Januárban kijött a tavalyi inflációs adat, az éves átlagos áremelkedés Magyarországon 4,4 százalék volt. Ez a mutató a lakossági befektetők számára fontos, hiszen az inflációhoz kötött értékpapíroknál meghatározza a következő kamatot. Ennek alapján a jelenleg is kapható, 2035/I2 jelzésű inflációkövető kötvény (Prémium Magyar Állampapír, PMÁP) kamata május 23-tól 4,5 százalék lesz. Ugyanis az infláció plusz 0,1 százalékpont kamatprémium a kamata.
Kivéve az első néhány hónapban (októbertől), amit még másképpen állapítottak meg, talán marketingszempontok alapján. (Vagyis annak alapján, mi az, ami még vonzóan csenghet a befektetőknek.) Ha viszont felkeressük a hivatalos állampapír-piaci oldalt, akkor azt látjuk, hogy a kötvény kamataként ott még a magasabb értéket közlik, a 6,0 százalékot. Aki nem olvassa a gazdasági híreket, az abba a hibába eshet, hogy az aktuális, átmenetileg érvényes kamatot figyelve egy alacsony kamatozású, jelenleg előnytelennek tűnő kötvényt vásárol.
„Fókuszban a növekvő kamatok”
Arról azért nincs szó, hogy titkolnák az inflációkövető kötvények csökkenő kamatát, hiszen a „Fókuszban a növekvő kamatok” cím alatt ugyan, ha némileg megtévesztő módon is, de az állami állampapír-hírlevél is megemlékezik róla. Ezt írják:
- A jelenleg forgalomban lévő Prémium Magyar Állampapír, a 2035/I2 számú sorozat az első időszakban – 2025. október 2-tól 2026. május 22-ig – fixen éves 6 százalékos kamatot fizet, ami a kamatperiódus idejére arányosítva 3,83 százalékot jelent.
- A további években a kamatbázist már az előző évi infláció mértéke adja, vagyis idén május 23-tól a KSH által most közzétett 4,4 százalékos érték határozza majd meg a PMÁP kamatát… 4,5 százalékos kamatot fizet majd a befektetőknek.
Az alulteljesítés fennmaradhat
Ennél jelenleg az összes többi lakossági állampapír magasabb kamatot fizet. Mellesleg, ha minden jól megy, az utána következő évben, tehát 2027 májusától is várhatóan nyomott, viszonylag alacsony marad majd a kamata, hacsak valamilyen nagyon váratlan dolog nem történik a magyar inflációval (a Magyar Nemzeti Bank a legfrissebb, tavaly december közepén publikált Inflációs jelentésében 3,2 százalékos pénzromlást jelez előre erre az évre – a szerk.). Akár a magyar gazdaság, akár a nemzetközi gazdaság valamilyen sokkja vagy fordulata nyomán jöhet ilyen, de egyelőre ennek nem látszanak jelei.
Amint a fenti ábra mutatja, még rengeteg PMÁP van a lakosságnál, pedig a korábbi sorozatok kamata is jelentősen csökkenni fog. Kérdés, mit lépnek a tulajdonosok ez után.
Inflációkövetésre mi a legjobb?
Követi-e egyáltalán ez az állampapír az inflációt? Amíg a korábbi években a PMÁP-sorozatok az infláció fölött 3, majd 2, majd egy százalékpontos kamatprémiumot is fizetettek, addig nagyobb valószínűséggel inkább lehetett azt mondani, hogy igen. Most viszont, amikor már csak 0,1 százalékponttal fejelik meg az inflációt, ez nagyon bizonytalanná vált.
Az infláció ugyanis egy átlag, egy tipikus fogyasztó, „Gipszjakab”, egy átlagpolgár fogyasztási kosarát mutatja. Ettől mindenkinek eltér a saját fogyasztói kosara, ezért az általa vásárolt termékek és szolgáltatások árszintjének változása (inflációja) is. Aki például az utóbbi években sok élelmiszert vásárolt, de kevés műszaki cikket és ruházati cikket, az sokkal rosszabbul járt, mint a hivatalos inflációs adat mutatja. Sokkal jobban csökkent a pénzének a vásárlóértéke, mint az átlag, mivel az élelmiszerek áremelkedése jóval magasabb volt, mint a tartós fogyasztási cikkeké.
Kik jártak jól?
Aki viszont esetleg főleg rezsire, energiára költötte a pénzének nagy részét, az elvileg jól járt, mert ezeket az árakat az állam korábban befagyasztotta „rezsicsökkentés” címén. (Kérdés, hogy eközben mit evett?)
Ha pedig valaki főleg külföldi termékeket vásárolt, vagy külföldre járt sokat utazni, nyaralni, megint viszonylag jól járt tavaly, mert 2025-ben a forint erősödése miatt a külföldi költségek és költések, és az importcikkek legalább egy része olcsóbb lett.
Bónusz, mint Prémium
A múltban a rövid távú kamatszint, például a három hónapos diszkont kincstárjegyek hozama, amihez a Bónusz típusú lakossági államkötvények kamatát is igazítják, rendszerint meghaladta az inflációt. Hogy pontosan mikor és mennyivel, ez a számítási módszer kérdése is. A lényeg az, hogy az idő nagyobb részében pozitív volt a reálkamat, tehát a kincstárjegyhozammal is inflációkövető hozamot, inflációkövető kamatot, bevételt lehetett elérni. (Vagy amikor a kincstárjegyekkel nem, akkor a lakossági kötvényekkel lehetett.)
Ez jelenleg is így van. A kincstárjegyek hozama lényegesen meghaladja a várható inflációt, így a valódi inflációkövető kötvények jelenleg leginkább a Bónuszok (BMÁP), legalábbis a változó kamatozású kötvények körében.
Van a fix kamatú kötvényeknek veszélye?
A fix kamatozású kötvényeket jelenleg erősen propagálja az állam. Itt némi kamatkockázat is felmerülhet, mert ha most lekötjük hét százalék körüli hozammal a pénzünket, majd az infláció felszalad 8-9 százalékra, amire már volt példa, akkor némi kamatveszteség ér bennünket. Ennek most úgy tűnik, hogy kicsi a valószínűsége, de valamilyen külső vagy belső sokk, mint az államadósság, az államháztartási hiány elszállása, energiaár-sokk vagy valamilyen komoly kül- vagy belpolitikai válság esetén ez előfordulhat.
Mivel azonban a fix kamatú lakossági kötvények ilyenkor is szerény levonással visszaválthatók, ez a kockázat minimális. Elsősorban akkor fordulhat elő, ha elfelejtenénk a papírokat visszaváltani, helyettük másikat keresni. (Erre egyébként a kisbefektetők hajlamosak.) Lásd még:
Eljön-e a PMÁP reneszánsza?
Milyen szituációkban lesz majd érdemes újravásárolni az inflációt követő kötvényeket? Lényegében akkor, ha az a veszély fenyeget, hogy az infláció hosszabb távon meghaladja a kamatokat. Másképp fogalmazva, negatív reálkamat alakul ki. Kisebb, átmeneti inflációs ugrások esetén valószínűleg nem érdemes vállalni az állampapírok visszaváltásával kapcsolatos költségeket, csak akkor, ha ez az állapot tartósnak ígérkezik.
Illetve akkor is érdemes lesz ilyen kötvényeket vásárolni, ha netán ismét jelentősebben megemelnék a jelenleg minimális kamatprémiumot. Erre egyelőre kicsi az esély.
Jön még inflációra teherautó?
Öt év egyébként elég hosszú idő a piacokon, amennyi a fix kamatú lakossági kötvények futamideje is. Az utóbbi öt-hat évben például a következő fontos, erősen piacbefolyásoló dolgok történtek:
- Az infláció a nulla közeléből felszaladt egy időben 20 és 30 százalék közé is, majd visszaesett évi négy százalék közelébe.
- Volt egy Covid-járvány, a Covid kapcsán számos gazdaságpolitikai intézkedés, kamatcsökkentés, majd később az infláció miatt kamatemelés, majd újra kamatcsökkentési hullám alakult ki.
- Megkezdődött az orosz-ukrán háború.
- Kitört egy újabb izraeli-palesztin háború (és bombázták Iránt).
- Ismét Donald Trump került hatalomra és vámháborúba kezdett, óriásit zuhant a dollár értéke.
- A forint először beomlott és elszállt az euró ára, majd valutánk jelentősen visszaerősödött.
- Mindenre elkezdett rátelepedni a mesterséges intelligencia.
Idén választások lesznek Magyarországon, és hosszú idő óta először van komoly esély egy jelentős fordulatra, kormányváltásra. Nincs okunk feltételezni, hogy a következő öt évben nem lesznek ilyen éles fordulatok, főleg amíg olyan kiszámíthatatlan vezetők vannak a világ fontos országainak élén, mint például Donald Trump vagy Vlagyimir Putyin.
Vegyünk többfélét!
Az állampapírpiacon is igaz az, amit a kockázatosabb befektetéseknél el szoktak mondani, hogy érdemes a pénzünket megosztani, azaz diverzifikálni. Vagyis különböző fajta befektetésekbe ajánlatos szétosztani a tőkét, portfóliót építve ezzel. Egy ilyen portfólió például ilyen elemekből állhat (vagy azok egy részéből):
- A tőkénk egy részéből fix kamatozású állampapírt veszünk, ötéves Fix MÁP-ot.
- A másik részéből folyószámlaszerűen működő MÁP Pluszt.
- Egy harmadik csomagból változó kamatozású Bónuszokat.
- Egy részét pedig, ha el tudunk viselni némi kockázatot, részvényekbe vagy például európai ETF-ekbe fektethetjük.
- Nem árt, ha valamennyi deviza (devizában jegyzett kötvény vagy részvény) is van a számlánkon.
Többféle értékpapírral persze több a teendő is, például amikor a kamatok újrabefektetéséről kell gondoskodni.
Bezzeg a Babakötvény
Ennél az értékpapírnál szintén az előző évi inflációs érték tekintendő kamatbázisnak, amelyhez sokkal magasabb, három százalékpontos kamatprémium társul. A 2025-re megállapított 4,4 százalékos infláció miatt így február 1-jétől a Babakötvény kamata 7,4 százalékra emelkedett. Ezzel „idén is ez lesz a legmagasabb hozamot kínáló lakossági állampapír” – de ez csak a gyerekeknek jó, illetve közvetve a gondviselőiknek, hiszen mások nem vehetnek belőle.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 0,20 pontos nyitás után csökkent hétfőn délelőtt. 
