A közhiedelemben erősen él a feltevés, hogy az időseket és a kevésbé iskolázottakat könnyebb átverni: az előbbivel a lakosság csaknem 80 százaléka, az utóbbival pedig kétharmada egyetért valamilyen mértékben. Ezzel szemben a CIB Bank megbízásából készült kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy bárki lehet az adathalász, pénzszerzésre irányuló támadások célpontja: az áldozattá válás nem függ sem a társadalmi, sem a demográfiai helyzettől.
A csalási kísérletek leggyakrabban telefonon történnek, az érintettek 50 százalékát próbálták meg így megkárosítani. Ha a ténylegesen megkárosítottakat vesszük figyelembe, akkor viszont kiderül, hogy
a telefonos csalások mellett a legmagasabb arányban online piactéren és hamis weboldalakon keresztül károsítottak meg csalók embereket, vagyis az sms-ben és e-mailben történő próbálkozások kevésbé hatékonyak.
A platformok, ahol az értinettek a megkárosításukra tett kísérletekkel találkoznak, tükrözik az egyes csoportokra jellemző médiahasználatot: telefonhívással inkább a középkorú és idősebb korosztály találkozott, valamint az alacsonyabb végzettségűek, csaló e-maillel pedig a fiatalokat és a képzettebbeket próbálták inkább megkárosítani.
Mikor kezdünk el gyanakodni?
A felmérés szerint a megkeresések során azt tartják leginkább gyanúsnak az emberek, ha személyes adatokat, jelszavakat kérnek tőlük (67 százalék), illetve azt, ha elírások, magyartalan kifejezések vannak egy levélben. Az ismeretlen számot, küldőt és a sürgető hangnemet is figyelmeztetőnek tartja a többség, ahogy azt is, ha valaki egy program letöltésére kéri őket. A válaszaik alapján a fiatalabbak jobban odafigyelnek az összes lehetséges gyanúra okot adó jelre. Például a személyes adatok, jelszavak elkérése a 40 alattiak 78 százaléka számára figyelmeztető jel egy megkeresésnél, a 60 évesek vagy idősebbek körében viszont csak 54 százalék választotta ki a gyanúra okot adó tényezők között. Az iskolai végzettség mentén is nő azok aránya, akik tisztában vannak vele, hogy a felsoroltakra figyelni kell.
Minden tizedik felnőttet sikerül átverni
„Ezen összefüggések ellenére hangsúlyozni kell, hogy a tényleges áldozattá válás független az életkortól és az iskolai végzettségtől a kutatás eredményei szerint.
Minden tizedik felnőtt esetében a kibercsalók próbálkozása sikerrel járt, ezért különösen fontos, hogy mindig körültekintőek legyünk, ha az adatainkról van szó”
– emeli ki Bártfai Gábor, a CIB Bank Információbiztonsági vezetője, hozzátéve, hogy az elektronikus vásárlási műveletek, átutalások során mindig alaposan ellenőrizzük, hogy milyen felületen (például weblapon), kinek és mekkora összeget utalunk vagy fizetünk. Ugyanilyen lényeges, hogy soha ne engedjünk másoknak hozzáférést a banki műveletekhez használt elektronikus eszközeinkhez, és ne is telepítsünk alkalmazásokat, távoli hozzáférést lehetővé tevő programokat a számítógépünkre, a mobilunkra, vagy a tabletünkre.
Január elején még 415 forintot kellett adni egy euróért, most már „csak” 406-ot. A pezsgőbontással azért még várunk. 
