Mi ez a sok új állampapír hétszázalékos hozammal?

Mi ez a sok új állampapír? – csodálkoztak rá nemrég kisbefektetők az Államkincstár internetes felületén bizonyos értékpapírokra. Pedig ezek az állampapírok nem voltak újak, csupán arról volt szó, hogy sok régi, eredetileg intézményi befektetőknek kibocsátott értékpapír hozama ezúttal – eléggé ritka módon – utolérte a lakossági sorozatokét.

Így ha hozam, illetve kamat szerint rendezzük sorba a kötvényeket (ami az oldalon beállítható), akkor eléggé a lista elejére kerültek. Valahogy így:

Mi is történt valójában?

Mindössze annyi történt, hogy a többéves fix kamatú intézményi államkötvények – MÁK-ok, vagyis Magyar Államkötvények, a képen narancsszínnel – hozamai alaposan megnőttek az utóbbi hetekben a másodlagos piacon. Több futamidőnél elérték az évi hét százalékot is. Eközben a hároméves lakossági Fix MÁP 6,66, az ötéves MÁP Plusz pedig csak 6,23 százalékos hozammal kapható.

Ezen a szinten egyébként az ötéves MÁK hozama tavaly május végén, a tízéveseké pedig áprilisban járt utoljára, ahogy a grafikonon látható. (Az ábrán egyébként az intézményi befektetők által elérhető hozamok szerepelnek, a lakosságnak szóló árak ennél általában 0,2-0,5 százalékponttal alacsonyabb hozamot biztosítanak.)

Miért szálltak el a magyar hozamok?

A hozamemelkedésnek, ahogy máskor is, többféle oka lehetett egyszerre, így:

• a nemzetközi tőkepiaci környezet bizonytalansága (turbulenciák, csökkenő kockázatvállalási kedv),
• a további, várható hazai kamatcsökkentések távolabbra tolódása,
• a forint inflációjának emelkedése,
• a német (és más nyugat-európai) kötvényhozamok emelkedése a költségvetés fellazítása, a fegyverkezési program miatt,
• politikai események, mint a törökországi feszültség vagy az orosz-ukrán békekötés esélyének csökkenése stb.

Eléggé illatos-e a MÁK-virág?

Akkor most ilyeneket, MÁK-okat lenne érdemes venni? Nem biztos, sőt. Először is, a lakossági hároméves fix papírral (6,66 százalékos hozam) összevethető hároméves MÁK-hozam (2028/B) jelenleg csak 6,6 százalék az Államkincstárnál, itt tehát nem is látunk pozitív különbséget. Az ötéves MÁP Plusz esetében (6,23 százalék hozam) már nagyobb a differencia, mert a hozzá viszonylag közel eső lejáratú 2029/A hozama is 6,6 százalékos. (A Fix MÁP 6,5 százalékos kamatából egyébként a negyedévente kifizetett kamat újrabefektetése miatt lesz 6,66 százalékos hozam.)

A hosszabb futamidejű MÁK-ok hozama ugyan magasabb, de a magasabb hozamokhoz – ahogy másutt is a befektetési világban – magasabb kockázat járul. A hosszabb futamidő miatt, ha idő előtt el kell adnunk a kötvényünket, nagyobb veszteséget szenvedhetünk el, ha a hozamszint időközben megnőtt. (Magasabb hozam=alacsonyabb árfolyam.)

Például, nagyon durva közelítéssel, ha a hozamszint a gazdaságban hétről nyolc százalékra emelkedett, akkor egy egyéves, fix kamatú kötvény árfolyama valamivel több mint egy százalékkal esik. Egy háromévesé már bő hárommal.

Folyószámla-szerű állampapírok

Az intézményi állampapíroknál pedig nincsen olyan stabil árfolyamszint, mint a lakossági sorozatoknál, amin a papírt visszaveszik lejárat előtt. A lakosság ez esetben jelenleg általában a névérték 99 százalékát kapja vissza, a MÁP Plusznál pedig a kamatfizetéskor a teljes száz százalékot. A MÁP Plusz nagy előnye ezért, hogy folyószámla-szerűen viselkedik, jól visszaváltható.

Röviden összefoglalva: a MÁK-ok a lakossági papíroknál valamivel kockázatosabbak, így inkább hozzáértő, vagy a papírt lejáratig biztosan megtartani tudó befektetőknek valók.

Vigyázat, kamatadóveszély

Ezen kívül figyelni kell a kibocsátás dátumára is, ha valaki intézményi MÁK-okat szeretne vásárolni. A 2027/A például 2016-os kibocsátású, így kamatadót kell fizetnie utána a magánszemélynek. A szabály ugyanis az, hogy a 2019. június 1. után kibocsátott állampapírok kamata, hozama adómentes, a korábbiaké nem.

Ne vegyünk például 2025/A, 2028/A, 2030/A és 2031/A kötvényeket sem, mert adókötelesek. (A MÁK-ok listáját és kibocsátási idejét itt találjuk.)

Érdemes-e inflációkövető kötvényt venni?

Bár néhány forrás azt hangoztatja, hogy az inflációkövető PMÁP kötvények – az infláció érezhető növekedése miatt – még mindig jó befektetést jelentenek, ez ma még erősen bizonytalan. A következő mintegy egy évben – a viszonylag alacsony 2024-es infláció miatt – a PMÁP alacsony, a most kapható sorozatnál például 4,2 százalékos kamatot fizet majd, sokkal szerényebbet, mint sok más állampapír. 

A korábban értékesített sorozatok fokozatosan árazódnak át, a korábbi húsz százalék közeli kamatról – prémiumtól függően – 3,95-5,20 százalék közötti kamatozásra – írta az állami hírlevél.

A lerontott Bónusz még mindig a legjobb?

Az idei infláció nagy késéssel, majd csak 2026 tavaszától épül be az inflációkövető kötvények kamatába. Mivel pedig a PMÁP-ok kamatprémiuma alacsonyabb, mint a Bónuszoké, ez sem biztos, hogy vonzóan magas kamatot eredményez majd. A PMÁP-BMÁP  kérdés nem csak az infláció függvénye, hanem a kamatviszonyoké is.

A piaci kamat- és hozamszint pedig eközben – amint láttuk – viszonylag magas. Jó esély van rá, hogy magasabb is marad, mint az infláció, vagyis lesz reálkamat (reálhozam) egy három hónapos vagy egyéves, hároméves fix állampapíron is. Így jó eséllyel a Bónusz később is magasabb kamatot fizethet majd, mint a Prémium. De persze gyorsan változó korunkban semmi sem bizonyos.

Túl jó volt, ezért rontották

Annak világos jele, hogy az állam szerint is a Bónusz volt a jobb, sőt túl jó volt, az volt, hogy február végétől még rontották is ezek feltételeit, 0,25 százalékponttal csökkentették a kamatprémiumukat. (Fél nappal azután jelentették ezt be, hogy megírtuk, milyen jók.) Így most:

• Az új 2028/R sorozatszámú BMÁP kamatprémiuma évi 1,25 százalék a teljes futamidő alatt.
• Az új 2030/N sorozatszámú BMÁP kamatprémiuma az első három évben 1,25, az utolsó két évben 2,25 százalék.
• Az első kamatperiódusban mindkettő éves kezdő kamata évi 7,25 százalék.

Újabb lejáratok és kamatfizetések jönnek

Nemsokára újabb nagy értékű állampapír-lejáratok és kamatfizetések jönnek, ahol a felszabaduló pénzek sorsáról a lakosságnak döntenie kell.

Aki nagyon bizonytalan, annak talán a legjobb megoldás, ha megosztja a tőkéjét kettő vagy több értékpapír között, azaz “diverzifikálja a portfólióját”. Azokat egyébként, akik nem az interneten intézik az ügyeiket, a nagy kifizetések miatt az Államkincstár ügyfélszolgálatai több napon is meghosszabbított nyitva tartással várják. Ezek a hirdetmény szerint a következők:

• március 26., szerda: 8:00 – 18:00
• április 22., kedd: 8:00 – 18:00
• április 23., szerda: 8:00 – 18:00
• április 30., szerda: 8:00 – 18:00