Eldőlt, mikor kezdődhet el a munka a magyar önkormányzati rendszer átalakításáról

Szerdán Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter az önkormányzati érdekszövetségekkel egyeztetett. A tárgyalásról beszámoló Gémesi György elmondta: hét országos önkormányzati szövetség vett részt a szerdai megbeszélésen, ahol a minisztérium megismerte a szövetségeket és a kormányzat kifejezte a szándékát, hogy partnerséget és együttműködést kíván az önkormányzati szövetségekkel. Más stílusban és más formában szeretné a jövőben az önkormányzatokkal kialakított párbeszédet folytatni.

Hozzátette: konkrét ügyekről nem esett szó, de a MÖSZ átadta az önkormányzati rendszer átalakítására vonatkozó javaslatait. Ezeket ebben a cikkben foglaltuk össze:

Gémesi megjegyezte: azt a tájékoztatást kapták, hogy június második felében megkezdődik a formális egyeztetés a kormányzat és az önkormányzatok között.

Gémesi Görgy kérdésekre válaszolva kifejtette: a MÖSZ elve az, hogy róluk, nélkülük ne döntsön a kormányzat, ezért üdvözölte, hogy párbeszéd kezdődött a miniszterrel. A polgármesterek fizetésének csökkentésére vonatkozó javaslatra azt mondta, nem fordulhat elő, hogy a polgármester hivatalban dolgozók bére magasabb legyen a polgármesterénél.

A szolidaritási hozzájárulással kapcsolatban azt mondta, nem a célját, hanem a mértékét vitatják és a javaslatuk szerint az iparűzési adó 15 százaléka lenne az elfogadható mérték, de ennek jelenleg a kétszeresét kell befizetniük.

Az egyeztetésen szintén részt vevő Nemény András, Szombathely polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetségének társelnöke a sürgető kérdések között említette a nehéz helyzetbe került önkormányzatok megsegítését.

Hozzátette: az önkormányzati szövetségeknél számtalan javaslat született az önkormányzati rendszer átalakítására, most ezeket kell összehangolni. Kiemelte: az önkormányzatok számára a legfontosabb a kiszámíthatóság és jelezte, valamennyi megyei jogú városnak szüksége lenne többletforrásra, mert nehezen tudják finanszírozni a működési költségeket.

Karácsony Gergely főpolgármester, a MÖSZ társelnöke arról beszélt, üdvözli a Tisza képviselői által a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok és reklámhálók betiltására vonatkozó törvényjavaslatot, és ugyan lesznek a végrehajtást szolgáló jogtechnikai módosító javaslataik, de az irányt kedvezőnek tartja.

Úgy vélte, a törvényjavaslat az önkormányzati világ számára az első pozitív, kézzelfogható jel és nagyon sok hasonlót szeretnének még látni. Mint mondta, a törvényjavaslat nagyon fontos jogkört ad vissza az önkormányzatoknak, hogy érvényt tudjanak szerezni a ma is létező jogszabályoknak és érdemben csökkenjen a városokat elöntő reklámszennyezés.

A főpolgármestert kérdezték a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatban, a következő részlet befizetésére ugyanis június 16-ig adott határidőt az államkincstár. Karácsony Gergely elmondta: jelenleg is tart az egyeztetés a főváros és a Pénzügyminisztérium között, de úgy vélte, nem fordulhat elő, hogy a főváros, ami túlélte az elmúlt hat évet, a kormányváltás után ne őrizze meg működőképességét.

Elképzelhetőnek tartott egy újabb haladékot is a befizetésre, a javaslatukat ismertették a Pénzügyminisztériummal.

Az esetleges előrehozott önkormányzati választásról azt mondta, az súlyosan sértené az európai alapjogokat, a polgármesteri ciklus maximalizálása mellett pedig nem szól érv és az a Tisza Párt programjában sem szerepelt. Szólt arról is, hogy a MÖSZ elképzelései szerint az önkormányzatok a jelenleginél több feladatot szeretnének vállalni, és így akár újra iskolák fenntartóivá válnának.

Azzal kapcsolatban, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) kedden az óbudai korrupciós ügyben több politikust érintően is nyomozási cselekményeket hajtott végre, a főpolgármester elmondta: a főváros 2019-ben több, a büntetőügyben szóba került cégcsoporttal kapcsolatos szerződést is megörökölt.

A Fővárosi Önkormányzat azonban a fővárosi közterületi parkok gondozása, a temetői zöldfelületek kezelése kapcsán lejáró szerződéseket azonban nem hosszabbította meg, mert úgy látták, egymással összejátszó cégek „leuralták” ezeket a közszolgáltatásokat. A főváros ezért úgy döntött, az első adandó alkalommal visszaveszi ezeket a szolgáltatásokat, ennek érdekében többszázzal növelték a Budapesti Közművek (BKM) dolgozóinak létszámát.

„Így nem vagyunk kitéve az eltorzult piacnak, ami kialakult ezen a területen” – jegyezte meg.