Június során négymilliárd forintnyi befektetési jegyet váltottak vissza a hazai befektetési alapokból, de ha számításba vesszük, hogy volt mozgás lengyel zlotyban és cseh koronában jegyzett alapokban is, akkor inkább 11 milliárd ez az összeg.

A forintban jegyzett alapokból valamivel több mint ötmilliárd, az eurós alapokból hatmilliárd forint értékű tőke távozott, a dolláros alapok vagyona minimális mértékben növekedett. Majdnem ugyanekkora volt a tőkekivonás egy hónappal korábban is, a tavaly és tavalyelőtt jellemző nagymértékű pénzbeáramlás megállni látszik.

Ami a többi befektetésfajtát illeti, még csak májusi adatok vannak, annak alapján a lakossági betétekből 78 milliárd forint távozott, az állampapírokba a lakosság 112 milliárd forintot fektetett. (A befektetési alap egyébként nem kizárólag lakossági termék, bár a tőke nagyobb része rendszerint a lakosságnál van.) Vélhetően a betéteknél magasabb, évi három százalékos és afeletti kamatok vonzóak, a statisztikák szerint elsősorban az inflációkövető kötvények fogynak.

Az alapokra visszatérve magas összeget, 35 milliárdot vettek ki a bankbetét-szerű likviditási alapokból, és kilencmilliárdot a nem sokkal nagyobb kockázatú rövid kötvényalapokból. Lényegében minden más alapfajtába ment pénz, a vegyes alapokba, abszolút hozamú alapokba, részvényalapokba, ingatlanalapokba, eléggé sokfelé megosztva.

Érezhető, hogy sokan hajlandóak némi kockázatot vállalni, ha már a minimális kockázatú befektetések nem hoznak szinte semmit. Az évekig alig növekedő részvényalapokba menő hárommilliárd egészen jó eredménynek számít, az abszolút hozamú alapok is népszerűek (négymilliárd forint plusz), a vegyes alapokba hétmilliárd ment.