre nem terveznek változtatni, annak ellenére sem, hogy azok állománya a vártnál jobban gyarapodik, már több mint 3300 milliárd forintnál jár. Még ebben a félévben a nyugdíjkötvény és a zöld devizakötvények is debütálhatnak – az utóbbiak először nagy valószínűséggel jenben.

A magyarországi privátbankárok által kezelt vagyon több mint 20 százalékkal gyarapodott 2019-ben, az egy évvel korábbinál több, immár közel 45 ezer ügyfélszámlán csaknem 5700 milliárd forint szunnyadt – derül ki az Mfor.hu és a Privátbankár.hu által a szolgáltatók körében félévente elvégzett legfrissebb felméréséből.

Ennyit fizetnek a 2021 októberében kifutó ötéves papírok az utolsó évükre, annak köszönhetően, hogy az éves átlagos fogyasztóiár-index 2019-ben 3,4 százalék lett. 

Ekként foglalt állást a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az elmúlt hetekben felhevült vitában.

Lapunk kérdésére ugyanakkor a pénzügyminiszter nem zárta ki, ha változik a hozamkörnyezet, akkor mégis sor kerülhet módosításra.

Ingyenpénz? Ha még nem volt elég a szuperlatívuszokból MÁP Plusz-ügyben, számoljuk ki, hogy mekkora lesz a hozama nyugdíj-előtakarékossági számlán tartva. Az eredmény kedvező, de azért nem falrengető. A számítás egyben óv minket attól, hogy a rossz befektetésektől szja-kedvezménnyel jó hozamot várjunk.

Töretlenül növekedett tovább a készpénzállomány, derült ki az MNB által közzétett statisztikai mérlegből. Ugyan a trend az előző hónapokban is ezt mutatta, felmerül ugyanakkor, hogy a MÁP+-ba vándorolt 2500 milliárd forintnak mi lehetett a forrása?

Az MNB korábbi elnöke komoly kritikával illette az utóbbi időben óriási népszerűségnek örvendő állampapírt, a MÁP+-ot, szerinte komoly károkat okozhat a jövőben.

A kötvénypiac súlya valójában nagyobb a tőkepiacokon, mint a részvénypiacoké. A kibocsátott mennyiség a pénznyomdák hatására is tovább nő. Az egyszerű kisbefektetők is gondolkodhatnak államkötvényekben, de más hasonló termékekben is. Az oktatásban Magyarországon a pénzügyek szinte semmilyen szerepet nem kapnak, de ezt lehet pótolni.

Ami a költségvetés kiadásait akár több száz milliárd forinttal mérsékelné – állapítja meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországról kiadott legfrissebb jelentése. Az nem tartja jó ötletnek, hogy a büdzsé kizárólag belföldről finanszírozza magát, mivel a mélyponton lévő kockázati felárunk miatt a külföldi forrásbevonás most jóval olcsóbb.

Még egy erőteljes negatív sokk esetén sem lépne fel náluk likviditás-, illetve tőkehiány – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma publikált pénzügyi stabilitási jelentése. 

A júniusban indult Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) értékesített állománya a szerdai adatok szerint elérte a 2845 milliárd forintot - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön Budapesten, a Bajcsy-Zsilinszky úton található 5-ös számú postán tartott sajtótájékoztatón, amelynek indításaként maga is vásárolt az állampapírból.

A “szuperállampapírnak” is nevezett Magyar Állampapír Plusz kapcsán mintegy fél éve rengeteg szó esik nálunk az állampapírokról. Sokan azonban tapasztalataink szerint ma sem tudják, miről is van szó. Ami nem szégyen, hiszen a lakosság nagy része soha semmiféle pénzügyi oktatást nem kapott. Nekik próbálunk most segíteni.

A Magyar Állampapír (MÁP) Plusz megjelenése átvariálhatta a szokás szerint az év végére eső, adóoptimalizációs célú befektetői teendőket. A palettáról még hiányzik a nyugdíjkötvény, noha azt már tavasszal belengették. Csakhogy úgy tűnik, minden mindennel összefügg, így például az is befolyásoló tényező lehet, elindul-e az egyszer már nyolc hónappal eltolt azonnali fizetési rendszer 2020. március 4-én. Ezek is foglalkoztatták kollégánkat hétfő reggel.

Több mint 29 milliárd forint értékben értékesítették a jegyeiket. Azt nem tudni, ebből mennyi áramlott a Magyar Állampapír Pluszba, amelynek állománya októberben 368 milliárddal gyarapodott.

Egyebek mellett ez derül ki a Front Page Communications és a Kapolyi Ügyvédi Iroda által befektetési szakemberek körében október közepétől november elejéig elvégzett online felméréséből.

Kollégánk a német és a francia indexek eltérésének okairól beszélt a Trend FM Reggeli monitor című műsorában. A francia index meglepően jól teljesített öt év alatt, de csupa globális óriásvállalat van benne. Ezen túl: mi lehet a Magyar Állampapír Plusz postákra történt mai bevezetése mögött?

Mától kapható a MÁP Plusz a postákon, kinyomtatott, hazavihető formában. A forma tetszetős, ugyanakkor praktikus, átmenet a díszes értékpapírok és a postai csekkek között. De van egy nem várt előnye a nyomtatott sorozatnak a sima sorozattal szemben. A visszaváltásnál a postai sorozat meglepő biztonságot ad.

A szuperkötvény-állomány már meghaladja a 2500 milliárd forintot.

Október közepéig már közel 2300 milliárd forintnyit jegyzett le a lakosság az átlagosan évi 4,95 százalékos hozamot biztosító Magyar Állampapír (MÁP) Pluszból – derül ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) legfrissebb adataiból.

Azért rendelte el a tiltást az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) október 14-étől, mert tehetősebb befektetők nyerészkedtek azon, hogy a megvásárolt MÁP Plusz fedezetére hitelt vettek fel, hogy aztán abból megint szuperkötvényt jegyezzenek. Ám ezzel azok lehetőségeit is szűkítik, akik a MÁP Plusz megjelenése előtt is vettek fel lombardhitelt állampapír-fedezetre. Hogy mennyit, azt nem lehet tudni, mivel erről – horribile dictu – nincs hivatalos összesítés.