Visszaváltsam a MÁP Pluszomat? De mit vegyek helyette?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szorgos kamatemelési sorozata, a rohamos forintgyengülés, az EU-s pénzcsapok elzárása, az orosz invázió, az infláció megugrása – ezek közül akár egy-kettő is elég lett volna, hogy nagyszabású változásokat okozzon a hazai állampapírpiacon. Hát még ez az öt együtt. Mára ott tartunk, hogy teljesen másképp néz ki a megtakarítók, kisbefektetők befektetési helyzete, mint fél vagy egy évvel korábban.

Bár sokan már meglépték, ma is sokan fordulnak azzal a kérdéssel hozzánk, hogy mibe fektessék a pénzüket, illetve, hogy “visszaváltsam-e a MÁP Pluszomat”. A rövid válasz: igen, érdemesebb visszaváltani. Ugyanis már lényegében minden futamidőre vannak jobb ajánlatok, a MÁP Plusz (Magyar Állampapír Plusz) szinte az értelmét vesztette. Még a postákon kapható, évtizedek óta jellemzően alacsonyabb kamatú Kincstári Takarékjegyek is többet fizetnek ennél.

Ez most a legjobb ajánlat a piacon

Ehhez nézzük meg az alábbi táblázatot, amely a fix kamatozású lakossági, valamint a magánszemélyeknek is árult intézményi állampapírok hozamát mutatja a július 5-i állapot szerint. A legjobb megoldásnak - legalábbis, ha valaki fix kamatozású papírt keres -, az eredetileg intézményi befektetőknek szánt, de a Kincstárnál másoknak is értékesített fix államkötvények látszanak.

Ehhez nem árt tudni, hogy az említett intézményi papírokra nincs olyan visszavásárlási ajánlat, mint a MÁP Pluszra, ami hátrány. Kockázatot kell vállalni velük, mert ha netán idő előtt el kellene adni, az veszteséget okozhat. (Igaz, árfolyamnyereség is keletkezhet.) A MÁP Plusznál kezdetben 0,25 százalékos levonással kellett számolni, ha azt valaki el akarta adni, kivéve a kamatjóváírási napokat követő két hétben. Olyankor nulla volt a levonás.

A kötvénypiac kérlelhetetlen matekja

Ez a negyed százalék sem volt azonban kőbe vésve, nemrég meg is emelték fél százalékra. De ez még mindig tűrhető, és a névértékhez képest értendő. Még ha tovább emelnék is valamelyest, akkor is kiszámíthatóbbnak látszik, mint egy ötéves intézményi állampapír értékesítése.

Ha például egy ilyen ötéves fix kamatú papírt megveszünk nyolc százalékos éves hozammal, majd a hozamszint a piacon felmegy kilenc százalékra – és a papírt el kell adnunk –, durván öt százalékot veszítünk rajta. Ez nem gonoszság senki részéről, nem “extraprofit”, egyszerűen ilyen a piac és a kötvényhozamok működése, matematikája. Ha egyébként csökken a hozamszint, akkor meg hasonló árfolyamnyereség keletkezik.

Röviden összefoglalva: most ezek az intézményi kötvények adják a legmagasabb fix hozamot, de ki vagyunk téve az áringadozásoknak, ha nem tudjuk megtartani végig. Ennek tudatában, megfontoltan szabad csak ebbe fektetni.

Mi várható az inflációkövető kötvényektől?

A kisbefektetők többségének azonban nem biztos, hogy a többéves fix lekötés a legjobb, ez látszik az eladási statisztikákból is. Miközben a május végéig eltelt időben tömegesen váltották vissza a MÁP Pluszt, helyette elsősorban inflációkövető PMÁP-ot (Prémium Magyar Állampapírt) vásároltak.

Visszaváltanak, de vesznek is (állampapír-statisztika)

• Május végén a forint lakossági állampapírok állománya 10 204,9 milliárd forintot tett ki, ami 194,7 milliárd forint növekedést jelent december vége óta – írja az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) legutóbbi jelentése. A Prémium Magyar Állampapír állománya május végére 949,8 milliárd forinttal növekedett, így 3152,6 milliárd forintot tett ki. A Magyar Állampapír Plusz állománya pedig 931,2 milliárd forinttal 5015,3 milliárd forintra csökkent. A nyomdai Magyar Állampapír Plusz összértéke 11,1 milliárd forint növekedés után 426,2 milliárd forint volt a hó végén.

Teljesen logikus, hogy a kisbefektetők a változó, inflációkövető kamatot keresik. Hiszen a legutóbbi adat szerint 10,7 százalék volt az infláció májusban, és már a jegybank sem zárja ki, hogy ősszel eléri a 14 százalékot (a júniusi inflációs adatot pénteken, július 8-án teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal - a szerk.). Ezzel az infláció felett 0,75 százalékos kamatprémiumot fizető 2026/J és az 1,5 százalékos prémiummal vásárolható 2028/K is évi tíz százalék feletti kamattal kecsegtet. (Jelenlegi kamatuk 5,85, illetve 6,6 százalék.)

Mennyi lesz a PMÁP kamata?

De mégis mekkorával? Ezzel kapcsolatban azért van egy sor kérdőjel. A jegybank nemrég 11 és 12,6 százalék közé emelte az idei inflációs prognózisát a korábbi (márciusi) jelentésben megadott 7,5-9,8 százalékról. Majd 2023-ra 6,8-9,2, a rákövetkező évre viszont már csak 2,5-3,5 százalékot vár.

Ha a jegybanknak igaza lesz a prognózisaival, akkor 2025-ben eléggé leesik majd a papírok kamata, a mostani fix állampapír-hozamok alá. Bár mostanában a bankok bankja eléggé alálőtt a pénzromlásnak, a valóság rendre sokkal magasabb értékeket produkált. Félő, hogy az infláció szellemét sokkal nehezebb lesz a palackba visszatuszkolni, mint ahogy az MNB sejteti. Így a PMÁP jó választásnak látszik.

Ha esik, ha fúj, jó lehet

Már csak azért is, mert ha csökken az infláció, az is jó a fogyasztónak. Nem a kamat szintje számít, hanem a reálkamat, ami elvileg itt fix, a kamatprémiummal egyenlő.

(A 2026/J esetében egyébként február 20-án, a 2028/K-nál pedig június 20-án van kamatforduló. Vagyis a második esetben csak nem kis késéssel követi a papír az inflációt.)

Jön-e új MÁP Plusz?

Bár már többször megénekeltük a MÁP Plusz halálát, de legalábbis a korszakának végét, egyelőre súlyos ezermilliárdok vannak benne. Emiatt nem lenne túl logikus, ha új, magasabb kamatú MÁP Pluszt vagy hasonló terméket bocsátanának ki. Akkor ugyanis a régiből még nagyobb mennyiség visszaváltása valószínű. Így új MÁP Pluszra nem érdemes várni.

Az államnak jelenleg az a jó, ha tíz százalék körüli infláció mellett öt százalék alatti kamatot fizet a többezer milliárd forintunkra. Szunyókáljanak csak a kisemberek, felejtsék inkább a MÁP Pluszukat a fiókban. Ezzel is támogatják az államháztartást.

Eurót venni, vagy sem

Még nagyobb dilemma, hogy érdemes-e a jelenlegi devizaárak mellett befektetési céllal eurót venni, vagy sem. A kérdés végső soron az, merre megy tovább a forint a következő években, ami a legjobb gazdasági elemzőket is megosztja. Számos magyarázat van a forint gyengeségére, vannak, akik szerint ez, mások szerint az a tényező fontosabb. Ilyenek a teljesség igénye nélkül:

• az EU-s pénzek visszatartása
• a szárnyaló gázárak, amelyek költségvetési problémákat okozhatnak nálunk
• az orosz-ukrán háború kockázatai
• a nem elég magas kamatkülönbözet a hazai és európai állampapírok hozama között
• a kormány piacidegen, nem befektetőbarát megszorításai
• a nem eléggé szigorú hazai költségvetés
• a külkereskedelmi és a fizetési mérleg hiánya elszállhat
• az erős dollár és a gyenge euró
• a nemzetközi tőkepiacokon kialakuló kockázatkerülési hullám.

A forintprognózisok halála

A forint további nagyobb gyengülését nemigen várja senki, inkább erősödést jósoltak eddig a brókercégek, bankok elemzői. (Például a tovább emelkedő kamat hatására.) De a jelenlegi, szerdán 409,68 forintig is elment eurószintet sem prognosztizálta senki. Ilyen körülmények között racionálisnak látszik eurót venni, akinek nincs.

De eurónk, dollárunk eladásában is van ráció, ha már van belőle, hiszen nagyon jó árat adnak érte. A döntés nagyon nehéz.

Alig van már eurós kamatprémium

Az kevésbé kérdéses, hogy meglevő euróinkat érdemes-e PEMÁP-ba (Prémium Euró Magyar Államkötvénybe) tenni. Bár a legutóbbi, hatéves sorozat (2028/Y) kamatprémiuma már csak 0,25 százalék, az euró inflációja is elég csúnyán néz ki. Így ez a papír is véd valamelyest a pénzromlástól. No meg nemigen van más olyan alacsony kockázatú befektetés, amely évi 2,85 százalékot fizet euróban, ami majd várhatóan nagyot fog nőni jövőre. (De csak augusztus 23-tól.)

A forintos PMÁP és az eurós PEMÁP-ok eladásánál egyébként egyaránt egy százalékot vonnak le jelenleg a névértékből. De ez, amint a MÁP Plusznál is, bármikor változhat.