Az elmúlt egy évben nagy változások történtek a kötvénypiacokon, ami a befektetési szokásokat alaposan átalakíthatja. A kötvényhozamok nőttek, így újra vonzó befektetésekké váltak. Egy lakás bérbeadása már nem biztos, hogy versenyképes a tíz éves fix állampapír 7,5 százalékos forinthozamával, ráadásul a kötvényhozamok, jelzáloghitel-kamatok növekedésével az ingatlanok ára is csökkenhet. A kötvények jó befektetések lehetnek, a forint erősödhet középtávon. A részvények, ingatlanok vonzereje csökkenhet, és nagyobb szerep juthat a kötvényeknek. Interjú Kovács Szilárddal, az Erste Alapkezelő portfólió-menedzserével.

Az alapok portfóliójában legalább tíz és húsz százalék közötti részvényarányt kell tartani, enélkül a nulla közeli kötvényhozamok időszakában nem fognak tudni megfelelő hozamot felmutatni. Az ingatlanalapok a válság ellenére is hozhatják az elvárásokat. Interjú Borbély Miklóssal, a Diófa Alapkezelő befektetési igazgatójával.

Bár az idén nagy növekedés várható, a kötvényhozamok pedig emelkedtek, nem biztos, hogy ez tartós lesz. A növekedés pedig kedvez a vállalati kötvényeknek, a kötvénypiacot nem szabad leírni. A forint gyengülése már évtizedes trend, kockázatviselő képességünktől és az időtávtól függően pénzünk egy részét nem árt devizában tartani. Interjú a Budapest Alapkezelő portfólió-menedzsereivel.

Sokan alacsonyabb inflációt várnak a válság miatt, a legnagyobb meglepetés ezért az infláció megugrása lenne a kötvénypiacokon. Az alacsony hozamok ellenére jöhetnek jó befektetési lehetőségek ezen a területen. A forint a válság előtt a nyugalom szigete volt, de most átesett a ló másik oldalára. Interjú.

A kötvényalapok kezelőinek dolga nagyon nehézzé vált az utóbbi években az alacsony kamatszint korában, de még mindig vannak technikák, amikkel jó hozamot lehet elérni – mondja Kovács Szilárd, az Erste Alapkezelő portfólió-menedzsere. Az egyik megoldás, hogy a környező országok magasabb hozamú állampapírjait vásárolják, hol forintra fedezve, hol az erősebb forintot kihasználva. Az intézményi ingatlanpiaci fellendülés még kitarthat Magyarországon. Interjú.

Valószínű, hogy tartósan kell viszonylag alacsony kötvényhozamokra berendezkednünk, és erre az évre nem vár jó kötvénypiaci teljesítményt itthon az Erste Alapkezelő. A kisbefektetők egy része kötvényalap helyett ingatlanalapot választ. A világgazdaságban még évekig tarthat a fellendülés, a részvénypiacokon ezért jöhet még egy felívelő szakasz, ebből nem érdemes kimaradni, vagyis nem kellene minden kockázatot leépíteni. Interjú Varga Zalán értékesítési és termékfejlesztési igazgatóval.

Tavaly hatalmas emelkedés volt számos részvénypiacon, ami a hazai részvényalapok teljesítményében is tükröződik. Az első 50 legjobb hozamú nyilvános befektetési jegy mind részvényekbe fektetett, igaz, némelyik részpiacon, mint Oroszországban veszíteni is lehetett. Az abszolút hozamú alapok teljesítménye inkább vegyes volt, a kötvényjellegű befektetések pedig jó, ha nem vitték a pénzt.

Az MKB és a CIG Pannónia vagyonkezelői üzletágainak frigyéből új alapkezelő született, amely az ötödik legnagyobb a piacon, de arra törekszik, hogy hamarosan a harmadik, esetleg a második legyen. A 730 milliárd forintos kezelt vagyon nagy része vegyes és kötvényalapokban van, amiben erősíteni szeretnének, az az abszolút hozamú alapok kategóriája.

A globális kötvénypiaci fordulat már megtörtént, ha nagyobb esemény nem jön, a közeljövőben nem a kötvényektől érdemes magas hozamokat várni. A magyar eszközök relatív kamathátránya pedig nem fogja annyira támogatni a forintot, mint eddig. A kisbefektetőknek vegyes alapokat ajánlanak. Interjú Kovács Mátyással, a K&H Alapkezelő szenior portfólió-menedzserével.

Örülhettek azok a befektetők, akik az elmúlt években kötvényekben, kötvényalapokban próbálták fialtatni a pénzüket, hiszen más eszközökhöz viszonyítva is nagyon szépen teljesítettek, nem voltak ritkák a két számjegyű hozamok sem. Kovács Mátyás, a K&H Alapkezelő szenior portfóliómenedzsere szerint azonban érdemes felkészülni az ínségesebb időkre.

A piacszerűtlenül magas lakossági állampapírok sem tették tavaly értelmetlenné a kötvényalapokat. A legjobb kötvényalapjaink 9-11 százalékos hozamot értek el tavaly, és a mezőny átlagos hozama is meghaladta a lakossági állampapírokra fizetett három százalék körüli csúcskamatot. Elmaradtak ugyan a részvényalapoktól és az abszolút hozamú konstrukcióktól, de a kockázatuk is nyilván jóval alacsonyabb.

Van még tér a hozamok csökkenésére a Generali Alapkezelő szerint, idén az első három hónapban három százalékot hoztak a magyar kötvények. Magasabb hozamot leginkább abszolút hozamú alapokkal lehet elérni, alulértékelt részvény- és árupiaci befektetések, kötvények, devizák mixével. Interjú a Generali Alapkezelő elnök-vezérigazgatójával.

Kis tőkével nem érdemes bonyolult portfóliót építeni, ezért néhány millió forintig a vegyes alapokat ajánlja a K&H Alapkezelő, hogy melyiket, az egyéni céljainktól, kockázatvállalásunktól függ. A garantált alapok jól teljesítettek az utóbbi években, az alacsony kamatszint azonban a futamidő hosszabbodásához vezetett. Interjú Horváth Istvánnal, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatójával.

Újabb rossz hír Bill Gross számára, aki korábban a világ legnagyobb kötvényportfólióját kezelte: Soros György alapja félmilliárd dollárt vont ki az általa kezelt alapból, az egész tőke több mint negyedét. A világ egykor legnagyobb kötvénypiaci befektetője az utóbbi egy évben alulteljesítette az irányadó indexet.