Viszik a magyar inflációkövető államkötvényeket, mint a cukrot. Könnyű most havonta egy családi pótléknyi kamatot kapni, annyira magas a kamatszint, hogy már egymillió forint befektetésével is lehetséges. A legrövidebb futamidejű állampapírok hozama elérte az évi 14 százalékot, a babakötvényé pedig a 17,5-öt.

A három nagyon fontos jegybanki döntés által uralt hét végére kifulladt a részvénypiacok emelkedése és a dollár gyengülése, az indexek kisebb-nagyobb mínuszokban vannak. A forint erősödése is megállt, 385 környékén tétovázik az euró. Megtorpant a lengyel részvénypiac emelkedése, rejtett értelmű paragrafusokkal szabályoznák a kriptodeviza-szektort.

Több pozitív folyamat is látszik idén, amelyek a dollár gyengülését, a részvények erősödését és a feltörekvő piaci devizák, köztük a forint javulását okozhatják. A hazai kötvények is felértékelődhetnek. A magyar részvénypiac most a kormány kezében van, mert nagyban a különadók jövőbeli hosszától és mértékétől függ a sorsa.

Sok fontos hír érkezett januárban az állampapírpiaci befektetők számára, új inflációs adat, új államkötvénykamatok, lényeges hozamszintváltozások. A kriptodeviza-piac is izgalmas volt, tíz éve nem volt ilyen jó hónapja a bitcoinnak, de néhány kriptóágazat sokkal jobb eredményt ért el.

A legrövidebb futamidejű diszkontkincstárjegyek, amelyek mostanában sok kisbefektető számára is vonzóvá váltak, egy százalékponttal többet fizetnek, mint decemberben. Megugrott a Bónusz kötvény kamata, március 30-án az évi 14,60 százalék időarányos részét fizeti. De a Prémium-kötvények még ezt is felülmúlhatják. Ez történt az állampapírpiacon az ünnepek alatt.

Egy újabb izgalmas hét után erősödött a forint, és főleg a hosszú futamidejű állampapírok hozamai csökkentek. A rövid oldalon még mindig találni 13 és 14 százalék közötti fix hozamokat. Ennél sokkal többet fizethetnek azonban az inflációkövető államkötvények a következő mintegy két évben.

Bár az utóbbi egy év inflációja nagyon magas volt, a következő egy évben mérséklődés várható. A becslések alapján egyes államkötvények így könnyen túlszárnyalhatják a következő egy és két év inflációs adatát. A legrosszabb választás pedig készpénzt tartani, vagyis egyáltalán nem befektetni. (Hangfelvétellel.)

Közbe lépett az ÁKK.

Az elmúlt egy hétben tovább emelkedtek a hozamok Magyarországon, így magasabb megtérülést lehet elérni számos állampapírral. A megtakarítási piac mostanában bonyolulttá vált, ezért egy feketelistán foglaltuk össze azokat az állampapírokat, amelyek megvásárlása hátrányokkal járhat. Banki kötvényeket vegyünk, vagy állampapírt a banktól?

Elegendőek e a mostani, immáron sokszor két számjegyű kamatok ahhoz, hogy a szintén bőven két számjegyű inflációt utolérjük? A kriptovaluta-történetnek vége, vagy van még remény, hogy magához tér a piac? (Hangfelvétellel)

Alaposan leesett egyes futamidőkre a hazai állampapírok hozama a múlt héten, de még így is van olyan, amely rövid távon 12,5-13,0 százalékot hoz. A változó kamatozású papírok egy részétől is alacsonyabb kamatot várhatunk. Olyan kötvényünk is van, amely éppen akkor lehet kedvező, ha Magyarország helyzete nem javul, hanem éppen romlik.

A magas infláció miatt fontos, hogy ne készpénzben vagy folyószámlán tartsuk a pénzünket, mert úgy biztos veszteség ér. Áttekintjük, mi történt mostanában az állampapírpiacon, és milyen hozamokat, kamatokat lehet elérni. Utolérik-e a kamatok az inflációt?

Az általános kamatemelkedés nyomán megélénkült a magyarországi banki kötvények piaca is. A kibocsátóknak érezhetően az állampapírokkal kell versenyezniük. Csakhogy nagyfokú óvatosság indokolt, mert a kötvényvásárlók az állampapírokéhoz hasonló hozamok mellé jóval magasabb kockázatot kapnak. Plusz még adót is kell fizetniük.

Nem találni jó hírt ma sehol. Újra a történelmi gödör alját teszteli a forint, a vártnál csak kissé rosszabb inflációs adat, a rossz nemzetközi hangulat is elég volt ehhez. A magyar állampapírt is csak egyre rosszabb áron veszik, a hozamok az egekben. A részvények esnek, a gáz drágul.

Utolérhető-e az infláció magyar állampapírral, azaz lehet-e pozitív reálkamatot elérni? Elég nehéz, mert az eddigi inflációkövető kötvények csak késéssel követték az inflációt, és a fix kamatúak is elmaradnak tőle. Ám ebben még jöhet változás. Miért jó az, hogy az Ethereum nagy reformja nem okozott szembetűnő változásokat?

Prémium, Bónusz államkötvényt venne? Akkor ezt feltétlenül el kell olvasnia, mert kiderül, eddig mennyire követték, utolérték-e az inflációt ezek az értékpapírok. A kép vegyes, de a tendencia nem túl szívderítő. A kérdés, mit hoz a jövő, tetőzik-e az infláció, és elindul-e lefelé, mert olyankor a legjobb a változó kamatozású államkötvény.

Az állampapírpiac izgalmassá vált, ma jóval többféle értékpapír közül érdemes választani, mint pár éve. A magas hozamok miatt már-már a bőség zavara fenyeget, miközben különböző gazdasági folyamatok esetén különböző állampapírok lesznek jók. A kriptovaluta-piacon még sokáig tarthat a szenvedés, a jövő itt is erősen a makrogazdasági helyzettől függ.

Az elszálló infláció és a recessziós félelmek erősödése a kötvényhozamok jelentős emelkedéséhez vezetett. Különösen az olyan feltörekvő piaci országok hitelezési költségei ugorhatnak nagyot, ahol a magas GDP-arányos államadósság mellett unortodox döntések is növelik a kiszámíthatatlanságot. Ilyen például Magyarország.

Komoly dilemmában a japán jegybank (BoJ): ösztönözné a gazdaságot és serkentené az inflációt, de erősen gyengül a jen. A BoJ a világ egyetlen központi bankja maradt, amely továbbra is ösztönző monetáris politikát folytat.

Miközben a lakosság állampapír-vásárlási kedve nagyon csekély, tíz éves csúcsra emelkedett a forintos államkötvények hozama, 8,6 százalékra. Egy év múlva már 428 forintra várja a piac az eurót. Így logikus módon most, amikor padlón a forint, devizában adósodunk el, ami jól jöhet, ha visszaerősödik a devizánk. Ha erősödik.

Az elmúlt egy évben nagy változások történtek a kötvénypiacokon, ami a befektetési szokásokat alaposan átalakíthatja. A kötvényhozamok nőttek, így újra vonzó befektetésekké váltak. Egy lakás bérbeadása már nem biztos, hogy versenyképes a tíz éves fix állampapír 7,5 százalékos forinthozamával, ráadásul a kötvényhozamok, jelzáloghitel-kamatok növekedésével az ingatlanok ára is csökkenhet. A kötvények jó befektetések lehetnek, a forint erősödhet középtávon. A részvények, ingatlanok vonzereje csökkenhet, és nagyobb szerep juthat a kötvényeknek. Interjú Kovács Szilárddal, az Erste Alapkezelő portfólió-menedzserével.

A Fitch Ratings tartós magyar gazdasági növekedést vár, de a kockázatként az unortodox intézkedéseket és a magas államadósságot is megnevezte.

Nem jó érzés 7,4 százalékos infláció mellett öt százalék körüli kamatú papírban ücsörögni, még akkor sem, ha sokan valószínűsítik, hogy a pénzromlás csak átmenetileg marad ilyen magas. De ez csak az egyik ok, amiért a MÁP Plusz iránti érdeklődés csökkenhet a közeljövőben.

Az állampapír-vásárlás is nemzeti sporttá vált, mióta a bankok nem kínálnak magas kamatokat a megtakarításokra. De melyik kötvényt vegyük? Milyen alternatívák vannak? Miért ne tegyünk mindent egy papírba? Mi mindent érdemes tudni, mérlegelni a döntés előtt?

Csökkentik a klasszikus, három év körüli futamidejű eurós magyar államkötvény, a P€MÁP kamatprémiumát hétfőtől, de azért nem biztos, hogy rossz befektetés lesz. Minden attól függ, mit csinál majd az euró a következő években, és persze attól is, mennyiért jutunk hozzá. A hosszú távú trend mindenesetre csökkenő, egyre alacsonyabb a prémium.

Miután tavaly az éves átlagos infláció kissé csökkent, az állam most új ötéves inflációkövető kötvényeket hoz forgalomba, amelyeknek a kamatprémiuma ma is alacsonyabb. Így a két hatás nyomán 4,8-ról 4,55 százalékra csökken a Prémium Magyar Állampapírral elérhető kamat. A kötvények futamideje viszonylag hosszú, öt és fél év.

Az oltóanyagokról ismét jöttek jó hírek, de ezeket elhomályosították az újabb lezárások következtében várható károk. Sok esemény lesz a héten, ezek előtt a tőzsdék kivárnak, keveset mozogtak. A BUX viszont felülteljesítő volt. A Tesla több milliárd dolláros tőkeemelést hajt végre, hogy csökkentse adósságát és növelje a kínálatát.

A híres MÁP Plusz államkötvények hozamánál több mint kétszer magasabbat is el lehetett érni, ha valaki ehelyett eurós kötvénybe fektette a pénzét, méghozzá hasonlóan alacsony kockázat mellett. Hála persze annak, hogy a forint az utóbbi másfél évben rohamosan leértékelődött. Ez megtaníthatja a befektetőket arra, hogy még az állampapíroknál sem érdemes mindig mindent egy lapra feltenni.

Már zajlanak az előkészületek, néhány napon belül megtörténhet a tranzakció.

Egy éves a “szuperkötvény”. Magyarországon is fokozatosan lazították a mozgási korlátozásokat az utóbbi hetekben, így elvileg visszatérhet a lakosság a korábbi mindennapokhoz. De mennyire állt vajon helyre a karantén idején tavasszal mélypontra esett állampapír-jegyzési kedv? Még nem teljesen. Ami megmagyarázza a kormányzat idei devizakötvény-kibocsátásait is.

A pénzintézetek márciusban komolyabb mennyiségű állampapírt vásároltak, derült ki az MNB friss adataiból.

A múlt héten már csak harmincmilliárd forintért jegyezték a szuperkötvényt, azaz Magyar Állampapír Pluszt. Ami az eddigi legalacsonyabb érték, de persze a vírusválság miatt nem meglepő.

A most fellángoló pánik, illetve a körvonalazódó recesszió, úgy tűnik, megint zárójelbe teheti a hitelminősítők szerepét, ahogy a CDS felárakat is. A járvány elmúltával viszont az adósságfinanszírozásban újra előtérbe kerülhetnek a piaci szereplők, és könnyen kiderülhet, hogy a szakértők által ostorozott MÁP Plusz bevezetése nagyon bölcs húzásnak bizonyult az állam részéről.

Miért csökkent a “szuperkötvény, a Magyar Államkötvény Plusz jegyzési eredménye februárban? Miért esett az arany pont a legnagyobb pesszimizmusban, ha menedékeszköz? Hallgassa meg a TrendFM kollégánkkal készített beszélgetését az állampapír-piac jövőjéről, az olajról, a nemesfémekről.

Még egyszer sem volt ilyen alacsony a MÁP Plusz jegyzési eredménye, mint a múlt héten. Ebben szerepet játszhat a vártnál magasabb infláció, a várnál gyengébb forint, esetleg kisebb mértékben a koronavírus is. De ne feledjük: az infláció a múltról szól, a kamatok pedig a jövőre vonatkoznak.

A 2019-es évben a lakossági befektetők körében az állampapír volt a favorit. Az egy évvel korábbiakhoz képes elért 1560 milliárdos növekedés elsősorban a nyáron debütált MÁP+-nak köszönhető.

A magyar állam számára kedvezőnek tűnő, 3,01 százalékos átlaghozammal, jelentős túljegyzés mellett kelt el az új, húsz éves államkötvények első csomagja. Ezzel ugyanakkor többet fizetünk a befektetőknek, mint Görögország vagy Olaszország.

A “szuperállampapírnak” is nevezett Magyar Állampapír Plusz kapcsán mintegy fél éve rengeteg szó esik nálunk az állampapírokról. Sokan azonban tapasztalataink szerint ma sem tudják, miről is van szó. Ami nem szégyen, hiszen a lakosság nagy része soha semmiféle pénzügyi oktatást nem kapott. Nekik próbálunk most segíteni.

Mától kapható a MÁP Plusz a postákon, kinyomtatott, hazavihető formában. A forma tetszetős, ugyanakkor praktikus, átmenet a díszes értékpapírok és a postai csekkek között. De van egy nem várt előnye a nyomtatott sorozatnak a sima sorozattal szemben. A visszaváltásnál a postai sorozat meglepő biztonságot ad.

Egyesek nevettek, mások szörnyülködtek rajta két évvel ezelőtt, amikor Ausztria és Argentína száz éves lejáratú államkötvényeket bocsátott ki. A vészmadarak nagy veszteségektől óvták a vásárlókat. Azóta viszont 70-100 százalékkal felment az osztrák kötvények ára, és felére esett a másiké. Kinek van még ilyenje? Nálunk miért nincs?

A nyári szünidő és vakáció sem vetette vissza annyira a MÁP Plusz iránti keresletet, hogy ne érkezzen bele legalább napi tízmilliárd forint. A bankok üzleti óráira lebontva tehát minden órára több mint egymilliárd jut. A régi papírok új fajtákra cserélése lassult ugyan, de nem állt le, több tízmilliárdot tett ki júliusban is.

Történelmi mélységben a magyar tíz éves államkötvény-hozam, ahogy a német is és még több más ország kötvényhozama. A külföldiek kezében levő forintos államkötvények állománya négy éves csúcson van, az átlagos futamidő pedig minden eddiginél magasabb. Annak ellenére, hogy az állam inkább a lakossági befektetőket édesgeti magához, a külföldiek is vesznek.

Nagy mozgások voltak az állampapír-piacon júniusban, a “Szuperkötvény” jegyzése mellett le is járt jó pár régi papír, visszaváltottak és újra jegyeztek sok százmilliárd forint értékű befektetést. Sokan hűek maradtak a korábbi értékpapír-fajtákhoz is, mint az egy éves vagy az inflációkövető papír. A “Szuperkötvényre” azonban nagy szükség volt, lehet, hogy nélküle az idén stagnált vagy csökkent volna a lakosság befektetése.

A PMÁP államkötvények egy részénél megemelték a visszavásárláskor alkalmazott levonást, ami ezeket kevésbé vonzóvá teszi. Lehet, hogy az új szuperállampapírt akarják ezzel vonzóbbá tenni? Vagy csak azt akarják, hogy a csökkenő infláció miatt kevesebb PMÁP-ot lökjenek el maguktól az emberek?

Megjelentek az utolsó pillanatban Nemzeti Kötvényről Magyar Állampapír Pluszra átkeresztelt, fix kamatozású, öt éves lakossági államkötvény végleges feltételei. Ebben találtunk néhány érdekességet. Hogyan néz ki majd a gyakorlatban, mennyi hozamot lehet idő előtti visszaváltás esetén kapni?

Hiába csábító ugyanis az ötödik évben már évi 6 százalékos kamat, ha a jegybank és a piac által vártnál magasabb infláció miatt az idei reálkamat nulla, vagy ne adj’ isten, negatív lesz.

Kiszámoltuk, mennyit lehet azon keresni, ha a tízmillió forintos babaváró támogatást valaki inflációkövető állampapírba fekteti. A jelenlegi kamatviszonyok mellett az eredeti összeg 141 százalékkal gyarapodik, de a törlesztőrészletek és az infláció ezt természetesen csökkentik.

Először járt le ugyanis olyan devizakötvény, amit a 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány bocsátott ki.