1. Vegyünk lakossági kincstárjegyet
Az MNB nemrég befejezte a kamatok csökkentését, a rövid futamidejű kincstárjegyek piacán a mai napig születtek új rekordok, a piac a kamatcsökkentésen is túltett. Egy-két tizedszázalék lehetséges, de nagyon kicsinek látszik annak a valószínűsége, hogy innét lényegesen tovább csökkennek az állampapír-hozamok.
Ha azt feltételezzük, hogy stagnálni, majd valamikor emelkedni fognak az állampapír-hozamok, akkor az egyik klasszikus taktika, hogy rövid futamidejű befektetéseket választunk. Azután ha megindul a kamatemelkedés, akkor magasabb kamattal tudjuk lekötni a pénzünket újra.
Az állampapírok világszerte a legbiztonságosabb befektetést jelentik, és amint nemrég írtuk, ráadásul a lakosságnak nálunk magasabb kamatokat fizetnek, mint másoknak. Ilyenek a fél éves és egy éves lakossági kincstárjegyek (Féléves Kincstárjegy, Kamatozó Kincstárjegy), az egy év még rövid futamidőnek számít. Az egy éves papír kamata jelenleg 2,5 százalék.
2. Vegyünk változó kamatozású kötvényt
Ha nem tudjuk, merre mennek a kamatok, és nem is akarunk ezen rendszeresen töprengeni, viszont több évre akarunk, tudunk takarékoskodni, akkor érdemes változó kamatozású államkötvényeket venni. Ezek egyrészt követik a kamatváltozásokat, automatikusan emelkedni fog a kamatuk, ha a rövid futamidejű állampapíroké is nő. (A Bónusz államkötvényeknél.) Másrészt nemcsak követik, szép pluszt is fizetnek az aktuális kincstárjegykamatok felett, most is évi 3,49 – 4,49 százalék közötti a kamatozásuk futamidőtől függően.
3. A nyílt végű alap rugalmas
Sok pénze áramlik a kisbefektetőknek manapság befektetési alapokba, azon belül is rövid kötvényalapokba, és nem véletlenül. Ezek olyan alapok, amelyekben az eszközök átlagos hátralévő futamideje hat hónap és három év közötti. Az ilyen alapok általában valamivel a rövid futamidejű kincstárjegyek és bankbetétek hozama feletti teljesítményre törekszenek úgy, hogy hosszabb futamidejű és változó kamatozású papírokat is vásárolnak.
Ha nagyfokú biztonságra vágyunk, olyat érdemes választani, amelyek nem egyszerűen kötvény-, hanem állampapír-alapok. Például arról lehet megismerni ezeket, hogy eho-kedvezmény jár rájuk. Lehet, hogy nem fognak többet hozni a jelenlegi kamatviszonyok mellett, mint a Prémium vagy Bónusz lakossági kötvények, de nagy előnyük a nyílt végű alapoknak a rugalmasság, a lekötési idő hiánya.
Kismértékű kockázatuk, hogy ha hirtelen nagyobb mértékű kamatemelkedés következne be a gazdaságban, akkor az ilyen alapok árfolyama átmenetileg, akár hónapokra is lecsökkenhet pár százalékkal.
4. A jó öreg bankbetét
Pontosan a betétek alacsony hozama miatt írtuk ezt a cikket, így csak speciális esetekben ajánljuk most. Például ha gyorsan kellhet a pénz, akkor folyószámlán maradhat, vagy ha pont ránk szabtak egy kamatakciót és nem kerül plusz költségekbe. Utalgatni, bankot váltani valamely kamatakcióért jelenleg nagy valószínűséggel nem érdemes, a tranzakciós költségek magasabbak lehetnek.
Az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap) garanciája miatt mindenesetre biztonsági fokuk magas.
5. Jobb-e a banki kötvény, mint a betét?
Az OBA garanciája miatt a banki kötvények is a bankbetéttel megegyező, alacsony kockázati szintűnek számítnak. Ám rendszerint nem fizetnek többet, mint az állampapírok, inkább a bankbetétekhez alkalmazkodnak, hasonlítanak, ami nem csoda, ugyanaz a kibocsátó és az összegyűjtött pénzek felhasználási célja is. Néha előfordulhatnak speciális kötvények, amelyekre nem vonatkozik az OBA, tájékozódjunk, az adott papír nem tartozik-e ebbe a körbe.---- Arany, betonarany és a jó öreg valuta ----
6. A devizabetét már spekuláció
A devizabetét kétesélyes dolog. Devizabetéttel akkor járunk jobban, ha vagy a kamata magasabb a forinténál – ez nagyon valószínűtlen –, vagy az árfolyamon nyerünk. Oldalakat lehetne írni arról, hogy merre megy a forint, de nem lehet kiszámítani.
Rendszerint a forint erősödése mellett is vannak érvek (beáramló EU-források és külkereskedelmi többlet, stabilizált költségvetési hiány, beindult gazdasági növekedés). De a gyengülése mellett is (az alacsony kamatszint, pontosabban kamatkülönbség más devizákhoz képest, feltörekvő piacok esendősége a várható amerikai kamatemelés és az erősödő dollár miatt). Mivel az euró/forint árfolyam évek óta inkább emelkedő trendben van, ezért az utóbbi valamivel valószínűbbnek látszik, de bármi megtörténhet.
A forintárfolyam eléggé volatilis, azaz ingadozó, így aki devizában tartja a pénzét, az kockázatot vállal. A kockázat része az is, hogy a forint erősödése esetén veszít, meg az is, hogy a forint gyengül, akkor pedig nyer ahhoz képest, mintha forintban tartotta volna a pénzét.
A kamatok oldaláról, ha már deviza, jobbnak látszik a PEMÁK lakossági eurós magyar államkötvény, mint a betétek. (Jelenleg 2,8 százalékos kamattal.)
7. Nem minden biztonságos, ami arany
A nemesfémeket a biztonság szinonimájaként szokták emlegetni, de ez csalóka, inkább háborúk, hiperinfláció és egyéb rendkívüli események idején szokott beigazolódni. Egyébként bármikor megtörténhet, hogy egy évtizedig vagy kettőig sem emelkedik az áruk, stagnál, vagy éppen zuhan, mint az utóbbi két évben, amikor az ezüst például csaknem felére, 33-ról 17,5 dollárra esett, az arany valamivel kisebb mértékben. Kamatot, osztalékot, hozamot nem fizetnek, mint az értékpapír-befektetések. Ráadásul tárolásuk költséges (banki széf) vagy veszélyes (otthon).
Van még úgynevezett papírarany, tőzsdén vett különböző nemesfém-befektetések értékpapírok formájában (certifikát, ETF, CFD), további különböző kockázatokkal és költségekkel, adózási problémákkal, amiket itt most nem részletezünk. Az arany ETF mindenesetre egy alacsony költségű forma, csak hát az árfolyamkockázat miatt biztonságosnak semmilyen nemesfém nem nevezhető, legfeljebb vésztartaléknak.
8. A „betonarany”
A németek betonaranynak is nevezik az ingatlant, amiben nem kevés bölcsesség van elrejtve: a nemesfémekhez hasonlóan van, hogy emelkedik az értéke, van, hogy esik, nehezen tudni előre. Az inflációt sem mindig védi ki, nem kötődik ahhoz. Macerás vagy költséges az őrzése, sőt kifejezetten szakértelmet és munkát igényel, ha nem értenek hozzá vagy elhanyagolják, durva veszteségforrás lehet. Kifejezetten kockázatos Magyarországon, hogy a lakások esetében jogszabályok az albérlőt védik, akit nagyon nehéz kitenni vagy fizetésre kényszeríteni.
Ugyanakkor sokan azt mondják, hogy a következő években Magyarországon, vagy legalábbis annak fejlett régióiban az ingatlanpiac jelentős fellendülés előtt áll, éppen a tartósan alacsony kamatok miatt. Aki ért hozzá, annak lehet, hogy jó üzlet lesz. Mások tőkéjük kisebb részével ingatlanalapon keresztül próbálkozhatnak, de azok kockázatát is sokan keserűen megtapasztalhatták 2008-2009-ben a pénzügyi válság során.
9. Külföldi kötvények
A külföldi állampapírok, betétek általában vagy kevesebbet fizetnek (Ausztria, Németország, Szlovákia), vagy sokkal kockázatosabbak (Ukrajna, Szerbia), mint a hazaiak. Ráadásul egy külföldi bankszámla, értékpapír-számla megnyitása utazással jár, nem biztos, hogy megéri, vagy csak nagy összegeknél. Vannak jó minőségű külföldi vállalati kötvények, de az alacsony nyugat-európai kamatok miatt azok annyit is fizetnek.
10. A tőkevédett alap sem a csúcs
A tőkevédett alapnál a tőkét általában nem kockáztatjuk ugyan, de a hozamot igen. Kevesen tudják ráadásul, hogy a tőke nagy része bankbetétben van, nem állampapírban, egy esetleges bankcsőd esetén így veszélybe kerülhet. Az alacsony kamatkörnyezet egyébként ennek a befektetési formának sem kedvez.
Konklúzióként azt mondhatjuk, hogy a magyar lakossági állampapírok jelenleg verhetetlenek, és lehet, hogy még sokáig azok is maradnak. Ez az állam tudatos politikájának az eredménye is, amellyel az államadósságot belföldről, forintban, jelentős részben a lakosság által igyekszik finanszíroztatni.
Pluszos nyitás a tengerentúlon. 
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
Új korszak a magyar alternatív befektetéseknél, lebomlanak a falak a lakosság előtt – Klasszis Podcast
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél
