Alapvetően kétféle csalástípussal találkoznak a banki ügyfelek. Az egyik fő típus a bankszámlák ellen irányul, a másik pedig a bankkártyákra fókuszál. A kiberbűnözők az utóbbi hónapokban rájöttek, hogy az átutalásoknál egyre erősebbek a bankok szűrőmechanizmusai, emiatt újabban ismét a bankkártyákkal próbálkoznak – számolt be az Erste Bank tapasztalatairól Kósa Anna, a hitelintézet compliance vezetője. A bankkártyás tranzakciók száma sokkal magasabb, ezek éjjel-nappal történnek, a banki munkatársak idejét is jelenleg nagyrészt az ilyen csalásmegelőző szabályok finomítása teszi ki.
Az átutalási csalások kiszűrésében az Erste a szektorhoz képest jól áll, csökkent az ilyen esetek száma és értéke, miközben szektor szinten növekedést mért a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az átutalásos csalások száma az első negyedévhez képest a második negyedévben a felére esett vissza az Ersténél.
Nyugati piszkos pénzek landolnak magyarországi bankszámlákon
A kiberbűnözők Magyarországon egyelőre főleg a lakossági ügyfeleket támadnak, de arra lehet számítani, hogy a vállalati szektort is egyre nagyobb arányban elérik majd, külföldön ugyanis elszaporodtak az ilyen esetek.
Magyarország jelenleg fogadó országnak számít a vállalati bankszámlás csalásoknál, a nyugat-európai cégek ellen elkövetett bűncselekményekből származó pénz gyakran landol újonnan alapított magyarországi céges bankszámlákon, ahonnan Kínába, Hongkongba, Malajziába utalják tovább az összeget.
A pénzmosás-megelőzéssel foglalkozó terület folyamatosan vizsgálja az ilyen eseteket, és a gyanús eseteknél megállítja a tranzakciókat – mondta Kósa Anna.
Ilyenkor felfüggesztik, zárolják a gyanús tranzakciókat, visszakérdeznek, hogy valóban át akarták-e utalni ezt a pénzt Magyarországra, és ha az ellenőrzés alapján nem így történt, akkor visszautalják a pénzt a feladóhoz.
Uniós szabályozást sürgetnek a csaló hirdetések miatt
Nincs érdemi előrelépés viszont az ügyben, hogy a közösségi médiában visszaszorítsák a csalók hirdetéseit. Hiába jelentik a felhasználók a Metának (Facebook, Instagram stb.) vagy az Alphabetnek (Google, Youtube stb.), hogy valószínűleg pénzügyi csalást, piramisjátékot reklámoznak, a bejelentések gyakran visszapattannak a kivizsgálás után azzal, hogy nem találtak semmiféle visszaélést.
„Jó lenne elindítani a politikai hirdetésekhez hasonlóan a csaló pénzügyi hirdetések szűrését is a Meta, a Google, az Apple és más nagy szolgáltatók rendszereiben, ez egyelőre nem valósult meg. Európai Uniós szintű szabályozásra lenne ehhez szükség” – mondja Kósa Anna.
A leggyakoribb csalások között jelenleg a befektetési csalások vezetnek. Ilyenkor eleinte jellemzően kis összegek, 80-100 ezer forintos tételek befektetését kérik a csalók. A bepalizott áldozatok kezdetben meg is kapják a kiemelkedően magas hozamot, amin felbátorodnak, ezért egyre nagyobb összeggel szállnak be a piramisjátékba. Később azonban eltűnik a pénzük. Az ilyen csalók jellemzően gmail-es címről leveleznek, ami komoly befektetési cégekre nem jellemző. Az is mindennapos, hogy magánszemély bankszámlájára kell átutalni a befektetésre szánt összeget, ami szintén a csalás biztos jele.
Fotó: DepositPhotos
Hatóságok nevében riogatnak a bűnözők
Újabban már jellemző az is, hogy nem a bank, hanem valamelyik hatóság nevében keresik meg az ügyfelet, például a rendőrség, a Magyar Nemzeti Bank vagy a Kiberpajzs munkatársának adja ki magát a csaló. Azt hazudják, vizsgálat folyik egy banki munkatárs ellen, emiatt szükséges egy „biztonsági számlára” átutalni a pénzt, ráadásul úgy, hogy nem szólhat az ügyfél a folyamatban lévő vizsgálat miatt a banknak.
A marketplace-es, apróhirdetéses csalások is gyakoriak. Sokszor van, hogy átutal az ügyfél pénzt egy csalónak, aki nem küldi el a megvásárolt terméket. Ilyenkor a banktól próbálnak segítséget kapni, hogy szerezze vissza a pénzt.
Az edukáció nagyon fontos, hogy az ügyfelek el tudják kerülni a csalókat. Az Erste emiatt országjárásra indul, novembertől előadássorozatot tartanak majd a vidéki nagyvárosokban, és a kisebb településekre is szeretnének eljutni még a karácsonyi nagybevásárlások előtt. Pénzügyi edukációs programja legújabb elemével a pénzintézet elsősorban az idősebbeket szeretné elérni, mivel ők általában kevésbé tájékozottak ebben a témában, ugyanakkor a statisztikák szerint a leginkább érintettek a pénzügyi visszaélésekben, célpontjai a bűnözőknek.
A novemberi vidéki előadások mellett az Erste nemrég egy podcast sorozatot is indított, valamint média-együttműködések révén, továbbá saját internetes oldalán, közösségimédia-felületein, George Appban és George Weben üzenetek és kvíz formájában, illetve az ügyfeleinek küldött külön körlevelekben folyamatosan felhívja a figyelmet a támadásokra és a banki adatok védelmére. Az Erste weboldalán az ügyfelek a leggyakoribb visszaélési módok mellett számos hasznos tanácsot is találnak arra, hogyan védhetik meg a pénzüket.
A Tisza Pártnak ehhez kevesebb mint 3 hétre volt szüksége kormányon. 
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
