Ahogy a Folha de S. Paulo brazil újság is beszámolt róla, a kezdeményezést az ország északnyugati részének távoli és nehezen megközelíthető területein tapasztalható energiahiány problémájának megoldása miatt támogatják. Az Amazonas medencéjében a fenntartható és környezetbarát energiaforrások hiánya különösen súlyos. Egyrészt azért, mert ezek a régiók nehezen megközelíthetők, másrészt azért, mert védettek.
A brazil hatóságok a kis moduláris reaktorokat – beleértve az úszó változatokat is – potenciális megoldásként vizsgálják a távoli közösségek stabil energiaellátásának biztosítására. Ezek a korszerű technológiák lehetővé tennék egy energiarendszer kiépítését anélkül, hogy nagyszabású infrastruktúrát kellene helyben létesíteni, ami a dzsungelben rendkívül munkaigényes és költséges.
Az úszó mobil atomerőművek az Amazonas vízfelületein működnének, és képesek lennének villamos energiát termelni a part mentén élők és a dzsungelben lakók számára.
Ezeket az oroszok kifejezetten a távoli régiókban való használatra tervezték, ahol korlátozott a hozzáférés a hagyományos energiaforrásokhoz. De használhatók lakóövezetek és ipari létesítmények áramellátására is. Az egyik leghíresebb az Akademik Lomonoszov nevet viselő úszó monstrum, amelyet már üzembe helyeztek az Arktiszon, Csukcsföldön.
Csak légi vagy vízi úton tudják szállítani
Brazília észak-nyugati régiója – beleértve Amazonas államot is – jelenleg nagymértékben támaszkodik a dízelgenerátorokra, ám ezeknek magas az üzemanyagköltsége és használatuk jelentős mennyiségű üvegházhatást előidéző gáz kibocsátásával jár. Ráadásul az üzemanyagot csak légi úton vagy a folyókon tudják a régióba szállítani, ami nem csak drágává, de instabillá is teszi az ellátási folyamatot. A globális felmelegedés és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló kötelezettségvállalásokkal összhangban a brazil kormány a jelenlegi energiaforrásokat környezetbarát alternatívákkal kívánja helyettesíteni.
Erősödik Oroszország és Brazília energiaágazati együttműködése
A Pravda cikke kiemeli, hogy Moszkva más versenyképes technológiákat is kínál Brazíliának a békés célú nukleáris szektorban, beleértve a kis atomerőművek tervezéséhez, építéséhez és üzemeltetéséhez nyújtott támogatást. Az energetikai előnyökön túl az ezen a területen folytatott partnerség a BRICS-országok (eredetileg Brazília, Oroszország, India és Kína szövetsége) közötti széleskörű technológiai csere részévé válhat, ami mindkét fél stratégiai érdeke.
A növekvő villamosenergia-kereslet és a fenntartható fejlődés iránti elkötelezettség miatt a dél-amerikai ország már évek óta korszerűsíteni akarja energiainfrastruktúráját, és ebben kiemelt szerepet szán az atomenergiának.
Közös uránbányászati és hulladékkezelési együttműködés?
Nem ez az első atomenergetikai együttműködés a két ország között. Amint arról a világsajtó is hírt adott, a Tenex, a Roszatom leányvállalata már három évvel ezelőtt tárgyalásokat kezdeményezett az urán és lítium közös kitermeléséről a dél- amerikai köztársaságban. A felek célja akkor elsősorban az volt, hogy jobban kiaknázzák az ország ásványkincseiben rejlő lehetőségeket, megcélozva a megbízhatóbb energiaellátást. Az is szerepelt az elképzelések között, hogy szívesen tanulmányoznák Oroszország nukleáris hulladékkezeléssel kapcsolatos szakértelmét. Már akkor szóba került, hogy a brazil kormány együttműködne a Roszatommal kis kapacitású atomerőművek építésében.
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
