Egyre durvább módszerekkel próbálkoznak a csalók, már a mesterséges intelligenciát is bevetik

Az online térben hirdetett, kimagasló hozamot ígérő hirdetések száma a közösségi média térnyerésével az elmúlt években meredeken emelkedik. A látszat azonban sokszor csal, mivel a legális befektetési lehetőségek és különösen a piaci alapon elérhető hozamok nem nőttek ilyen ütemben, az óvatlan befektetőket kihasználó személyek száma viszont annál inkább. Ezek a szolgáltatók a szükséges MNB engedély vagy bejelentés hiányában végzik tevékenységüket, velük szemben az MNB piacfelügyeleti területe lép fel a pénzügyi piacok megtisztítása érdekében.

Jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja esetén a befektetők az MNB honlapján felsorolt csatornákon keresztül jelzéssel élhetnek. Az elmúlt öt év bejelentései alapján jól kirajzolódtak a visszaélések legjellemzőbb trendjei. Korábban számos offshore forex kereskedéssel elérhető gyors meggazdagodást ígérő ajánlat jelent meg, később a kriptovilág újdonságát kihasználó különböző coinokra, tokenekre, kriptovalutákra építő konstrukciók terjedtek el.

Jelenleg pedig a mesterséges intelligencián (AI) alapú, „robotok” által végzett „tévedhetetlen kereskedés” a hívószó mind a pénzügyi, mind a kriptopiacokon.

Az MNB befektetővédelmi célkitűzése részeként figyelmeztetéseket tesz közzé honlapján, amikor olyan hazai vagy nemzetközi szereplőkről szerez tudomást, amelyek nem rendelkeznek a szükséges tevékenységi engedéllyel, és nem zárható ki a csalárd szándékuk az online térben. 2025 novemberében már mintegy 43 ezer figyelmeztetés szerepelt a jegybank weboldalán. Ha egy személy vagy egy társaság ott van e „feketelistán”, a velük esetlegesen szerződő befektetők jelentős pénzügyi kockázatnak teszik ki magukat.

Sulyok Tamás és Orbán Viktor nevével is visszaéltek 

Az elmúlt időszakban az MNB több olyan csalássorozatot azonosított, amelyek kapcsán figyelmeztetéseket tett közzé: EG Investment Group, Focused Stock Company, GasPipe AI, Stellar Ace. Ezek alapvető jellemzője, hogy prominens személyek – például a magyar miniszterelnök, a köztársasági elnök, az MNB elnöke, a Brit Nemzeti Bank elnöke – nevével, illetve közismert társaságok, például a MOL nevével élnek vissza ajánlataikban.

Az érintettek több esetben kétféle „befektetési lehetőséget” kínáltak: az „aktív rendszerben” egy „elemző” személyre szabott stratégiával segíti a befektetőket napi szinten, míg a „passzív rendszerben” egy mesterséges intelligencián alapuló éjjel-nappali automata rendszer termeli folyamatosan a pénzt. Valójában azonban az ügyfelek befizetései után a hirdető személyek elérhetetlenné válnak.

Gyakori módszer, hogy a csalók valamilyen MNB által felügyelt pénzügyi intézmény engedélyének számára hivatkoznak, anélkül, hogy ténylegesen kapcsolatban állnának az adott társasággal.

Tipikus ismérvük továbbá, hogy a befektetendő összeget egy – gyakran „könyvelőnek” vagy „befektetési tanácsadónak” nevezett – magánszemély számlájára kérik befizetni.

Másik módszer, hogy a befizetés neobankon keresztül történik, úgy, hogy a befektetőt folyamatos telefonos kapcsolatban tartják és lépésről lépésre instruálják. Elterjedt az is, hogy a befektető számítógépéhez vagy telefonjához távoli hozzáférést biztosító applikáció (például AnyDesk vagy HopToDesk) letöltésére kérik az ügyfelet, ami megkönnyíti a csalók számára az adathalászatot.

Szintén csalásra utaló jel, ha az ügyintézők a kapcsolattartás módjára később visszahívhatatlan telefonszámokat adnak meg, a kapcsolatot elsődlegesen WhatsApp, Viber, Telegram vagy egyéb telefonos applikáción kívánják fenntartani, valamint a levelezőrendszerben küldött levelek nem hivatalos, nem valamely felügyelt intézményhez kapcsolható e-mail-címről érkeznek. Gyanút kelthet az is, ha a levelek tartalma nagyon hosszú, ismeretlen hivatkozásokat, linkeket tartalmaz, amelyek megnyitására ösztönzik a potenciális befektetőt.

Az MNB az ilyen, egyértelműen csalásra utaló információk esetén jelzéssel él a rendőrség felé, amennyiben esetleg nincs hatásköre piacfelügyeleti eljárás lefolytatására.

Másféle csalások is vannak

A fenti egyételmű csalástípusok mellett az elmúlt években az MNB jellemzően a következő „klasszikus” jogosulatlan tevékenység kategóriák kapcsán kapott piacfelügyeleti bejelentéseket: jogosulatlan forrásgyűjtés, kölcsönnyújtás, kötvényértékesítés, pénzügyi közvetítés. Ilyen tevékenységek üzletszerűen csak az MNB előzetes engedélyével végezhetők, enélkül azonban tiltottak. A jegybank honlapján mutatja be a jogosulatlan pénzügyi tevékenységek főbb ismérveit és a kockázatos befektetések jellemzőbb típusait.

Az MNB honlapján a jogszabálysértés megállapításával lezárt piacfelügyeleti eljárások határozatainak kivonatai is megtalálhatóak. Az MNB felhívja a figyelmet arra is, hogy a jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűncselekménynek is minősül, és megállapítása esetén feljelentést tesz a rendőrségen.

2022 januárjától az MNB a piacfelügyeleti eljárásaiban a honlapblokkolás lehetőségével is élhet annak érdekében, hogy megóvja a befektetőket az online térben egyre terjedő kétes befektetési lehetőségektől.

Önmagában például az, hogy egy társaság megtalálható valamely cégjegyzékben, azaz jogszerűen megalakult, nem jelenti azt, hogy az általa hirdetett pénzügyi, befektetési tevékenység végzésére automatikusan jogosult lenne. 

Egy-egy szolgáltatás, termék igénybevétele előtt a befektetőknek érdemes ellenőrizni, hogy az adott szolgáltató rendelkezik-e az MNB szükséges engedélyével, regisztrációjával és szerepel-e a felügyelt intézményeket felsoroló nyilvántartásában. Ezen a honlapoldalon szerepelnek a korábban említett befektetői figyelmeztetések is. Egy-egy szolgáltató engedélyére vagy regisztrációjára vonatkozó kérdés esetén az MNB Ügyfélkapcsolati Információs Központja is tud segítséget nyújtani. Körültekintő tájékozódással elkerülhető a csalárd tevékenységek által okozott pénzügyi veszteség.

A kiberbiztonsági kockázatok megelőzésére, csökkentésére az MNB, további állami intézmények és a pénzpiac szereplői KiberPajzs néven közös kommunikációs és edukációs kampányt folytatnak. Érdemes felkeresni a kezdeményezés honlapját is az adott témakörben történő tájékozódás érdekében.

A legfontosabb szabály, hogy nincs olyan legális befektetés, amely garantáltan és kockázatmentesen irreálisan magas hozamot biztosítana. Ha egy befektetőt esetleges mégis megtévesztenek és pénzt adna át a jogosulatlan szolgáltatónak, illetve a megtévesztés/átverés ténye egyértelművé vált, akkor célszerű haladéktalanul piacfelügyeleti bejelentést tenni az MNB-nek, illetve kár bekövetkezése esetén feljelentést tenni a rendőrségen.