<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">

Ez a cikk a Piac&Profit magazin nyomtatott kiadásában jelent meg.
A cikk csak a Klub csomag előfizetői számára olvasható.

7p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Pozsonyi Gáborral, az OTP Csoporthoz tartozó PortfoLion Capital Partners partnerével laptársunk, a Piac&Profit annak kapcsán beszélgetett, hogy a PortfoLion a világ egyik legmeghatározóbb, korai fázisú befektetésekre szakosodott cégével, a Creandummal közösen tízmillió eurót fektetett be az online csalások megelőzésére specializálódott SEON Technologies Kft.-be.

Kezdjük egy kis múltidézéssel. 2018-ban, az akkor mindössze egy éve létező SEON-ba félmillió eurós tőkét tettek másodmagukkal, a Fiedler Capitallal. Miért pont ennyit?

– Az ok prózai: a PortfoLion által kezelt OTP Digitális Alap a stratégiája szerint az olyan típusú cégekbe, mint a SEON, ötszázezertől kétmillió euróig fektet be első körben, majd egy esetleges második etapban akár további hárommilliót. De vannak más alapjaink is, amelyek az úgymond érett, vagyis pozitív EBITDA-t – adó-, kamatfizetés és értékcsökkenési leírás előtti eredményt – felmutatni tudó vállalkozásokba invesztálnak, ott tíz–harmincmillió euró közé esik az első befektetési sáv. Minél koraibb szakaszban van egy cég, minél bizonytalanabbak vagyunk benne, annál kisebb összegű tőkét fektetünk bele. Azt is alaposan megnézzük, vajon a kapott forrást a vállalkozás értelmesen fel tudja-e használni, azt a felvázolt üzleti terv megalapozza-e. Nekünk azt kell elhinnünk, hogy a cég éves árbevétele ebben a korai szakaszban legalább megkétszereződik, de inkább megháromszorozódik. A profitabilitás nem érdekel minket, hiszen ez egy startuptól nem várható el. Sőt, ha ebben a korai fázisban egy cég nyereséges, akkor az arra enged következtetni, hogy valószínűleg nem használja ki a lehetőségeit.

Miből lehet kiolvasni, hogy van esély a többszörös forgalomnövekedésre?

– Általában csapatokba fektetünk. Elkezdünk hinni emberekben, értékajánlatokban vagy megoldásokban. Ha közösen belelátunk egy legalább évente kétszereződő árbevételt, akkor megkérdezzük, hogy mi a feltétele annak, hogy ez meglegyen. Legtöbbször ennek a külföldi terjeszkedés a záloga. Erre olyan startupoknak van leginkább esélyük, amelyek e korai fázis ellenére túl vannak a termékfejlesztésen, vagyis kész a produktum, amelyet már néhány ügyfél meg is vásárolt, s a cég rendelkezik egy tíz-húszezer eurós havi rendszeres árbevétellel. Így ahhoz, hogy beinduljon a növekedés, még termékfejlesztésekre van szükség, emellett a legtöbbször arra, hogy felvegyen egy sales- és marketingteamet. Magyarul, el kell kezdeni vállalatot formálni egy kis csapatból. Amikor például a SEON-ba befektettünk, voltak heten, most ötvenen vannak, és ezt a létszámot nagyjából egy éven belül szeretnék minimum megduplázni.

Mennyi ideig maradnak egy cégben, azaz mennyi időt hagynak neki, hogy kitermelje a kockázati tőkések által elvárt, éves szinten általában két számjegyű hozamot?

– Ideális esetben három–hat év alatt szállunk ki. Ez alól kivétel volt a Banzai Cloud, amely annyira sikeres volt, hogy abban még két évig sem voltunk tulajdonosok. A céget idén vásárolta meg a világ egyik legnagyobb technológiai vállalata, a Cisco. Az általánosnak tekinthető három–hat éves periódusban általában még van egy befektetési kör. Ez történt most a SEON-nál, amikor a globális kockázatitőke-piac egyik kulcsszereplőjével, a többek között a Boltot és a Spotifyt is a portfóliójában tudó Creandummal és pár neves angyalbefektetővel – például a Revolut korábbi pénzügyi igazgatójával – közösen tettünk tízmillió eurót a cégbe. S abban reménykedünk, hogy egy év múlva esetleg még egyszer befektethetünk, két–három év múlva pedig kiszállhatunk.

A SEON alapítói (balról jobbra): Jendruszák Bence és Kádár Tamás. Fotó: PortfoLionA SEON alapítói (balról jobbra): Jendruszák Bence és Kádár Tamás. Fotó: PortfoLion

E második körrel kapcsolatban is ugyanaz a kérdés, mint az elsőnél, csak itt a válasz még izgalmasabb lehet: miért pont ennyit, vagyis tízmillió eurót fektettek be a Creandummal közösen? Mennyit tett be a PortfoLion, és mennyit ér a SEON?

– Ezek az adatok nem publikusak.

De azt csak meg tudja mondani, hogyan került a képbe az iparágban nagyágyúnak számító kockázatitőke-befektető? Az alapítók keresték meg, vagy önök, esetleg egyszerűen felfigyelt a Creandum a SEON-ra?

– Általában az szokott történni, hogy a cég igazgatóságának tagjaként érzékeljük, hogy kezd elfogyni az előző kör befektetése. Ez a SEON-nál még sokáig nem történt volna meg, mert ők meglehetősen tőkehatékonyan növekedtek, és igencsak szűkmarkúan költöttek. Viszont kaptak jelzéseket külföldről, hogy van kereslet arra, amit csinálnak. Ezért felvettek egy angol értékesítési vezetőt, akivel még meredekebb lett a növekedésük, és a további bővülési terveik hozták magukkal azt, hogy mennyi pénzt kell bevonniuk. Először tehát a forrásigény fogalmazódik meg. Ugyanakkor az alapítók biztosra akartak menni, ezért, ebben az iparágban némileg szokatlan módon, elkezdték kommunikálni a piac felé, hogy milyen vállalatértéken vonnának be tízmillió eurót, mik a terveik, hogyan függ össze ez a tőkebevonás azzal a növekedési ígérettel, ami az üzleti terveikben szerepel. Ez az információ jutott el a Creandumhoz, amely aztán villámgyorsan, néhány napos elemzés után elfogadta a vállalatértéket. Persze ez nem azt jelenti, hogy hirtelen döntöttek, éppen ellenkezőleg. A Creandum a Közép- és Kelet-Európában tevékenykedő cégeket, köztük a SEON-t már a COVID berobbanása előtt figyelte, mivel azt feltételezte, hogy a digitalizáció felgyorsulásával a kiberbiztonság itt kulcskérdés lesz: az internetes fizetési csalások megnőnek, s minden olyan megoldás, ami ennek a kezelését segíti, nagyon piacképes. Ebből az újabb tőkebevonásból egyébként a PortfoLion is sokat tanult, leginkább arról, hogy a globális pénzbőségben milyen jelentősen megnőtt az egész kockázatitőke-piac kockázatéhsége, és ez mennyire aktivizálta a szereplőket.

Mit várnak a SEON-tól?

– Minden kockázatitőke-befektető a következő unikornist keresi, abban bízunk, hogy a SEON is az lesz.

Olyan, mint a hazai startupok elé általában példaként szinte már unalomig felhozott Prezi, Ustream, LogMeIn?

– Nem kérdés, hogy bekerülhet, vagy talán már be is került e körbe. A mostani tőkebefektetésünknek köszönhetően megvethetik a lábukat az amerikai piacon, ahol könnyű az értékesítés, ráadásul a SEON-nak van egy hatékony marketinggépezete. Szóval ők most gyors növekedési szakaszban vannak.

A PortfoLionnak jelenleg több mint húsz futó befektetése van. A SEON hol foglal helyet ezek között?

– Nagyon fontos része, mondhatni az egyik sztárja a portfóliónknak, és talán a legnagyobb, globális potenciállal rendelkező cég. 

Pozsonyi Gábor, az OTP Csoporthoz tartozó PortfoLion Capital Partners partnere. Fotó: PortfoLionPozsonyi Gábor, az OTP Csoporthoz tartozó PortfoLion Capital Partners partnere. Fotó: PortfoLion

Azt gondolnánk, hogy a koronavírus-járvány okozta válság, nagyfokú bizonytalanság miatt ma nehezebb forrást bevonni, mint békeidőben. Ez tényleg így van?

– Mi ennek pont az ellenkezőjét tapasztaljuk. Alapvetően a jegybankok likviditásbővítő programjainak köszönhetően rengeteg új pénz érhető el a piacon. Emiatt felmennek a cégértékek, és a kockázatitőke-piacra bejönnek az olyan nagyágyúk, mint a Creandum.

Annak hatására, hogy dől a pénz a piacra, nem tompul a befektetők kockázatérzékenysége? Nincs olyan veszély, hogy egyesek rizikósabb ügyletekbe is belemennek, mint amikor feszesebbek a költségkeretek, s így végső soron egy újabb pénzügyi válságnak ágyazhatnak meg?

– Az kétségtelen, hogy sokakkal most elszaladt az a bizonyos ló, de úgy vélem, mi e forrásbőség közepette is higgadtak tudunk maradni. Ez tényszerűen vissza is igazolódik, hiszen az utóbbi körülbelül fél évben láttunk nagyon izgalmas lehetőségeket, amelyeket szerettünk volna kihasználni, de mások drágábban ütötték nyélbe az ügyletet, és mi nem szálltunk be melléjük. Van tehát egyfajta őrület, ám ezzel kapcsolatban két dolgot érdemes rögzíteni. Az egyik, hogy valóban rengeteg pénz van a piacon, ugyanakkor a másik szempont is fontos – még ha közhelyes is –, hogy a digitális világ térnyerését a COVID jelentős mértékben előrehozta. Ami azzal kecsegtet, hogy az ebben az iparágban utazó cégekbe tett, akár most horrorisztikusnak tekinthető tőkebefektetések megtérülhetnek.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Piac&Profit Egy csomó pénzt dobott el a magyar űrprogram, de az mind vissza is hull rá
Tiszai Balázs | 2021. július 9. 05:37
Új lendületet vett a magyar űrélet: néhány év leforgása alatt óriási összeget teszünk bele az összeurópai űrkutatásba, hogy aztán azt visszaosszák nekünk pénz és lehetőségek formájában. Lesz belőle minden, de legfőképpen – ami a nagyközönség fantáziáját leginkább megragadja – új magyar asztronauta. Bár a terület kulcsinformációinak többségéhez nem kaphattunk hozzáférést, összeszedtük, mi minden tudható a magyar űrfrontról 2021 nyárelőjén.
Piac&Profit Akik elvitték a fertőző szeméthegyet, mielőtt ránk omlott volna
Tiszai Balázs | 2021. július 5. 05:13
A járvány hullámaihoz igazodva itthon is óriásit nőtt a fertőző kórházi hulladék mennyisége. Magyarországon ebből nem lett probléma, az a pár cég, amely ennek elszállításával, kezelésével foglalkozik, bírta a strapát. Másutt azonban nem ilyen szerencsés a helyzet.
Piac&Profit Mi lesz, ha egyszer majd lejár a moratórium?
Csabai Károly | 2021. július 4. 06:09
Még nem tudni, hogy a 2020. március 19-e előtt keletkezett hiteltartozások törlesztésére adott moratóriumnak mikor lesz vége. Kétszeri hosszabbítás után egyelőre szeptember 30-a a határidő, ám a kormány ennek sorsáról is megkérdezi a magyar embereket a nemzeti konzultáció keretében, s a válaszok figyelembevételével dönt arról, hogy továbbnyújtja-e a fizetési könnyítést és ha igen, kiknek. Addig is azért érdemes számbavenni, milyen lehetőségek adódnak a moratórium után azok számára, akik éltek e lehetőséggel.
Piac&Profit A keleti vagy a nyugati járványkezelés a nyerő?
Kormos Olga | 2021. július 2. 05:25
Kemény másfél éven van túl az emberiség, hiszen a koronavírus-járvány szinte az egész világot érintette. De vajon kik kezelték jobban a pandémiát, a keleti vagy a nyugati országok?
Piac&Profit Elbúcsúztunk a hungarocell kajásdoboztól, de így is bőven maradt még tennivaló
Tiszai Balázs | 2021. június 30. 05:31
Egy év türelmi idő után július elsejével most már valóban hatályba lép az új szabályozás: betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását Magyarországon. A lépés indokolt, de a csomagolásgyártók szerint a törvény több helyen finomításra szorul.
Piac&Profit Mibe érdemes tenni a járvány alatt megtakarított pénzeket?
Csabai Károly - Mester Nándor | 2021. május 3. 05:18
A válság következményeként a lakosság a fogyasztását, míg a vállalatok a beruházásaikat voltak kénytelenek visszafogni. Így mindkét szegmens azzal a dilemmával szembesült, hogy mibe tegye a megtakarításait, illetve – a ki tudja, milyen hosszú – átmeneti időre szabaddá vált pénzeszközeit. Mármint azok, akik a krízis kitörése ellenére is képesek voltak mit a tejbe aprítani.
Piac&Profit Hogyan hat a kereskedelmi bankokra az állami forrásbőség?
Csabai Károly | 2021. április 25. 17:21
A válság paradoxona, hogy látszólag aligha van gondja annak, aki – legyen vállalat vagy magánszemély – most akar bankhitelhez jutni. Hiszen az állam és a jegybank a koronavírus-járvány miatti válság negatív hatásait kezelendő bőven biztosít forrást, ráadásul a piacinál alacsonyabb kamattal, sőt, ingyen is. De hogyan hat az állami hitel- és egyéb finanszírozási dömping a banki kölcsönök árazására?
Piac&Profit Menedzserszűrés helyett Post-Covid szűrés?
Kormos Olga | 2021. április 24. 15:14
A koronavírus-járvány a menedzserszűrésekre is rányomja a bélyegét. Nemcsak azért, mert a betegség tüneteihez most még a karanténfáradtság is társul, hanem azért is, mert jóval kevesebben jutnak el a vizsgálatokra. Már most látszik, hogy lesz még ennek böjtje.
Piac&Profit Kifli.hu – Ahol az online rendelés minden frusztrációját kiküszöbölik
Valkai Nikoletta | 2021. április 24. 12:03
Különleges termékkínálat, az online vásárlás során jellemző frusztrációk kiiktatása és mindezek mellett emberközpontú magatartás – röviden így lehetne leírni a cseh gyökerű Kifli.hu mibenlétét. Az online élelmiszerbolt 2019 legvégén nyitotta meg a „kapuit” a magyar vásárlók előtt, Makkay János tavaly nyáron vett át az ügyvezetői feladatokat.
Piac&Profit Itt vannak a közvetett Jeremie-siker tényezői
Csabai Károly | 2021. március 7. 16:39
Janus-arcú volt a 2010-ben debütált Jeremie kockázatitőke-program, de legalább valami elindult Magyarországon. Az első program negatív tapasztalatait az azután indult további három kialakításánál sikerült hasznosítani. Összeállításunk harmadik, befejező részében az uniós program hatásait veséztük ki.
Friss
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos