A német nagyvárosokban tapasztalható ingatlanboom lassan aggasztó méreteket ölt – mondta el a Der Spiegel német hetilap online változatának Andreas Dombret, a német jegybank, a Bundesbank elnökségi tagja. Ennek pedig a nulla közeli kamatok miatt meglódult banki hitelezés az oka.
Az Európai Központi Bank (EKB) március elején történetében először nullára csökkentette azt a kamatlábat, amelyen a bankok tőle hitelhez juthatnak. (A betéteikre pedig negatív kamatot kapnak, azaz fizetniük kell a jegybankban parkoló pénzek után.) A hitelek volumene 13 éve nem látott ütemben növekszik. A szakember mindjárt egy figyelmeztetést is küld a német bankoknak és takarékpénztáraknak, hogy alaposan fontolják meg az ingatlanhitel-döntéseiket.
Az alacsony kamatok az inflációt nem emelték meg, de a részvény- és ingatlanárakat igen – írják. Főleg a német nagyvárosokban, mint München, Berlin, Hamburg, Stuttgart. A szakember szerint az ingatlanár-lufinak két feltétele van még: az ingatlanhitelezési feltételek fellazulása és a hitelek mennyiségének megugrása. Az elsőben a bankok még konzervatívak maradtak. Az ingatlanhitelezési volumen is évekig csak mérsékelten emelkedett, de tavaly már 3,8 százalékkal, ami „az első felhő az égen” Dombret szerint.
A német bankok egyébként nem hiteleznek túl sokat, és a betéteik elhelyezésekor alkalmazott negatív kamatokat megpróbálják áthárítani az ügyfeleikre. Negatív kamatokat ugyan még nem alkalmaznak, igyekeznek ezt minél tovább elkerülni, de a különböző díjakat, költségeket megemelték. Dombret a negatív ügyfélkamatokat sem zárja ki a jövőben, ha a kamatkörnyezet nem változik.
Érdemes hozzátenni a német cikkhez, hogy a német ingatlanárak nemcsak az alacsony kamatszint és a hitelezés miatt emelkednek, van rájuk természetes kereslet is. A gazdaságban viszonylag magas a növekedés, a lakosság pedig a bevándorlás miatt bővül, és nemcsak menekültekkel, hanem a volt szocialista országokból érkező százezrekkel is. Az új lakók elsősorban a nagyvárosokba tartanak.
|
Magyarországra is begyűrűzik? Ami a magyar üzleti célú ingatlanok (irodák, üzlethelyiségek, bevásárlóközpontok, raktárak stb.) piacát illeti, itt még nem sokat emelkedtek az árak a pénzügyi válság óta – derül ki magyar ingatlanalap-kezelőkkel folytatott interjúinkból, de az alapok árfolyam-alakulásából is. Általános vélekedés azonban, hogy a hazai piac fellendülhet, ha a külföldiek vásárolni kezdenek. Ők pedig elsősorban akkor vásárolhatnak, ha az ország hitelminősítése végre javul. Általános jelenség az értékpapír-piacon is, hogy ha megdrágultak a legfontosabb, a figyelem középpontjában levő részvények, akkor sok befektető realizálja az elért nyereséget, és olcsóbb értékeltségű befektetések után néz. Ez sokszor a közepes vagy kisebb kapitalizációjú és ismertségű részvények drágulását okozza. Így ha a német ingatlanpiacon lufi alakul ki és nagyon megdrágul, nagy a valószínűsége, hogy az olcsó magyar ingatlanokat is felfedezik majd. |
A legnagyobb költségvetési többlet Cipruson (4,0 százalék), Írországban (2,5 százalék) és Dániában (2,0 százalék) volt. 
