A Magyarországon honos inflációkövető nyugdíjak hosszútávon automatikus elszegényedéshez vezetnek. Érdekes módon ennek nem is próbál ellene tenni a kormány, sőt bizonyos jelek arra mutatnak, hogy tudatosan hagyják az „árok szélén” a legidősebbeket. Folytatjuk a Piac és Profit, valamint az Oltalom Rádió közös podcast sorozatát, a Nyugdíjszervizt Karácsony Mihállyal, a Nyugdíjas Parlament elnökével és Holló Bencével, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatójával.

Új lendületet vett a magyar űrélet: néhány év leforgása alatt óriási összeget teszünk bele az összeurópai űrkutatásba, hogy aztán azt visszaosszák nekünk pénz és lehetőségek formájában. Lesz belőle minden, de legfőképpen – ami a nagyközönség fantáziáját leginkább megragadja – új magyar asztronauta. Bár a terület kulcsinformációinak többségéhez nem kaphattunk hozzáférést, összeszedtük, mi minden tudható a magyar űrfrontról 2021 nyárelőjén.

A járvány hullámaihoz igazodva itthon is óriásit nőtt a fertőző kórházi hulladék mennyisége. Magyarországon ebből nem lett probléma, az a pár cég, amely ennek elszállításával, kezelésével foglalkozik, bírta a strapát. Másutt azonban nem ilyen szerencsés a helyzet.

Még nem tudni, hogy a 2020. március 19-e előtt keletkezett hiteltartozások törlesztésére adott moratóriumnak mikor lesz vége. Kétszeri hosszabbítás után egyelőre szeptember 30-a a határidő, ám a kormány ennek sorsáról is megkérdezi a magyar embereket a nemzeti konzultáció keretében, s a válaszok figyelembevételével dönt arról, hogy továbbnyújtja-e a fizetési könnyítést és ha igen, kiknek. Addig is azért érdemes számbavenni, milyen lehetőségek adódnak a moratórium után azok számára, akik éltek e lehetőséggel.

Kemény másfél éven van túl az emberiség, hiszen a koronavírus-járvány szinte az egész világot érintette. De vajon kik kezelték jobban a pandémiát, a keleti vagy a nyugati országok?

Egy év türelmi idő után július elsejével most már valóban hatályba lép az új szabályozás: betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását Magyarországon. A lépés indokolt, de a csomagolásgyártók szerint a törvény több helyen finomításra szorul.

A válság következményeként a lakosság a fogyasztását, míg a vállalatok a beruházásaikat voltak kénytelenek visszafogni. Így mindkét szegmens azzal a dilemmával szembesült, hogy mibe tegye a megtakarításait, illetve – a ki tudja, milyen hosszú – átmeneti időre szabaddá vált pénzeszközeit. Mármint azok, akik a krízis kitörése ellenére is képesek voltak mit a tejbe aprítani.

A válság paradoxona, hogy látszólag aligha van gondja annak, aki – legyen vállalat vagy magánszemély – most akar bankhitelhez jutni. Hiszen az állam és a jegybank a koronavírus-járvány miatti válság negatív hatásait kezelendő bőven biztosít forrást, ráadásul a piacinál alacsonyabb kamattal, sőt, ingyen is. De hogyan hat az állami hitel- és egyéb finanszírozási dömping a banki kölcsönök árazására?

Pozsonyi Gáborral, az OTP Csoporthoz tartozó PortfoLion Capital Partners partnerével laptársunk, a Piac&Profit annak kapcsán beszélgetett, hogy a PortfoLion a világ egyik legmeghatározóbb, korai fázisú befektetésekre szakosodott cégével, a Creandummal közösen tízmillió eurót fektetett be az online csalások megelőzésére specializálódott SEON Technologies Kft.-be.

A koronavírus-járvány a menedzserszűrésekre is rányomja a bélyegét. Nemcsak azért, mert a betegség tüneteihez most még a karanténfáradtság is társul, hanem azért is, mert jóval kevesebben jutnak el a vizsgálatokra. Már most látszik, hogy lesz még ennek böjtje.

Különleges termékkínálat, az online vásárlás során jellemző frusztrációk kiiktatása és mindezek mellett emberközpontú magatartás – röviden így lehetne leírni a cseh gyökerű Kifli.hu mibenlétét. Az online élelmiszerbolt 2019 legvégén nyitotta meg a „kapuit” a magyar vásárlók előtt, Makkay János tavaly nyáron vett át az ügyvezetői feladatokat.

Janus-arcú volt a 2010-ben debütált Jeremie kockázatitőke-program, de legalább valami elindult Magyarországon. Az első program negatív tapasztalatait az azután indult további három kialakításánál sikerült hasznosítani. Összeállításunk harmadik, befejező részében az uniós program hatásait veséztük ki.

Temérdek vállalkozás jelentkezett kockázati tőkéért a 2010-ben indult európai uniós Jeremie-program keretében, ám az alapkezelők csak a töredéküket tartották alkalmasnak a befektetésre. A legtöbb tőke a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységet folytató cégekbe áramlott. Összeállításunk második részében annak jártunk utána, hová közvetítették ki az alapkezelők a rájuk bízott pénzeket.

Pandémia idején bármilyen vállalkozásba fogni őrültségnek tűnik. Szabados Ágnes, az RTL Klub híradósa viszont nem félt belevágni álma megvalósításába, sőt mindjárt két szegmensben is érdekelt lett. Megkérdeztük, nem bánta-e meg merészségét.

A COVID-19 járvány hirtelen és drámai módon felforgatta a munka világát, váratlan üzleti és vezetői kihívások elé állította a vállalatok menedzsmentjét.

Miközben Magyarországon irreális és eddig nem látott módon elhúzódtak a bértárgyalások, máshol a régióban az egyeztetések tempóján nem érződött sem a koronavírus-járvány, sem annak gazdasági hatásai.

Lassan belehúznak a lakásfejlesztők, de a kínálat csak ősztől kerülhet emelkedő pályára. Az is biztos, hogy hiába az öt százalékos áfa, a drágulás folytatódik.

A 2020-as év a koronavírusról és az ellene folyó küzdelemről szólt, amelynek egyik célszalagját a Pfizer–BioNTech szakította át azzal, hogy a COVID-19 elleni vakcinája a világon elsőként kapott engedélyt a forgalmazásra. Laptársunk, a Piac&Profit Dr. Vereczkei Pétert, a Pfizer magyarországi ügyvezető igazgatóját kérdezte a nem mindennapi fejlesztésről.

Az elátkozott 2020-as év a hazai munkaerőpiacon is szinte teljes felfordulást hozott. Alig maradt érintetlen terület, a turizmus, a vendéglátás és a szórakoztatóipar pedig gyakorlatilag megszűnt. Hol kerestek embereket tavaly? Hová jelentkeztek a legtöbben? És mi lett azokkal, akiknek az éjszakai élet jelentette a megélhetést? Évértékelő egy leértékelt évről.

A 2019-ben sebtében módosított színházi törvény kivezette a színház-finanszírozás rendszeréből az úgynevezett TAO-t. Ezzel már akkor nehéz helyzetbe kerültek a magánfenntartású játszóhelyek. A TAO-pénzek megvonása és a COVID-19 kettős szorításában próbálják megállni a helyüket ezek a kulturális intézmények, és megkísérlik elbocsátások nélkül átvészelni a nehéz időket. Hogy milyen praktikákkal, arról Bank Tamás, a Játékszín igazgatója beszélt. 

A nyomtatott lapok piaca már hosszú évek óta lejtmenetben van. Egyre kisebb a kereslet a print kiadványokra. A 2020-as, karanténokkal és korlátozásokkal teletűzdelt év pedig lökött még egy nagyot a lejtőn guruló szektoron.

2020 tavasza nagy összeomlást hozott a járműiparban, de az év végén már egyértelműek voltak a fellendülés jelei. Az új év azonban ismét kihívások elé állítja a szektor szereplőit.

Hónapokon keresztül tartó tárgyalássorozat után január végén született meg a bérmegállapodás, így a 2021-es minimálbér és garantált bérminimum csak február 1-től hatályos. A mostanihoz hasonló helyzetben még sem a munkáltatói, sem a munkavállalói oldal nem volt.

2010 májusában – hosszas előkészítés, jogi, adminisztrációs huzavona után – kezdte el befektetni a nyolc, pályázaton kiválasztott hazai alapkezelő az EU által rájuk bízott, összesen 45 milliárd forintnak megfelelő kockázati tőkét. Az e célra létrehozott pénzalapok tízéves lejáratra jöttek létre, azt követően menedzselőik másfél évet kaptak arra, hogy értékesítsék a portfóliójukban maradt befektetéseket, és lezárják az alapokat. A folyamat a végéhez közeledik, így – részben az érintett alapkezelők bevonásával – laptársunk, a Piac&Profit utánajárt, hol tartunk ma. Az összeállítás első része a magyarosra sikeredett indulást idézi fel.