<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
13p

Az elmúlt egy évben nagy változások történtek a kötvénypiacokon, ami a befektetési szokásokat alaposan átalakíthatja. A kötvényhozamok nőttek, így újra vonzó befektetésekké váltak. Egy lakás bérbeadása már nem biztos, hogy versenyképes a tíz éves fix állampapír 7,5 százalékos forinthozamával, ráadásul a kötvényhozamok, jelzáloghitel-kamatok növekedésével az ingatlanok ára is csökkenhet. A kötvények jó befektetések lehetnek, a forint erősödhet középtávon. A részvények, ingatlanok vonzereje csökkenhet, és nagyobb szerep juthat a kötvényeknek. Interjú Kovács Szilárddal, az Erste Alapkezelő portfólió-menedzserével.

Nagyon megugrottak a hozamok. Lehetséges, hogy tíz év óta nem volt ilyen kedvező alkalom kötvények vásárlására és kötvényalapok befektetési jegyeinek vételére, mint most?

Az utóbbi öt-hat évben a nagyvilágban nulla közeli kötvényhozamok voltak, és Magyarországon is hasonló volt a helyzet a rövid futamidőknél. A magyar hosszú futamidejű állampapírok hozama évi két százalék körül is járt. A kötvénypiac ebben az időszakban teljesen elvesztette a fundamentális alapjait, sőt piaci jellegét is. A befektetők egyre csak az újabb és újabb jegybanki intézkedéseket figyelték.

Mára megváltozott a helyzet, a jegybankok szigorítanak, az emelkedő infláció miatt a hozamok sokkal magasabb szinten tartózkodnak, és jelentős kockázatoknak  vannak kitéve az európai gazdaságok (Covid, háború). Reméljük, sikerül az orosz-ukrán háborút mihamarabb befejezni, és az inflációnak is előbb-utóbb fordulnia kell. Ha elindul egy hozamcsökkenés, akkor a mostani hét és fél százalék körüli öt, tíz, tizenöt éves hozamok egy éven belül olyan magas eredményt biztosíthatnak a hazai kötvényalapok számára, amit korábban csak a részvényalapok tudtak elérni.

Kovács Szilárd, Erste AlapkezelőKovács Szilárd, Erste Alapkezelő

Éves szintű teljesítményük ilyen esetben felmehet kétszámjegyű szintre is, hiszen, ha esnek a hozamok, akkor a kötvényárfolyamok emelkednek. A kötvényalapoknál általában magas a duration (a súlyozott átlagos futamidő), ami érzékennyé teszi ezeket a hozamváltozásokra, ezért természetesen emelkedő hozamoknál negatív teljesítmény is elképzelhető.

A befektetőknek azonban van egy olyan rossz szokásuk, hogy múltbeli teljesítmény alapján vásárolnak meg valamit, amikor már drága.

Igen, így van. Ezért fontos az ügyfeleket tájékoztatni a kötvénypiac javulásáról, változásairól. Úgy gondolom, hogy most a kötvényalapok várható középtávú hozama bőven meghaladhatja például a MÁP Pluszét. Messze jobbak a kilátásaik most, mint az utóbbi tíz évben bármikor.

Az Erste alapkezelő díjnyertes alapjai 2022-ben

  • Privátbankár.hu Klasszis 2022 - Legjobb Rövid Kötvény Alap: I. Erste Kamatoptimum Nyíltvégű Alap
  •  Privátbankár.hu Klasszis 2022 - Legjobb Hosszú Kötvény Alap: I. Erste DPM Nemzetközi Kötvény Alapok Alapja 
  •  Privátbankár.hu Klasszis 2022 - Legjobb Szabad Kötvény Alap: I. Erste Abszolút Hozamú Kötvény Alap
  •  Privátbankár.hu Klasszis 2022 - Legjobb Vegyes Kiegyensúlyozott Alap: I. Erste Megtakarítási Alapok Alapja

Utoljára 2012-ben voltak hasonlóan magas szinten a kötvényhozamok Magyarországon, és akkor lehetett a kötvényalapokkal hasonló hozamokat elérni.

Igen, de az egy teljesen más környezet volt. Akkor az államcsőd is egy lehetséges opció volt, amivel gyakran foglalkoztak. Aztán megnyugodott a piac és csökkentek az inflációs számok is. Ezzel párhuzamosan csökkentek a kötvényhozamok és mentek fel a kötvények árfolyamai.

Közben Európa-szerte és Magyarországon is erőteljes kamatcsökkentési folyamat kezdődött. Ez még külön jó hatással volt a kötvények árfolyamára. Bár a háború sok mindent negatívan befolyásol, de ha bekövetkezik egy határozott pozitív változás, akkor mind az inflációban, mind a kötvényhozamokban komoly esést válthat ki. Ez pedig előrevetíti a kötvényalapok jövőbeli kitűnő teljesítményét.

Nem lehet, hogy akkor is jöhet pozitív változás a piacokon, ha nem ér véget a háború? Az infláció a bázishatás miatt is csökkenhet, és rengeteg negatív hír jött már, ami beépülhetett az árfolyamokba. Innét már csak jobb lehet?

Igen, én is ezt gondolom, de még nem következett be igazán pozitív változás. Az újabb és újabb szankciók az európai gazdaságokat negatívan érintik, és ez a kötvényhozamokon is meglátszik. Kellene egy pozitív fordulat az inflációban és a háborúban is.

Ezzel szemben mi lehet a legpesszimistább szcenárió? Mi lesz, ha az infláció inkább tovább növekszik, bőven két számjegyű lesz Magyarországon? A jegybank még sokáig és erőteljesen tovább emeli a kamatot? Az oroszok előrenyomulnak, Kínát elönti a Covid, a Fed még vehemensebben emeli a kamatot…

Egyelőre én is úgy látom, hogy még rengetegféle kockázat van. A szomszédban háború. A Fed még biztosan jó darabig tovább fog emelni, év végén két és fél-három százalékos lehet az irányadó dollárkamat. A magyar jegybank legalább szeptemberig folytathatja a kamatemeléseket, és valószínűleg a rezsicsökkentéshez is hozzá kell nyúlni valamilyen módon. A költségvetés is módosításra szorul. Az Európai Központi Banknak döntenie kell, hogy mikor kezdje el és milyen mértékben a kamatemelést. Ebben az évben tehát nagyon sok változás lesz, de a jelenlegi főbb trendek az év végéig valószínűleg nem fognak megtörni.

Az elemzők alapvetően azt várják, hogy 2023-ban lesz végre érdemi csökkenés az inflációban. Akkor a jelenlegi magas kötvényhozamok nagyon vonzóvá válnak. Addig azonban lehetséges, hogy az MNB például évi 8,5 százalékra is felemeli az irányadó kamatot. Rövid távon sok minden elképzelhető, de a kötvényhozamok középtávon már vonzóak és sok kockázat beépült az árakba.

Lehet, hogy érdemes későbbre is pénzt tartalékolni, amikor még magasabbak lesznek a hozamok?

Elképzelhető. De az említett fix kamatozású 10-15 éves állampapírok lejáratig hozzák a mostani magas, hét és fél százalékos hozamot, ami eléggé vonzónak látszik jelenleg. 

Az valószínűtlen, hogy az infláció is öt-tíz évig nagyon magas szinten ragadjon?

Azt gondolom, hogy ez nem túl valószínű, mert a kormányoknak meg kell szorítaniuk, rendbe kell tenni a költségvetéseket. El fog tűnni a világból a költségvetési lazítás, ami a Covid miatt jellemző volt. Nem lesz annyi likviditás a piacon, mint eddig. A jegybankok nemcsak kamatot emelnek, hanem az értékpapírok vásárlását is befejezik. A magas kamatok miatt a hitelpiac is visszaeshet.

Ezek miatt várhatóan lassulni fog a gazdaság, és így nem hiszem, hogy az infláció ilyen ütemben fog tovább emelkedni, mint eddig. De jövőre a bázishatások miatt is csökkennie kellene.

Nincs itt egy nagy háttér-összeesküvés? Régebben a gazdaságpolitikusok pozitív reálkamat fenntartására törekedtek, most ennek semmi jele. Az amerikai jegybank nyolc százalék fölötti infláció mellett épp egy százalékra emelte a kamatot. Még ha emelnek is, még mindig mélyen az infláció alatt fog maradni a kamatszint. Nem lehet, hogy szándékosan el akarják inflálni a megtakarításokat?

Eddig olyan mértékű pénzszórás volt a világban, és olyan hosszú ideig tartott az őrületesen alacsony kamatszint, hogy már a kamatemelés szele is jár némi hatással. Annyira túl volt fújva minden piac, például a részvénypiac, az ingatlanpiac vagy a kriptodevizák, hogy a kamatemelés következtében mind a részvények, mint a többi kockázatos eszköz esése belefér.

Ha pedig ezek elkezdenek esni, akkor az emberek megtakarításai is csökkennek, és olyan eszközökbe fognak inkább menekülni, mint például a kötvények. Eddig szinte bármit vett az ember, nyeresége lett. Eső árfolyamok mellett azonban az emberek úgy érzik, hogy kevesebb pénzük van, és nem költenek annyit.

Ez működhet az angolszász országokban, ahol a lakosságnak hagyományosan nagy részvényvagyona van, de nem látszik működni Európában, ahol a lakosságnak csak néhány százaléka tart a részvényeket.

Itt mindenki, aki megtehette, támogatást, olcsó jelzáloghitelt kapott, ingatlanokat vett, de az állampapír-hozamok emelkedésével és az inflációval a bérbeadásnak már nem lesz annyira vonzó a hozama, mint eddig volt. Már nem biztos, hogy versenyképes a tíz éves fix állampapír 7,5 százalékos forinthozamával. Az ingatlanok ára is csökkenhet.

Persze nagy kérdés, hogy az ingatlanárak merre fognak változni, hogy a kormány csökkent-e a támogatásokon a következő években, amelyek eddig az ingatlan-áremelkedést segítették Magyarországon.

Úgy tűnik, az állampapír-vásárlás nálunk már egyáltalán nem népszerű, sőt inkább kifelé áramlik ebből az eszközből a pénz. Az emberek megijedtek a háborútól és a 400 forintos eurótól, sokan inkább aranyba vagy devizába próbálnak menekülni.

Ha csökkent is, azért még mindig brutális mennyiségű lakossági pénz van a lakossági állampapírokban. Az embereknek valahová kell tenniük a pénzüket, valószínűleg ezután is főleg ingatlanba, részvénybe és kötvénybe teszik majd.

Ami a devizákat illeti, várható azokon nyereség? Avagy merre tovább, forint?

Úgy gondolom, hogy a mostani 380 forint feletti euróár a jelenlegi kamatszint mellett év végéig lejjebb kell, hogy menjen. A jegybank várhatóan hét és fél-nyolc százalékig mindenképpen fogja emelni a forintkamatot, ennek pedig lesz forinttámogató hatása. Ezért a kötvényhozamoknak csökkennie, a forintnak erősödnie kell év végéig.

Vannak olyan magyar magánbefektetők, akik a kötvénypiacon próbálnak spekulálni, kihasználni a kötvénypiaci hullámokat?

Az elmúlt tíz évben nagyon sok magyar kisbefektető a lakossági állampapírokba menekült, miközben a kötvényalapok állománya nagyon lecsökkent. Például az Erste Kamatoptimum Alap fénykorában 140 milliárd forintos nagyságú volt, jelenleg csak 7-8 milliárdos. Aki ki akart menni ezekből az alapokból, az már megtette. Szerintem azonban ilyenkor érdemes visszavásárolni ezeket a befektetési jegyeket, illetve a kötvényalapokba beszállni, amikor a várható hozamuk magas.

Állampapírokon kívül még milyen kötvényeket szoktak vásárolni?

Most több alapunk portfóliójában is van eurós román államkötvény, ennek a hozama 5,5 százalék körül mozog. De ha ezt még ráadásul forintra is visszafedezzük, az 12-13 százalékos hozamot jelenthet éves szinten. Ezek a forintra visszafedezett pozíciók más eurós kötvényeknél is hasonlóan növelik a hozamokat. Ez az euró és a forint közötti nagy kamatkülönbözet következménye.

Mennyi a magyar tízéves eurós államkötvények hozama?

Körülbelül három és fél százalék, ez is emelkedett az utóbbi időben. Néhány hónappal ezelőtt még csak egy százalék körül volt. Akkor emelkedett sokat, amikor a jogállamisági eljárással kapcsolatban elhangzott, hogy Magyarország nem kapja meg az európai uniós támogatásokat, és ebben az esetben a devizakötvénypiacról finanszírozza magát.

Bár az EKB még nem kezdte el a kamatemelési sorozatot, az eurós kötvények árfolyamába és hozamába ez már részben előre beépült. A piac kockázatkerülővé vált, ennek is köszönhető a magyar hozamok emelkedése. Miközben a magyar kötvények hozama egyről három és fél százalékra ment, a román kettőről ugrott 5,5-re, a német piachoz képest jelentősen megnőttek a spreadek. Ezek szerintem már vonzó értékek.

Évi 12 százalékos hozamot nem is olyan régen még csak nagyon gyenge gazdálkodású cégek bóvli kötvényeivel lehetett elérni. Mi a helyzet most ezen a piacon?

Természetesen azokon a piacokon még magasabb hozamok alakultak ki. De mi ezekkel a kockázatosabb eszközökkel nem foglalkozunk. Az Erste Abszolút Hozamú Kötvény és az Erste Kamatoptimum alapok konzervatívabb befektetési politikát folytatnak. Elsősorban állampapírokat vagy állami garanciás kötvényeket vásárolnak, másodsorban a régióhoz kötődő nagyvállalatok kötvényeit. Például a Molnak, az OTP-nek is van eurós kötvénye. Ezeknek a hozama is jelentősen emelkedett, a korábbi nulla közeli szintekről vonzó magasságokba.

Mintegy 5-6 éves futamidő mellett euróban négy százalék feletti hozamuk van. De a forintra való fedezés itt is tíz százalék feletti hozamot eredményezhet, mivel az euró/forintra szóló fedezeti ügyletek kamattartalma most évi hét százalék körül mozog.

Hogyan lehetett kibírni a nulla kamatok korszakát?

Az elmúlt hat-hét évben a portfólió-menedzsereknek nagyon nehéz dolguk volt a kötvénypiacon, hiszen nulla közeli kamat mellett kellett hozniuk elfogadható hozamot. Ám az Abszolút Hozamú Kötvény alapunknak 2020-ban is 6,5 százalék volt a hozama, a Covid kitörésének évében. Ennek is volt köszönhető, hogy a Privátbankár.hu Klasszis díját megnyerte.

Tavaly pedig, amikor a magyar államkötvény-indexek, mint például a CMAX tíz százalék körüli veszteséget értek el, az abszolút hozamú kötvényalap legalább plusz nullában tudott zárni. Gyakran előfordult, hogy nem volt magyar államkötvényünk az alapban, mert hozamemelkedésre számítottunk. Ebből is látszik, hogy nagyon aktívan kezeljük ezeket az alapokat, és ez így lesz a jövőben is.

Az, hogy az alapkezelők forintért eurókötvényeket vesznek, vagyis végső soron eurót, nem gyengíti a forintot?

Nem, mert egyben határidőre el is adják, kettő pozíció van, ezek nagyjából kioltják egymást.

Az egyes közép-kelet-európai országok kamatszintjei közötti különbség befolyásolja a forint árfolyamát?

Romániában az irányadó kamat például 3,75 százalék, nálunk 6,45. Minden jegybanknak más és más a monetáris politikája, másképpen próbálja a megőrizni a deviza stabilitását. A román lej árfolyamát a központi bank rendszeresen stabilizálja, irányítja, interveniál. Romániában sokkal nagyobb a devizatartalék és a devizakötvény-állomány is, így sokkal jobban meg tudják védeni a lejt, mint mondjuk a magyar jegybank a forintot.

Ők ezt az utat választották, de 2010 előtt nálunk is sokkal magasabb volt a devizakötvény-arány. Ott egyébként az infláció is magasabb, jóval évi tíz százalék felett van jelenleg.

Akkor nem azért gyenge a forint, mert lemaradtunk a kamatemelési versenyben?

Nem, sőt, a többiek előtt kezdtük a kamatemelési ciklust. A jegybank pedig, amikor kellett, még nagyobb ütemre is váltott. A forintárfolyam sok kockázatot áraz, az európai uniós támogatások bizonytalanságát, a szankciós kockázatokat is, azt, hogy egy olajembargó esetén nálunk komoly gondok lehetnének a gazdaságban stb.

Jelenleg minden hírre érzékeny a kötvénypiac, a forintpiac is. A kötvények elkezdték beárazni a kockázatokat. Korábban, amíg a jegybankok folyamatosan vásárolták az államkötvényeket, addig ezek a kockázatok nemigen jelentek meg az árfolyamokban és a hozamokban.

Egyébként a magyar részvénypiac is hasonlóképpen érzékeny a hírekre. De a részvények, ingatlanok a következő években várhatóan vissza fognak szorulni, és nagyobb szerep jut majd a kötvényeknek. A magasabb hozamok miatt várhatóan a kötvényeket fogják keresni az emberek.

A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vételi ajánlat eladási ajánlat forgalom dátum idő
OTP 8990 8904 9324 -2,41% 0 0 2 830 833 454 Ft 2022-08-17 17:10:04
MOL 2862 2812 2930 -1,85% 0 0 1 387 502 400 Ft 2022-08-17 17:07:11
MTELEKOM 320 318 323 0,00% 0 0 56 883 509 Ft 2022-08-17 17:05:07
RICHTER 8080 7995 8150 +0,31% 0 0 1 362 750 505 Ft 2022-08-17 17:05:19
OPUS 150 149 152 -0,66% 0 0 7 571 081 Ft 2022-08-17 17:08:32
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Állampapír / Kötvény Állampapír-kisokos – te szívesen adakozol a kormánynak, vagy inkább kapnál tőle?
Eidenpenz József | 2022. július 27. 05:46
A mai magas infláció mellett nem árt egy kis gyakorlati útmutató állampapír-vásárláshoz, milyen lehetőségek vannak, melyik papír mennyit fizet, mik az előnyei, hátrányai. Valamint megpróbáljuk felrázni azokat az olvasókat, akik óriási összegeket tartanak folyószámlán, készpénzben, és ezzel sok kárt okoznak saját maguknak.
Állampapír / Kötvény Vannak, akik már 8,6 százalékos eurókamatot kapnak magyar kötvényeikre
Eidenpenz József | 2022. július 19. 05:17
A forintzuhanás és a csúcsinfláció sokaknak okoz fejtörést, a devizában történő megtakarítás ismét vonzóvá vált. A most kapható, euróra szóló P€MÁP jelenlegi kamata szerény, de jövőre alaposan megugorhat. Ahogy a korábban kibocsátott papírok egy részénél már most is nyolc százalék felett van a kamat.
Állampapír / Kötvény Visszaváltsam a MÁP Pluszomat? De mit vegyek helyette?
Eidenpenz József | 2022. július 6. 05:42
Az állampapírok piaca teljesen átalakult, az egykor ünnepelt szuperkötvény mára a legrosszabb választássá vált. Vissza is váltottak belőle közel 1000 milliárdnyit, aminek a nagy részét azonban inflációkövető papírokra költötték. Ez jó választásnak látszik, bár a mélyrepülésben levő forint miatt az eurós sorozat is megfontolandó.
Állampapír / Kötvény Már csak ez hiányzott – tíz éves csúcson áll a magyar tíz éves hozam is
Eidenpenz József | 2022. június 15. 18:40
Miközben a lakosság állampapír-vásárlási kedve nagyon csekély, tíz éves csúcsra emelkedett a forintos államkötvények hozama, 8,6 százalékra. Egy év múlva már 428 forintra várja a piac az eurót. Így logikus módon most, amikor padlón a forint, devizában adósodunk el, ami jól jöhet, ha visszaerősödik a devizánk. Ha erősödik.
Állampapír / Kötvény Haldoklik a MÁP Plusz, egekben a többi állampapír hozama
Eidenpenz József | 2022. április 22. 05:31
Állampapír vagy valami más? Fix vagy változó? Deviza vagy forint? Mibe fektessek? Az emberek tömegesen váltják vissza a MÁP Pluszt. Áttekintjük a lehetőségeket. A nagy állampapírtrió négytagú lett, miután olyan papírokat is érdemes venni, amelyeket korábban nem.
Állampapír / Kötvény Drasztikusan emelik egyes lakossági állampapírok kamatát
Eidenpenz József | 2022. március 17. 18:33
A kamatemelési hullám az egy éves lakossági állampapírokat is elérte, nagy mértékben, háromról négy százalék fölé nő a kamatuk. De ennél magasabb, hat százalék körüli megtérülést is el lehet érni valamivel, ha valaki meg tudja tartani lejáratig az értékpapírt.
Állampapír / Kötvény A Magyar Állampapír Plusz már halott?
Eidenpenz József | 2022. március 13. 06:04
A MÁP Plusz ma biztosan nem a legjobb. Felbolydult az állampapírpiac is a háború miatt, az elmúlt években megszokottól eltérően most az intézményi kötvények többet fizetnek, mint a lakosságiak. A magasabb hozam azonban nem minden esetben jó az ügyfélnek. Elmagyarázzuk, kinek érdemes ezeket vásárolnia.
Állampapír / Kötvény Kitömjük az államot: áttörte a lélektani határt a magyar lakosság állampapír-állománya
Gáspár András | 2022. február 8. 16:12
Elérte a 10 ezer milliárd forintot a lakossági állampapírok állománya - jelentette be keddi Facebook-bejegyzésében Varga Mihály pénzügyminiszter.  A friss adatokból jól látszik, hogyan lett 12 év alatt az állam egyik legnagyobb hitelezője a magyar lakosság.
Állampapír / Kötvény Megint BBB-t kapott Magyarország
Privátbankár.hu | 2022. január 29. 08:11
A Fitch Ratings tartós magyar gazdasági növekedést vár, de a kockázatként az unortodox intézkedéseket és a magas államadósságot is megnevezte.
Állampapír / Kötvény Varga Mihály jó hírt közölt az állampapírokról
Privátbankár.hu | 2022. január 25. 13:15
Már lehet jegyezni az újabb ötéves Prémium Magyar Állampapírt, a PMÁP-ot, amelynek kamatprémiuma 1,25 százalékról 1,5 százalékra emelkedett.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG