Az utóbbi mintegy másfél hétben nagyon jól teljesítettek a kriptodevizák, még ha most hétfőn korrekció is következett. Ennek a legfontosabb oka az lehetett, hogy kitűzték az Ethereum-hálózat reformjának határidejét. A “Merge” szeptember 19-én várható, és nagy ugrást jelent majd a piac számára – mondta el Eidenpenz József, a Privátbankár.hu és az Mfor.hu főmunkatársa a TrendFM reggeli műsorában.
A kriptodevizákat infláció elleni védelemként kevesen vásárolják, inkább csak olyan feltörekvő országokban, ahol nagyon magas az infláció és devizakorlátozások is vannak, mint Argentína vagy Törökország. Gazdasági problémák, pánik esetén, mint legutóbb az argentin pénzügyminiszter lemondása volt, jól láthatóan megugrik a kriptodevizák forgalma a helyi tőzsdéken.
Se kriptovaluta, se arany, se ingatlan?
A kriptodeviza azért alapvetően nem az átlagos kisbefektetőknek való, vagy legalábbis nem számottevő mennyiségben, hiszen akkora a volatilitása, a kiszámíthatatlanság az árfolyamban, ami nem teszi alkalmassá spórolásra. Inkább spekulációs eszköz marad. Az ingatlanpiacon is nagy a veszélye egy árfolyamcsökkenésnek.
Bár a legtöbb polgár azt hiszi, hogy az arany inflációkövető eszköz, a sok évtizedes adatsorok azt mutatják, hogy ez se mindig igaz, sőt. Az arany magas inflációjú időszakokban is képes volt nagyon gyengén teljesíteni, például a nyolcvanas és a kilencvenes években. (Előtte, a hetvenes években valóban szépen követte az inflációt.) Az arany mozgása is eléggé kiszámíthatatlan, inkább a részvényekhez hasonlít.
A késésnek is van előnye
A legnagyobb valószínűséggel és legkisebb kockázattal az inflációkövető magyar államkötvényekkel tudjuk utolérni az inflációt. Igaz ugyan, hogy a forintos PMÁP lakossági állampapír jelenleg csak 6,6 százalékot fizet éves szinten, az infláció pedig 11,7 százalékos volt júniusban.
De jövőre már az idei inflációhoz igazítják majd a kamatozását, és akkor minden bizonnyal két számjegyű éves kamatot fogunk kapni. A jelentős késés pedig előnnyé is válhat, amikor majd lefelé indul el az infláció. Így a korábbi magas infláció után kapunk kamatot akkor, amikor már alacsonyabb lesz a pénzromlás mértéke.
Vásárolhatunk eredetileg intézményi befektetőknek kibocsátott több éves fix kamatozású államkötvényeket vagy éven belüli diszkontkincstárjegyeket is, ezek hozama jelenleg megközelíti az évi tíz százalékot is. Arra kell vigyázni, hogy 2019 június előtt kibocsátott állampapírt ne vegyünk, mert ezek még mindig kamatadó-kötelesek. Az eurós inflációkövető kötvények sem rosszak, azoknál is kamatemelkedés várható.
A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg:
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Két héttel az Aszad-rezsim bukása után a szíriai menekültek levelet kaptak az osztrák bevándorlási hivataltól, amelyben közlik, hogy eljárást kezdeményeztek a menedékjoguk visszavonására. 
