Teljesen megváltoztak a fizetések Magyarországon

Gyorsan terjed a digitális bankolás a magyarok körében – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. 2025 végén tovább emelkedett és új rekordot döntött a bankszámlák száma, a természetes személyek csaknem 9,96 millió forint- és 1,16 millió devizaszámlával rendelkeztek, a gazdálkodó és egyéb szervezetek 948 ezer forint és 166,6 ezer devizaszámlát vezettek a magyarországi bankokban. Az elsődlegesen fizetési célú bankszámlák száma megközelítette a 7,05 milliót, ami azt jelenti 2016 vége óta csaknem egymillióval nőhetett az aktív bankhasználók száma Magyarországon. 

A bankkártyák száma csak a lakosság körében növekszik, a vállakozásoknál csökkent. A lakosság csaknem 8,5 millió betéti és 1,077 millió hitelkártyával rendelkezik. A vállalkozások nem egészen 780 ezer betéti és mindössze 6,6 ezer hitelkártyát használnak (a Széchényi Kártya Program nem számít hitelkártyának).

A másodlagos azonosító továbbra is kevés bankszámlást hoz lázba, telefonszámot, email-címet vagy adószámot a bankszámlák mindössze 0,82 százalékához kapcsoltak hozzá. Főleg a vállalkozások építik le a másodlagos azonosítóikat, már alig 1700 számlához kapcsolódik ilyen szolgáltatás. 

Ötből két kártya már a mobilban van

A bankkártyákat egyre többen használják vásárlásra, 2025 utolsó negyedévében több mint 7,5 millió bankkártyával történt vásárlási tranzakció, ami nem meglepő, hiszen a bankok maguk is szívesen adnak kedvezményt az ügyfeleiknek a díjaikból, ha azok rendszeresen vásárolnak a kártyájukkal. A mobiltárcák is rohamosan terjednek, 3 milliónál is több bankkártyát regisztráltak már a banki ügyfelek a mobiljukba, ez a vásárlásra használt bankkártyák 41 százaléka.

A bankkártyát elfogadó fizikai boltok száma csökkent valamelyest, de az internetes áruházaké megugrott. Az év végén valamivel több mint 150 ezer fizikai kereskedőnél és 86,3 ezer internetes boltban fogadták el a bankkártyát, ez egy év alatt 44 százalékos növekedés. Öt év alatt egyébként a négyszeresére emelkedett a bankkártyát elfogadó webáruházak száma, 2020-ban 20 ezer körül volt a bankkártyát elfogadó webshopok száma. A qvik-hálózat is bővül, de csak lassan, 2024 szeptemberében az induláskor több mint 28,5 ezer kereskedőnél lehetett így fizetni, 2025 végén 33,9 ezer egységből állt az elfogadói hálózat, negyedévente nagyjából ezer új cég csatlakozik a rendszerhez. 

A bankok, amelyeket kormányrendelet kötelez erre, szorgosan telepítették tavaly az ATM-eket, az év végén már 5645 pénzkiadó automata működött Magyarországon, ami történelmi rekord. A kisposták bezárása viszont folytatódott, ennek is köszönhető, hogy postai és banki POS-terminálok száma 8665 darabra esett le, ami a 2010 óta vezetett statisztikában a legalacsonyabb érték. Egy évvel korábban még 11,5 ezer banki és postai POS működött Magyarországon. 

Készpénzt egyre kevésbé használnak a magyarok

Az erőltetett ATM-telepítési programot a bankkártya-használati szokások nem indokolják. Tavaly már kevesebb mint 81 millió alkalommal vettek fel készpénzt magyarországi ATM-ből a magyarok, 15 éve még 120 millió fölött volt a szám a mostaninál másfél millióval kevesebb bankkártya mellett. Akinek bankkártyája van, inkább vásárol, az utolsó negyedévben átlagosan 26,5 bankkártyás vásárlásra jutott egy ATM-es készpénzfelvétel. (A Covid előtt még kevesebb mint 10 vásárlásra jutott egy készpénzfelvétel.) A bankkártyás vásárlások értéke tavaly már meghaladta a 23 ezer milliárd forintot, két és félszer annyi volt, mint a készpénzfelvételeké.

A mobiltárcás kártyás vásárlások adták darabszámban a vásárlási forgalom több mint 30 százalékát, értékben pedig a 23 százalékát. Valószínűleg ez az érték emelkedni fog, ha sikerül elérni, amit a kártyatársaságok szeretnének, hogy minden online kereskedő fogadja el a digitális tárcás (Apple Pay, Google Pay) fizetést is, ne kelljen az ügyfeleknek bankkártya-adatokat megadniuk a webshopokban. 

Miközben az ATM-ek egyre ritkábban szolgálnak készpénzfelvételre, a készpénz-befizetési funkció futótűzként terjed, bár az ATM-ek csak egy része használható befizetésre is. Tavaly csaknem 17 millió készpénzbefizetés történt ATM-en keresztül összesen több mint 4 ezer milliárd forint értékben, vagyis minden ötödik-hatodik ATM-es készpénzes tranzakció ma már befizetés, értékben pedig még magasabb az arány. A bankfiókokban történő készpénzbefizetések száma és értéke folyamatosan csökken, az ügyfelek egyértelműen átszoktak az ATM-ekre. Darabszámban már több mint kétszer annyi befizetés történik ATM-en keresztül, mint fiókban, értékben azért még mindig a fiókok vezetnek, ahol több mint 8,7 ezer milliárd forint készpénzt fizettek be bankszámlára. 

Működik a csalásszűrés és az edukáció

Jó hír, hogy a bankkártyás és bankszámlás csalások kivédésénél is kezdenek beérni az erőfeszítések. Tavaly összesen 189 ezer bankkártyás vásárlásos csalás történt, ezek értéke valamelyest meghaladta a 6,7 milliárd forintot, ami esetenként átlagosan 35 ezer forintot kárt jelentett. Készpénzfelvételre 4583 alkalommal használták csalók magyarok bankkártyáit, az okozott kár 448 millió forint volt, esetenként 97,8 ezer forint. A kártyás vásárlásoknál az okozott kár értéke folyamatosan csökken, 2024-ben még 50 ezer forint körül volt, tavaly az utolsó negyedévben már csak 26 ezer. 

A külföldi webáruházakban érdemes nagyon körültekintően használni a bankkártyát, mert darabszámban a visszaélések 94 százaléka, értékben csaknem a 100 százaléka határon átnyúló forgalomban történt. A veszteségek kétharmadát sajnos a kártyabirtokosok viselik, a többin a kereskedők és a bankok nagyjából fele-fele arányban osztoznak. 

A bankszámlás csalások sokkal fájdalmasabbak az érintettek számára. Az átlagos kárérték ugyanis meghaladja az egymillió forintot. Jó hír viszont, hogy tavaly a második félévben a sikeres kísérletek száma csökkent, az utolsó negyedévben csak 3619 alkalommal értek célt a csalók, ami 2022 negyedik negyedéve óta a legalacsonyabb szám. Az esetek többségében sajnos az ügyfelek maguk adják meg az adataikat a bűnözőknek, erre utal, hogy 90 százalék fölött van az olyan esetek aránya, amikor erős ügyfélhitelesítést használva férnek hozzá a csalók a bankszámlákhoz. A leggyakrabban a háztartások esnek áldozatul a csalóknak, de a cégeket is sokszor sikeresen támadják, és az esetükben a kár is jelentősebb, 2025 utolsó három hónapjában átlagosan 5,2 millió forint volt. 

Négyből három esetben most már pszichológiai manipulációval szerzik meg az adatokat a kiberbűnözők, a sikeres adathalász támadások aránya visszaesett 14 százalékra. 2023-ban voltak olyan negyedévek, amikor 60 százalék fölött volt az adathalász bankszámlás csalások aránya, ezeket úgy tűnik, az ügyfelek ébersége és a bankok csalásszűrő rendszerei egyre hatásosabban védik ki. A károk több mint 90 százalékát a bankszámlás csalásoknál az ügyfelekre terhelik.