A koronavírus megjelenése soha nem látott problémák elé állította nemcsak a magyar, de a világ talán összes vállalatát. A cégvezetőknek át kellett gondolniuk az eddig bevált, kulcsfontosságú döntéshozatali folyamatokat a cégbe vetett bizalom, az átláthatóság és a csapatmunka fokozása érdekében. Ki kellett deríteniük, hogy az alkalmazottak mennyire vannak felkészülve az otthoni munkavégzésre. Mentálisan és technikailag. Olyan evidensnek tűnő kérdéseket is tisztázniuk kellett, hogy a kollégáik rendelkeznek-e megfelelő számítástechnikai eszközökkel, elegendő-e az otthoni internet-előfizetésük sávszélessége például egy videokonferencia lebonyolításához.
Kihívások
A hatékony teljesítménymérés, -kezelés és az elszámoltathatóság korábban is kihívást jelentett számos vállalatnak. Még akkor is, ha a fontos megbeszélések, egyeztetések személyesen történtek. Márciusban viszont hirtelen a videokonferencia maradt szinte az egyetlen „szemtől szembe” kommunikációs eszköz. A virtuálissá vált világban – ahol az alkalmazottaknak sokkal könnyebb lett szinte láthatatlanná zsugorodni – fontos kérdés lett, hogy hogyan kommunikáljunk beosztottjainkkal, miként ismerhetjük el és jutalmazhatjuk meg a kiemelkedő teljesítményt, és kezelhetjük, ha egy munkavállaló motiváltsága csökken.
Továbbtágította a megoldandó problémák körét az ügyfélkezelés. A szolgáltató szektorban a távmunka sikere nagyban függ attól, hogy az ügyfelek képesek-e zökkenőmentesen kapcsolatba lépni a vállalattal, függetlenül attól, hogy az alkalmazottak irodában vagy más fizikai helyen tartózkodnak.
A járvány következtében viszont nemcsak a munkavállalók, hanem az ügyfelek prioritásai is elkerülhetetlenül – és lehet, hogy véglegesen – megváltoztak. A gyökeres átalakuláshoz természetesen változnia, alkalmazkodnia kell a vállalati kommunikációnak is: a jövő kliensei maguk szeretnék kiválasztani a használt csatornát, legyen szó telefonról, közösségi médiáról vagy más platformokról, esetleg ezek hibrid változatáról. Tehát elérhetővé kell tenni mindent, mindenhol ugyanolyan színvonalon.
A világjárvány a felhőben
A mindennapi munkavégzést alapjaiban felforgató járvány amellett, hogy kikényszerítette a gyors adaptációt a home office körülményekhez, óriási szerepet adott a céges munkafolyamatot megkönnyítő felhőszolgáltatásoknak. Minden a felhőbe került, kezdve a nagy mennyiségű információt tartalmazó adatbázisoktól a mindennapi feladatelosztást és ellenőrizhetőséget lehetővé tevő szervezőfelületekig.
Az Eurostat által nemrég közzétett 2020-as számok szerint a felhő minden eddiginél gyorsabb ütemben épül be a vállalkozások mindennapjaiba, hiszen a 2018-ban mért 18 százalékhoz képest 2020-ban már a nem pénzügyi szektorban tevékenykedő hazai cégek negyede élt ezzel a technológiával. Nem véletlen. A „szabad” irodák korában minden korábbinál erősebb az igény, hogy a céges rendszerek és adatok a világ bármely pontjáról elérhetőek legyenek. A sokszor drága és nehézkes szervergépek lecserélése hosszú távon költség- és környezetkímélő megoldás, ráadásul ezek többsége csak bizonyos mennyiségű adatot tud tárolni. A tárolási kapacitás szűkössége a felhő esetében szinte soha nem fordulhat elő, a Google legegyszerűbb, ingyenes Drive szolgáltatása például 15 GB tárhelyet biztosít.
A felhőszolgáltatások a biztonság terén is jól teljesítenek, hiszen jellemzően jóval védettebbek a kibertámadások ellen, ráadásul egy esetleges baleset vagy káresemény esetén sem válik elérhetetlenné az így tárolt információ.
Alkalmazkodás és rugalmasság
A Salesforce kis- és középvállalkozásokat vizsgáló legutolsó trendriportjában megnézte, hogyan változtak a cégvezetők céljai a pandémia alatt, hogy a digitális átállás mekkora rugalmasságot igényel a részükről, és hogy a döntéshozók hogyan tervezik a felépülést, majd a növekedést a COVID-19 utáni időkben.
A kutatás arra világított rá, hogy főleg azok a vállalkozások tudták elkerülni a recessziót 2020 első háromnegyed évében, ahol rugalmassággal, az ügyfélkapcsolatok elmélyítésével, valamint a partnereknek nyújtott szolgáltatások fejlesztésével fűzték szorosabbá az ügyfélkapcsolataikat. A prosperáló cégek 49, míg a stagnáló vállalkozások 41 százaléka mondta azt, hogy nagyobb mozgásteret adnak az ügyfeleiknek például kibővített fizetési vagy áru-visszaváltási szabályzattal.
Azt, hogy meddig húzódik még a koronavírus-járvány, egyelőre nem lehet pontosan megállapítani, az azonban biztos, hogy a túlélésre és a gyors kilábalásra azoknak a cégeknek van igazán esélyük, amelyek alkalmazkodnak a kialakult helyzethez, és a rendelkezésükre álló lehetőségeket hatékonyan adaptálják a mindennapjaikba.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
