Kezdjük egy kis múltidézéssel. 2018-ban, az akkor mindössze egy éve létező SEON-ba félmillió eurós tőkét tettek másodmagukkal, a Fiedler Capitallal. Miért pont ennyit?
– Az ok prózai: a PortfoLion által kezelt OTP Digitális Alap a stratégiája szerint az olyan típusú cégekbe, mint a SEON, ötszázezertől kétmillió euróig fektet be első körben, majd egy esetleges második etapban akár további hárommilliót. De vannak más alapjaink is, amelyek az úgymond érett, vagyis pozitív EBITDA-t – adó-, kamatfizetés és értékcsökkenési leírás előtti eredményt – felmutatni tudó vállalkozásokba invesztálnak, ott tíz–harmincmillió euró közé esik az első befektetési sáv. Minél koraibb szakaszban van egy cég, minél bizonytalanabbak vagyunk benne, annál kisebb összegű tőkét fektetünk bele. Azt is alaposan megnézzük, vajon a kapott forrást a vállalkozás értelmesen fel tudja-e használni, azt a felvázolt üzleti terv megalapozza-e. Nekünk azt kell elhinnünk, hogy a cég éves árbevétele ebben a korai szakaszban legalább megkétszereződik, de inkább megháromszorozódik. A profitabilitás nem érdekel minket, hiszen ez egy startuptól nem várható el. Sőt, ha ebben a korai fázisban egy cég nyereséges, akkor az arra enged következtetni, hogy valószínűleg nem használja ki a lehetőségeit.
Miből lehet kiolvasni, hogy van esély a többszörös forgalomnövekedésre?
– Általában csapatokba fektetünk. Elkezdünk hinni emberekben, értékajánlatokban vagy megoldásokban. Ha közösen belelátunk egy legalább évente kétszereződő árbevételt, akkor megkérdezzük, hogy mi a feltétele annak, hogy ez meglegyen. Legtöbbször ennek a külföldi terjeszkedés a záloga. Erre olyan startupoknak van leginkább esélyük, amelyek e korai fázis ellenére túl vannak a termékfejlesztésen, vagyis kész a produktum, amelyet már néhány ügyfél meg is vásárolt, s a cég rendelkezik egy tíz-húszezer eurós havi rendszeres árbevétellel. Így ahhoz, hogy beinduljon a növekedés, még termékfejlesztésekre van szükség, emellett a legtöbbször arra, hogy felvegyen egy sales- és marketingteamet. Magyarul, el kell kezdeni vállalatot formálni egy kis csapatból. Amikor például a SEON-ba befektettünk, voltak heten, most ötvenen vannak, és ezt a létszámot nagyjából egy éven belül szeretnék minimum megduplázni.
Mennyi ideig maradnak egy cégben, azaz mennyi időt hagynak neki, hogy kitermelje a kockázati tőkések által elvárt, éves szinten általában két számjegyű hozamot?
– Ideális esetben három–hat év alatt szállunk ki. Ez alól kivétel volt a Banzai Cloud, amely annyira sikeres volt, hogy abban még két évig sem voltunk tulajdonosok. A céget idén vásárolta meg a világ egyik legnagyobb technológiai vállalata, a Cisco. Az általánosnak tekinthető három–hat éves periódusban általában még van egy befektetési kör. Ez történt most a SEON-nál, amikor a globális kockázatitőke-piac egyik kulcsszereplőjével, a többek között a Boltot és a Spotifyt is a portfóliójában tudó Creandummal és pár neves angyalbefektetővel – például a Revolut korábbi pénzügyi igazgatójával – közösen tettünk tízmillió eurót a cégbe. S abban reménykedünk, hogy egy év múlva esetleg még egyszer befektethetünk, két–három év múlva pedig kiszállhatunk.
E második körrel kapcsolatban is ugyanaz a kérdés, mint az elsőnél, csak itt a válasz még izgalmasabb lehet: miért pont ennyit, vagyis tízmillió eurót fektettek be a Creandummal közösen? Mennyit tett be a PortfoLion, és mennyit ér a SEON?
– Ezek az adatok nem publikusak.
De azt csak meg tudja mondani, hogyan került a képbe az iparágban nagyágyúnak számító kockázatitőke-befektető? Az alapítók keresték meg, vagy önök, esetleg egyszerűen felfigyelt a Creandum a SEON-ra?
– Általában az szokott történni, hogy a cég igazgatóságának tagjaként érzékeljük, hogy kezd elfogyni az előző kör befektetése. Ez a SEON-nál még sokáig nem történt volna meg, mert ők meglehetősen tőkehatékonyan növekedtek, és igencsak szűkmarkúan költöttek. Viszont kaptak jelzéseket külföldről, hogy van kereslet arra, amit csinálnak. Ezért felvettek egy angol értékesítési vezetőt, akivel még meredekebb lett a növekedésük, és a további bővülési terveik hozták magukkal azt, hogy mennyi pénzt kell bevonniuk. Először tehát a forrásigény fogalmazódik meg. Ugyanakkor az alapítók biztosra akartak menni, ezért, ebben az iparágban némileg szokatlan módon, elkezdték kommunikálni a piac felé, hogy milyen vállalatértéken vonnának be tízmillió eurót, mik a terveik, hogyan függ össze ez a tőkebevonás azzal a növekedési ígérettel, ami az üzleti terveikben szerepel. Ez az információ jutott el a Creandumhoz, amely aztán villámgyorsan, néhány napos elemzés után elfogadta a vállalatértéket. Persze ez nem azt jelenti, hogy hirtelen döntöttek, éppen ellenkezőleg. A Creandum a Közép- és Kelet-Európában tevékenykedő cégeket, köztük a SEON-t már a COVID berobbanása előtt figyelte, mivel azt feltételezte, hogy a digitalizáció felgyorsulásával a kiberbiztonság itt kulcskérdés lesz: az internetes fizetési csalások megnőnek, s minden olyan megoldás, ami ennek a kezelését segíti, nagyon piacképes. Ebből az újabb tőkebevonásból egyébként a PortfoLion is sokat tanult, leginkább arról, hogy a globális pénzbőségben milyen jelentősen megnőtt az egész kockázatitőke-piac kockázatéhsége, és ez mennyire aktivizálta a szereplőket.
Mit várnak a SEON-tól?
– Minden kockázatitőke-befektető a következő unikornist keresi, abban bízunk, hogy a SEON is az lesz.
Olyan, mint a hazai startupok elé általában példaként szinte már unalomig felhozott Prezi, Ustream, LogMeIn?
– Nem kérdés, hogy bekerülhet, vagy talán már be is került e körbe. A mostani tőkebefektetésünknek köszönhetően megvethetik a lábukat az amerikai piacon, ahol könnyű az értékesítés, ráadásul a SEON-nak van egy hatékony marketinggépezete. Szóval ők most gyors növekedési szakaszban vannak.
A PortfoLionnak jelenleg több mint húsz futó befektetése van. A SEON hol foglal helyet ezek között?
– Nagyon fontos része, mondhatni az egyik sztárja a portfóliónknak, és talán a legnagyobb, globális potenciállal rendelkező cég.
Azt gondolnánk, hogy a koronavírus-járvány okozta válság, nagyfokú bizonytalanság miatt ma nehezebb forrást bevonni, mint békeidőben. Ez tényleg így van?
– Mi ennek pont az ellenkezőjét tapasztaljuk. Alapvetően a jegybankok likviditásbővítő programjainak köszönhetően rengeteg új pénz érhető el a piacon. Emiatt felmennek a cégértékek, és a kockázatitőke-piacra bejönnek az olyan nagyágyúk, mint a Creandum.
Annak hatására, hogy dől a pénz a piacra, nem tompul a befektetők kockázatérzékenysége? Nincs olyan veszély, hogy egyesek rizikósabb ügyletekbe is belemennek, mint amikor feszesebbek a költségkeretek, s így végső soron egy újabb pénzügyi válságnak ágyazhatnak meg?
– Az kétségtelen, hogy sokakkal most elszaladt az a bizonyos ló, de úgy vélem, mi e forrásbőség közepette is higgadtak tudunk maradni. Ez tényszerűen vissza is igazolódik, hiszen az utóbbi körülbelül fél évben láttunk nagyon izgalmas lehetőségeket, amelyeket szerettünk volna kihasználni, de mások drágábban ütötték nyélbe az ügyletet, és mi nem szálltunk be melléjük. Van tehát egyfajta őrület, ám ezzel kapcsolatban két dolgot érdemes rögzíteni. Az egyik, hogy valóban rengeteg pénz van a piacon, ugyanakkor a másik szempont is fontos – még ha közhelyes is –, hogy a digitális világ térnyerését a COVID jelentős mértékben előrehozta. Ami azzal kecsegtet, hogy az ebben az iparágban utazó cégekbe tett, akár most horrorisztikusnak tekinthető tőkebefektetések megtérülhetnek.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 132,42 pontos, 0,17 százalékos emelkedéssel, 79 229,24 ponton zárt csütörtökön.
