Nem fog érdemben változni a magyar polgárok fogyasztási attitűdje azt követően sem, hogy a lakossági hitelek rendezése kapcsán csökkenő törlesztőrészletek és a további rezsicsökkentés után még több marad a háztartások költségvetésében – vélekednek friss kutatásuk alapján az UniCredit szakemberei.
A több mint 1300 ügyfél megkérdezésével készült országos, nem reprezentatív felmérés alapján a lakossági ügyfélkör – és azon belül a tehetősebbek is – a fogyasztási/megtakarítási döntésein belül az óvatosság továbbra is erős marad, melynek köszönhetően a megtakarítási ráta továbbra is magas marad. Az MNB adatai szerint a lakossági vagyon a válság kitörése folyamatosan nő, a hazai háztartások azóta nettó hiteltörlesztők, idén az első félévben az adósságok levonása után már 11 százalékkal több pénze maradt a lakosságnak, mint egy évvel korábban.
|
Miben van a pénzünk?Az ügyfelek között a leggyakoribb megtakarítási forma továbbra is a bankbetét (az ügyfelek 90 százaléka választja), a befektetési alapok, részvények, értékpapírok (76 százalék), és csak ezt követi az ingatlan és a készpénz (62 százalék). Az UniCredit felmérése is visszaigazolja, hogy a legdinamikusabban az állampapír-megtakarítások fejlődnek – köszönhetően a csökkenő kamatkörnyezetben vonzó hozamaiknak - immár minden második prémium ügyfél fektet kincstárjegyekbe, illetve államkötvénybe. Állományuk a teljes lakossági portfólióban pedig több mint 45 százalékkal nőtt egy év alatt.
|
Az kockáztat, akinek van miből
A megtakarítások kapcsán is a biztonság a fő ismérv: a lakossági ügyfelek 84 százaléka, az úgynevezett prémium ügyfélkör 73 százaléka még a nagyobb hozam reményében sem szívesen vállal kockázatot, bár azt el kell ismerni, hogy a prémium ügyfelek – szélesebb lehetőségeik révén - jobban diverzifikálják megtakarításaikat és több megtakarítási formát is választanak. A fentiek okán a prémium ügyfelek közel kétharmada hajlandó a pénze egy részét kockázatosabb, de magasabb hozamot ígérő eszközbe befektetni, míg a lakossági ügyfelek óvatosabbak mindössze 38 százalékuk élne kockázatosabb befektetési lehetőségekkel. Meglepő módon inkább az idősebbek, az 55−64 év közötti korosztály választ „kockázatosabb” terméket: mintegy kétharmaduk fektet befektetési alapokba, részvényekbe is, míg a 35−44 év közötti korosztálynak csak 43 százaléka választ ilyen terméket. (Ez persze összefügghet azzal, hogy a középkorúak döntő része ma kisebb megtakarítási potenciállal bír, mint az idősebbek.)
A rezsiszámlák befizetésével nő a megtakarítás
A megtakarítások zöme általában konkrét célokhoz kötött. 35 éves korig az utazás és a lakásvásárlás a legfontosabb megtakarítási cél. A 35 és 44 év közötti korosztály elsősorban a családra, a gyermekek iskoláztatására gyűjt - 61 százalékuk választása esik ezen célokra. A 45 év feletti korosztályban a nyugdíjas évekre való célzott takarékoskodás veszi át a főszerepet, különösen azokban a háztartásokban, ahol nincs eltartott. Az 55 év feletti megkérdezetteknek már háromnegyede spórol nyugdíjas éveire. Míg a „mezei” ügyfél megtakarítási szokásaiban a jövedelemfüggés érhető utol – 57 százalékuk rendszeresen, fizetésnap környékén növeli megtakarítását -, addig a prémium ügyfeleknek csak 43 százaléka rendszeres havi megtakarító, több mint harmaduk egy-egy nagyobb összeg beérkezésekor köt le vagy fektet be pénzt.
Vágyak és valóság a megtakarítási helyzetben
A vágyak és a lehetőségek között ugyanakkor – egyelőre – komoly szakadék tátong: a válaszadók úgy látják, átlagosan mintegy havi nettó 250 ezer forint összegből (a prémium ügyfelek 313 ezer, a lakossági ügyfelek 217 ezer forintból) tudnának maguknak elfogadható életszínvonalat biztosítani, ha most mennének nyugdíjba. Az UniCredit adatsora ugyanakkor – több más felmérésssel egyetemben - arról tanúskodik, hogy nincs komoly megtakarítási potenciál a magyar családokban: a lakossági ügyfelek 62 százaléka havonta húszezer forintnál kevesebbet, ezen belül 17 százalékuk ötezer forintnál is kevesebbet tesz félre. A kisebb összegű megtakarításra történő „ránevelés” komoly hívószava lehet a befektetett, megtakarított összeg után járó állami támogatások (adókedvezmények). Ezek okán egyre népszerűbbek a nyugdíjpénztári, nyugdíjbiztosítási és NYESZ (Nyugdíj-előtakarékossági számla) megtakarítások és – bár az UniCredit felmérése nem tesz róla említést – a lakás takarékpénztári megtakarítások. A lehetőségek köre tehát bővül, ám kérdés, ki használhatja ki ezeket: a lakossági ügyfelek 60 százaléka nem vár változást anyagi helyzetében, vagy nem tudja pontosan azt megítélni a következő egy évre vonatkozóan. Bár a korábbi évek pesszimizmusa után akár kedvezőnek mondható, hogy válaszadók közel harmada már javulást vár pénzügyi helyzetét illetően.
Tovább gyűrűzik az alkotmánybíróság körül kialakult botrány. 
