Tarolnak a kiberbiztonsági cégek a pandémia miatt kialakult áldatlan állapotok közepette. A kényszerű távmunkára és távoktatásra ugyanis azonnal lecsaptak a hackerek, de az otthoni gépek mellett a kórházak, vakcinakutató laborok tárhelyei sincsenek már biztonságban, így nagyon hamar nőtt óriásira a kereslet a védelmi megoldások iránt. Ilyen körülmények között indította el kiberbiztonsági inkubációs programja második évadát az OXO, mely a szakma startupjainak nyújt segítséget. Oszkó Péter cége nem csak a tehetséggondozással foglalkozik: nemrég beszálltak az ország egyik legdinamikusabban fejlődő, már bizonyított kibervédelmi vállalkozásába, a Bitninjába is.

Az EU-s szankciókat a koronavírus járvány-időszaka alatt az egészségügyi szektor ellen végrehajtott kibertámadások fölötti felháborodás is indokolja. Az USA Kiber Parancsnokságát már 2018-ban felhatalmazták az eddiginél jóval agresszívabb, megelőző csapásokat is magában foglaló lépésekre. Káncz Csaba jegyzete.

A közhiedelemmel ellentétben a kisvállalkozások abszolút nem suhannak radar alatt, nincs olyan, hogy egy hacker ne hajoljon le az apróért. Pláne, hogy ezek a célpontok sokkal könnyebben kizsebelhetők, mint a nagyvállalatok.

Már csak néhány nap, és belelapozhat a Piac és Profit magazin legfrissebb számába!

Rengeteg felhasználó név, jelszó és privát beszélgetést szereztek a támadók.

Vannak azok a hackerek, akik komoly szaktudással felvértezve rosszindulatú szoftvereket írnak, megfertőzik a gépünket, zárolják adatainkat, és pénzért cserébe hajlandóak csak azokat feloldani. Ez természetesen illegális - a legújabb generációs kiberbűnözők azonban már csak arra veszik a fáradságot, hogy levélben üres fenyegetéseket küldjenek.

Ősi ösztönünkre építenek a kiberbűnözők.

A Kaspersky Lab antiadathalász technológiái tavaly több mint 246 millió alkalommal észleltek olyan oldallátogatást, amelyen különböző adathalász módszereket kíséreltek meg. Ebből 53 százalék kifejezetten pénzügyekkel kapcsolatos honlapokra próbálta átirányítani a felhasználókat. A telefonos adathalászat is fénykorát éli, dugig van az internet ilyen appokkal. Mi lesz ennek a vége?

Bárki, akinek bankkártyája van, minden készpénzfelvétellel és online fizetéssel kockáztatja, hogy előbb-utóbb rossz kezekben kötnek ki az adatai. A bankkártyaadatok a legnépszerűbbek a hackerek körében, mindössze 9 perc alatt túl lehet adni rajtuk az internet sötét bugyraiban, és szép kis pénzt is hoznak – mégis csak a megszerzett számlák töredékéről tűnik el pénz. De miből tudhatjuk, ki lesz végül áldozat, és hogyan lehet megelőzni? Erre talált ki egy forradalmian új megoldást a MasterCard.

Jövő év végére készülhet el az új kiberbiztonsági stratégia.

Az év első felében csaknem 4 milliárd dolláros kárt okoztak a kiberbűnözők, és még hol van év vége!

Egy népszerű és ingyenes biztonsági szoftverből csináltak adathalász téglát.

Hackerek egy csoportja most ezen keresztül támad, jobb az óvatosság.

Döntöttek: felülvizsgálják a kiberbiztonsági stratégiát.

Az Európai Bizottság a biztonságpolitikai szakértelem uniós szintű összevonására törekszik.

Szabadon hozzáférhetővé tették a WannaCry kódjának egy részét.

Újabb programhibát találtak a szakértők, félő, hogy egy újabb WannaCry-hullám jön.

Akárki is a felelős a világ első, globális zsarolóvírus-támadása mögött, rámutatott arra, hogy a világ nincsen felkészülve a kiberháborúra. Holott csak idő kérdése, hogy a múlt hetinél nagyobb és pusztítóbb kibertámadás érje a világot. Az amerikai kiberparancsnokság folyamatosan figyeli és tippekkel látja el a német és brit szövetségeseket a választási kampányuk alatt folyó orosz hacker-támadásokkal kapcsolatban.

Új mutációját találták meg a WannaCry-nak, ezt tedd, ha nem akarod elveszíteni az adataidat.

Nem működik rendesen az informatikai és távközlési hálózat.

Megelégelték a flamelést és az álhírterjesztést, szigor jön.

Ennyit buktak a befektetők a hackerek és a zsarolóprogramok miatt.

A Kreml tagadja, hogy bármi köze lenne orosz kiberbűnözőkhöz.

Dropbox linkeket küldenek e-mailben, rohamosan nő a fertőzések száma.

A bankoknak és a cégeknek több mint harmada képtelen megkülönböztetni egy hackertámadást egy hétköznapi ügyfél aktivitásától.

Az idei év egyértelműen a kiberbűnözés és a hackerek éve volt – amellett, hogy rengeteg zsarolóvírus szedte áldozatát, óriási botrányoknak is szemtanúi voltunk. Ennek folyományaként rengeteg adat tűnt el, és óriási gazdasági károk is keletkeztek, nem csak a vállalatoknak, de állami szinten is. De hová lesznek a bankkártya adataink? Mennyit fizetnek egy brüsszeli kormánytag profiljáért? A Kaspersky Lab megnézte az alvilági tarifákat.

Több mint 200 millió felhasználó adatai szivárogtak ki, a fiókokat a dark weben értékesítik.

Az akció a Bundestag több pártját is érinti, valószínűleg bizalmas dokumentumokat is sikerült ellopniuk a bűnözőknek.

Holnap érkezik az amerikai fővárosba Hszi Csin-ping kínai párfőtitkár és államelnök. A kétoldalú kapcsolatokat a geopolitikai rivalizálás és kölcsönös bizalmatlanság jellemzi, de az elkövetkező napok találkozói idején a konstruktivitásra helyeződik a hangsúly, többek között egy történelmi kiber-megállapodás megkötésével. A Dél-kínai-tengeren közben továbbra is pattanásig feszült a helyzet.

Két éve változatlan a megvesztegetés és a korrupció mértéke az üzleti világban nemzetközi szinten. Míg azonban Nyugat-Európában a vezetők 19 százaléka szerint gyakori a korrupció, és Kelet-Közép-Európában ez az arány 47 százalékra csökkent, nálunk 58-ról 60-ra nőtt. A kiberbűnözés veszélyeit alulbecsülik.

Gyakori a csalás, a vesztegetés, a kiberbűnözés. A cégek sokat tehetnének a megelőzésért, de vagy sok az adat, amit fel kell dolgozni, vagy kevés a szakember.

A kiberbűnözők egyre gyakrabban vesznek célba magyar vállalatokat. Egy jelentős részük megfelelő pénzügyi háttérrel rendelkezik, egyre kifinomultabb eszközöket alkalmaznak, és a végrehajtott támadások jóval tervezettebbek. Bár a visszaélések világszerte problémát jelentenek, a hazai cégeket sokkal nagyobb veszély fenyegeti.

Sokak szerint a cégeket nem csak külső támadások érik, belső veszélyek is vannak.