Eddig példa nélküli módon a családok kezében már nagyobb összegben vannak állampapírok, mint bankbetétek.

A magyar bankok jó bőrben vannak, ahogy általában az európai bankszektor is – a jövedelmezőség jól alakul, kérdés, hogy ebből mennyit faragnak le bankadókkal. Az eltűnt bankbetétek egy részét állampapírba, befektetési alapba tették az emberek, de egy másik részét kénytelenek voltak felélni. Jobb lenne, ha az állam nem akkor adna támogatást a vállalatoknak, amikor egyébként is megy a szekér, hanem akkor, amikor szűkös idők járnak. A bankadó emeléséről szó sem volt a bankvezérek kerekasztalán, mert az élet (és a Fidesz-frakció) pár óra alatt elsodorta Varga Mihály ötletét.

Százezresével nyitják az értékpapírszámlát a kisbefektetők, ismét tarol a tbsz, és lassan több pénze van a lakosságnak állampapírban, mint bankbetétben. A spekulánsok kedvence pedig továbbra is az OTP-részvény.

Látszólag kinyírta a kormány az állampapírok kockázatmentes konkurenseit azzal, hogy a július 1-je után képződő kamatjellegű bevételeket - éppen az állampapírok, illetve az ingatlanalapok kivételével - a 15 százalékos személyijövedelem-adó mellett már 13 százalékos szociális hozzájárulás adó is terheli. De tényleg ez a helyzet, vagy van azért kiskapu? Azoknak például, akik nem rövid távra, hanem legalább 3 évre, de akár 5 éven túlra terveznek, addig nem szándékoznak hozzányúlni a megtakarításaikhoz. Nekik is hátrányos a szocho? Erről is beszélt főszerkesztőnk, Csabai Károly a Trend FM hétfő reggeli műsorában.

A banki ügyfelek 80 százalékának továbbra sincs legalább 500 ezer forint megtakarítása, ami nagyon rossz érték, ennek javítása fontos cél kéne legyen Magyarországon. Az OTP ügyfelei sokkal több értékpapír-megbízást adnak, mint korábban, főleg alacsony kockázatú befektetési alapokra. A bank akciót kínál az állampapírokkal kapcsolatos díjakra is.

Néhány bank 10 százalék feletti betéti kamatot kínál a lakosságnak, így próbálnak lépést tartani a 15-16 százalékos állampapírhozamokkal.

Az elszálló infláció miatt kétszámjegyű hozamot kell ígérnie annak, aki a befektetők pénzére hajt. Az állampapírok jelenleg a 3-6 éves konstrukcióiknál kínálnak ilyet induláskor, rövidebb lekötésekre banki betétnél is találni már 12 százalékos kamatajánlatot. Most pedig egy biztosító rukkolt elő öt év alatt 50 százalékos hozamot garantáló lehetőséggel – írja a Bank360.hu.

Az orosz pénzügyi rendszer villámgyorsan kialakuló válságát, a Sberbank sebes megszüntetését látva sokan kérdeznek a héten bennünket, hogy biztonságban van-e a pénzük a bankokban. Megpróbáltuk a lehető leginkább közérthetően összefoglalni, amit tudni kell.

Régiós összehasonlításban is kiemelkedően nőtt a magyarok megtakarítási kedve, a többség rendszeresen tesz félre, átlagosan 22 ezer 600 forintot havonta. Ez is kiderül az IMAS International az Erste Csoport számára végzett felméréséből.

Jóval nagyobb kockázatot vállal az, aki otthon, a párnájában tartja készpénzként megtakarításait, például a betörések vagy a lakást érő elemi károk miatt. Miért éri meg inkább a bankban tartani pénzünket? Mekkora kamatot adnak a hitelintézetek? Hogyan kaphatunk magasabb kamatot? Mikor nem jár a kamat? A MNB most ezekre is választ ad.

Egy német bank már bevezette, hogy a magánszemélyek 100 ezer euró feletti betétjeire áthárítja az EKB mínusz 0,4 százalékos kamatát. További pénzintézetek érdeklődnek a dolog felől. Eközben Németországban a széfek, Svájcban a betörés esetére a készpénzt is fedező lakásbiztosítások iránt nőtt meg a kereslet.

A német Bundesbank szakértője árbuborék kialakulásának első jeleit látja a német ingatlanpiacon, aminek veszélyes következményei lehetnek. A magyar ingatlanpiacot nagy mértékben befolyásolják a külföldi befektetők vásárlásai, így áttételesen ez számunkra sem közömbös. Az alacsony kamatok terhét az ügyfelekre próbálják hárítani.

Az állampapír és a bankbetét konkurensek, mégis a bankok adták el tavaly a lakossági állampapírok túlnyomó részét. A lakossági állampapírok állománya 1106 milliárd forinttal nőtt, de csak 95 milliárddal bővült a Kincstárban őrzött lakossági állampapírvagyon. Az intézmény negyedével növelte a vezetett számlák számát és sorra nyit új fiókokat, feltörőben a Mobilkincstár.

Az elmúlt néhány évben kialakult alacsony kamatkörnyezet megváltoztatta a hazai megtakarítási és befektetési szokásokat: folyamatosan csökken a bankbetétek népszerűsége, előretörtek az életbiztosítások és töretlenül bővül a lakástakarék-konstrukciók aránya, ennek ellenére azonban továbbra is nagyon sokan tartják készpénzben a megtakarításukat.

Júniusban kis mértékben csökkent a hazai befektetési alapok vagyona, forintos és eurós értékpapírokat egyaránt váltottak vissza a befektetők. Az állampapír-adatot még nem ismerjük, de az előző hónapokban oda vittek sok megtakarítást. Folyik a kockázatvállalási kedv lassú növekedése.

Miután törvény mondja ki, hogy lakossági ügyfeleknek nem kínálhatnak negatív kamatot a bankok, az euróbetétek veszélybe kerültek - van már bank, aki megszüntette az euróbetét-konstrukciókat. Az általános trend a kamatcsökkenésen van - de már nem nagyon lehet hátrálni. Megnéztük, mit okoz az alacsony kamatszint.

A betétesek biztonsága érdekében a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) kizárta tagjai közül a Tisza Takarékszövetkezetet, emiatt az MNB határozatban döntött az intézmény működési engedélyének visszavonásáról. A jegybank betétkifizetési tilalmat rendelt el, s felügyeleti biztosokat rendelt ki a takarékszövetkezethez.

Az alacsony infláció jövőre emelkedni fog, a banki kamatok nem csak alacsonyak, de az inflációt sem érik majd el. Így a megtakarítások egy része veszíthet értékéből. A magyar gazdaság lassulhat, a részvényeink nem valami attraktívak, érdemes viszont külföldi részvényeket és devizaeszközöket venni – tartja a K&H Alapkezelő.

A kamatok nagyon alacsonyak az országban, és ha minden jól megy, még várhatóan sokáig azok is maradnak. A szituáció új, a hazai befektetők többsége nincs tisztában a megoldásokkal sem. Most a legbiztonságosabb befektetési formák között nézünk szét.

A takarékoskodásra megtanította a válság az átlagmagyart, ám a nyugdíjaskori biztonság igénye és a megtakarítási realitások egyelőre köszönőviszonyban sincsenek az UniCredit felmérése szerint.

Az alacsony kamatok miatt egyre többen keresnek alternatívákat, határozottan megfigyelhető a befektetők eltolódása a kockázatosabb befektetések felé. Hogyan hoz döntést egy átlagos kisbefektető? Melyek azok a pszichológiai csapdák, melyek gátolják a hosszú távú eredményességet vagy egyenesen katasztrófát okozhatnak?

Egyre vonzóbb az adóamnesztiát ígérő lekötés: fél év alatt 289 stabilitás megtakarítási számlát nyitottak, a számlákon átlagosan 66 millió forint várja, hogy adómentesen felvehető legyen.

Belehúztak áprilisban a bankok a lakossági hitelkamatok-csökkentése terén, míg a betéti oldalon érdekes állománymozgásokról ad számot a jegybanki statisztika.

Újabb 65 milliárd forint érkezett a hazai befektetési alapokba áprilisban, ami kevesebb, mint az előző hónapokban, de így is jelentős összeg. Az abszolút hozamú, a rövid kötvény és a vegyes alapok voltak a legnépszerűbbek. Az előző hónapoktól eltérően most tízmilliárd forintos nagyságrendű összeget helyeztek el az alapokban devizában is.

Érdemesebb fix államkötvény helyett bankbetétet vagy részvényt választani. Esetleg lakossági állampapírt.

Árfolyam 250, 280, majd 300. Az utóbbi mintegy tíz évben egyre feljebb került az euró/forint árfolyam centruma, kérdés, jön-e újabb szint. A Budapest Alapkezelő tavaly közel 50 százalékkal növelte az alapjaiban kezelt vagyont és már 50 milliárd forintot kezel cseh alapokban.