Klímaváltozás: döbbenetes, mit produkálnak az ausztrál trópusi esőerdők

Az ausztrál trópusi esőerdők fái a világon elsőként váltak szén-dioxid-elnyelőből kibocsátó forrássá az egyre szélsőségesebb hőmérsékletek és szárazabb körülmények miatt – ez döbbenetes fordulat. Egy új kutatás szerint ez a változás, amely a fák törzsét és ágait érinti, a gyökérzetüket nem, körülbelül 25 évvel ezelőtt kezdődött – írja a Nature.

A szakértők szerint a trópusi erdők jelentős szén-dioxid-megkötő helyek – több CO2-t nyelnek el, mint amennyit kibocsátanak –, és e képességükről eddig azt feltételezték, hogy a légköri koncentráció növekedésével együtt emelkedik. A fákról eddig azt tudtuk, hogy növekedésük során tárolják a szenet, és az csak korhadás, vagy pusztulás esetén szabadul fel belőlük.

Ám a Queensland-szerte található trópusi erdőkből gyűjtött közel 50 évnyi adatok rámutatnak, hogy ez a kulcsfontosságú szénelnyelő óriási veszélybe került.

A kutatás szerint körülbelül 25 évvel ezelőtt az ezekben az erdőkben lévő fatörzsek és faágak az eddigi folyamatokkal teljesen ellentétesen – nettó kibocsátóvá váltak. Több fa is elpusztult, és nem nőtt elég új hajtás.

„Ez az első ilyen jellegű trópusi erdő, amely ezt a változási tünetet mutatja. Tudjuk, hogy Ausztrália nedves trópusai valamivel melegebb, szárazabb éghajlati területeken találhatók, mint más kontinensek trópusi erdői, ezért ez a jövő analógiájaként szolgálhat ahhoz, amit a trópusi erdők a világ más részein produkálni fognak” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Dr. Hannah Carle, a Western Sydney Egyetem munkatársa.

Adrienne Nicotra professzor, az Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője szerint arra még nem kaptak választ, hogy Ausztrália trópusi erdei valóban előhírnökei lehetnek-e a világ többi trópusi erdőjének megváltozásában, ezért további kutatásokra van szükség.

Azonban, ha tényleg ez a szomorú valóság, az eredmények jelentős következményekkel járhatnak a globális klímamodellek, a szén-dioxid-kibocsátási költségvetések és az éghajlat-politikák szempontjából.

„Ez a tanulmány az első eset, hogy a szén-dioxid-elnyelő trópusi esőerdőknél a szén-dioxid-forrásra való átállást egyértelműen azonosították, ami nemcsak egy, hanem 20 évre előre biztos marad. Ez fordulópont” – mondta David Karoly professzor, a Melbourne-i Egyetem emeritus professzora és a klímaváltozás tudományának szakértője.

Karoly, aki nem vett részt a kutatásban, elmondta, hogy globális szinten az erdők, fák és növények által elnyelt szén-dioxid aránya az elmúlt 20-30 évben meglehetősen stabil volt, és számos klímamodell és -politika feltételezte, hogy ez a tendencia fog folytatódni. De ha hasonló eltolódásokat – az elnyeléstől a kibocsátásig – más esőerdőkben is megfigyelnek, az éghajlati előrejelzések alábecsülhetik a globális felmelegedést a jövőben.

„Ez rossz hír” – tette hozzá a szakértő.

„Habár az előnyök és a hátrányok közötti egyensúly eltolódott, ezek az erdők továbbra is fontos szerepet játszanak a CO2 megkötésében. A többlet szén-dioxid elnyelését akadályozó kisebb kapacitás azonban „sokkal nehezebbé” teszi a kibocsátáscsökkentést, és még gyorsabb átállást sürget a fosszilis tüzelőanyagokról – magyarázza Karoly.

A döbbenetes tanulmány egy 1971-ig visszanyúló, egyedülálló erdészeti adatsorra támaszkodott, amely magában foglalta Queensland 20 erdőterületén álló, nagyjából 11 000 fát nyomon követő feljegyzéseket.

A kutatás figyelembe vette a fatörzsekben és ágakban tárolt föld feletti szenet, de nem vette figyelembe a talaj és a gyökerek föld alatti kibocsátását és veszteségét.

Dr. Raphael Trouve, aki a Melbourne-i Egyetem erdődinamikáját tanulmányozza, és szintén nem vett részt a tanulmányban, azt mondja, hogy a kutatás rávilágított a hosszú távú adatok gyűjtésének és megőrzésének értékére. A szakember szintén idén, de korábban publikálta kutatását, amely szerint a hegyi kőriserdők gyorsabban ritkulnak szárazabb és melegebb körülmények között. 

„A trópusi esőerdőkben talált meglepő eredmények megmutatták az adatok értékét a környezeti változások számszerűsítésében. Azt gondoltuk, hogy az erdő több szenet képes tárolni, úgy, ahogy a CO2 mennyisége növekszik. De ezeket a hosszú távú empirikus adatsorokat vizsgálva azt találtuk, hogy ez nem így van. Mindez lehetővé teszi számunkra, hogy szembesítsük az elméletet a valósággal, és jobban megértsük, hogyan működnek ezek a rendszerek” – kommentálta Trouve a tanulmányt.