Mellbevágó tényt közölt a minap a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Eszerint rekordot döntött a bankszámlák elleni támadások száma. Az első félévben több mint 12,5 ezer sikeres visszaélési kísérlet történt, 38 százalékkal több mint egy évvel korábban. A mindig is célpontnak számító magánszemélyek mellett sok vállalati ügyfélt pécéztek ki a csalók.
Első ránézésre ez azért is furcsa, mert az MNB folyamatosan adja ki az újabb és újabb ajánlásokat a bankok számára, amelyek célja az ilyen támadások kivédése és az ügyfelek bankszámláinak biztonsága. Az egyik hazai nagybank ügyfeleivel mégis megeshetett, hogy a Google keresőben találtak rá a valódi helyett egy hamis banki weboldalra, amelyen keresztül bejelentkezve adták át az adataikat a csalóknak.
Az átverések azért is zsebbe vágóak a pórul járt ügyfeleknek, mert a már említett mintegy 12,5 ezerből mindössze 115 esetben (ez 1 százaléknál alacsonyabb arány) állták a bankok a cehhet, a többi alkalommal a károsultak egyetlen fillért sem láttak viszont.
Ezen az arányon javíthat, ha a parlament áldását a Varga Mihály jegybankelnök által javasolt jogszabály-módosításra, miszerint legalább az első alkalommal a bankoknak meg kell téríteniük az ügyfelek kárát, ha a csalás erős ügyfélhitelesítéssel történt, vagy a bank nevében vették rá az ügyfelet az érzékeny adatok kiadására.
Hogy emellett mit kell tenniük az ügyfeleknek, hogy ne váljanak a csalók áldozataivá? Erről is beszélgetett lapunk főszerkesztője, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti adásában a csatorna kérdezőjével, Szűcs M. Péterrel.
A beszélgetést a fenti linken hallgathatják meg.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
Visszatértünk az európai trendekhez. 
