<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">

Ez a cikk a Piac&Profit magazin nyomtatott kiadásában jelent meg.
A cikk csak a Klub csomag előfizetői számára olvasható.

13p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Még nem tudni, hogy a 2020. március 19-e előtt keletkezett hiteltartozások törlesztésére adott moratóriumnak mikor lesz vége. Kétszeri hosszabbítás után egyelőre szeptember 30-a a határidő, ám a kormány ennek sorsáról is megkérdezi a magyar embereket a nemzeti konzultáció keretében, s a válaszok figyelembevételével dönt arról, hogy továbbnyújtja-e a fizetési könnyítést és ha igen, kiknek. Addig is azért érdemes számbavenni, milyen lehetőségek adódnak a moratórium után azok számára, akik éltek e lehetőséggel.

Ez a cikk eredetileg a Piac & Profit magazin legfrissebb számában jelent meg.

Nem tudni, a kormány és a bankok között most zajló tárgyalásoknak mi lesz a végkimenetelük, bár a vállalatok adósságkezelését megkönnyíteni hivatott új törvény hatályba léptetésének napja alapján ez a meccs eldöntöttnek tűnik, méghozzá a kormány javára. Mindenesetre mi egyelőre a három hónapos hosszabbítás után várható fejleményeket próbáljuk felvázolni, összeszedve a hiteleiket a moratórium után fizetni nem képes adósok számára kínálkozó lehetőségeket.

Az sem fizet, aki tudna

A közvetve Mészáros Lőrinc által legnagyobb arányban tulajdonolt MKB Banknál tudhatnak valamit. Az idei első negyedévéről május 26-án közzétett gyorsjelentésében a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett hitelintézet ugyanis úgy fogalmaz: „A moratórium jelenlegi formájában augusztus végéig meghosszabbításra kerül. Az ügyfeleknek augusztus végéig jelezniük kell, hogy továbbra is élni kívánnak-e a moratóriummal (opt-in), amely várhatóan 2022. június végéig marad érvényben.”

Pedig a két állítás közül június közepi lapzártánkkor csak az első jött be, de az sem egészen pontosan. A kormány június 9-én rendelkezett arról, hogy a 2020. március 19-étől eredetileg 2020 végéig érvényes, majd további hat hónappal, 2021. június 30-áig meghosszabbított hitelmoratórium hatályát kitolja, de nem két, hanem három hónappal, 2021. szeptember 30-áig kitolják. Bár az MNB alelnökéből tavaly nyáron Orbán Viktor gazdaságpoltikai tanácsadójává avanzsált Nagy Márton rögtön jelezte, hogy a kormányzat október 1-jét követően hosszabb átmeneti időszakot szeretne - nem cáfolt lapértesülés szerint 2022. június 30-áig -, erről még folynak a tárgyalások. (A cikk megjelenését követően aztán a kormány úgy döntött, a nemzeti konzultáció keretében a moratóriumról is megkérdezi az embereket, s a véleményük figyelembevételével határoz a moratórium szeptember 30-a utáni sorsáról - a szerk.).

Ezek végkimenetele – az MKB tényszerű kijelentésével szemben – már csak azért is számított bizonytalannak június közepén, mert a két tárgyalópartner közül előbb a Magyar Bankszövetség, majd az MNB is jelezte, nem ért egyet a moratórium 2022 közepéig való fenntartásával. Legalábbis a jelenlegi formájában – vagyis hogy azt korlátozások nélkül mindenki igénybe vegye. Az MNB legfeljebb úgy menne bele az újabb hosszabbításba, hogy a moratórium csak a rászorulókra vonatkozzon – hangzott el a jegybank legfrissebb Pénzügyi stabilitási jelentésének június eleji ismertetésekor.

A kérdés súlyát jelzi, hogy a nemzeti kerekasztal témái közé is bekerült. Fotó: Piac és ProfitA kérdés súlyát jelzi, hogy a nemzeti kerekasztal témái közé is bekerült. Fotó: Piac és Profit

Az MNB érvelése szerint ugyanis egy 2022 júniusáig tartó moratóriumban a magasabb futamidő és a tartozás növekedése is kockázatot jelenthet. Azáltal, hogy a lakossági hitelek több mint felének a lejárata az eredetihez képest több mint 3,5 évvel hosszabbodna meg, a teljes visszafizetendő összeg pedig a lakáshitelesek többségénél 10, míg a személyi hitelesek többségénél több mint 40 százalékkal növekedne. Veszélyeket rejt, hogy – a jegybank kérdőíves felmérése szerint – a moratóriumban lévő adósok mindössze 31 százaléka érti pontosan, mit is jelent a törlesztés átmeneti felfüggesztése, valamint azt, hogy mennyivel nő majd a futamidő és a visszafizetendő összeg a moratórium után.

Problémásnak tartja az MNB, hogy sokan vannak, akik nem szorulnak rá, mégis igénybe veszik a moratóriumot, mivel annak előnyei akkor maximalizálhatók, ha azt csak a valóban rászoruló adósok veszik igénybe. Figyelmeztető, hogy a moratóriumos háztartások legalább 56 százaléka képes lenne fizetni a törlesztőjét, azt mégsem teszi, sőt 27 százaléka hiába lenne képes a törlesztésre, valószínűleg kérvényezné a további részvételt. Ezzel szemben a jegybank kiemelten fontosnak tartja, hogy a programban részt vevő adósok többsége újból megkezdje a hitele törlesztését, s csak azok éljenek a hosszabbítással, akik valóban rászorulnak a moratórium által kifeszített védőhálóra.

Optimistábbak a bankok az MNB-nél

A rászorultak körét az MNB a lakossági hiteladósok mintegy 10 százalékára teszi – ők azok, akiknek az éves jövedelemarányos teljes tartozása meghaladja a veszélyesnek tekintett, négyszeres értéket. Nekik a fizetési moratórium jelentős segítséget nyújt, erre utal, hogy ezen ügyfelek körében közel háromszorosa a fizetési moratóriumot igénybe vevők aránya a törlesztést folytató ügyfelekhez képest. Számolni kell azzal is, hogy bár a moratórium annak időtartamára védelmet nyújt, kivezetése után a munkaerő-piaci helyzet esetleges romlása problémát jelenthet, különösen a jövedelemarányosan eladósodottabb hiteladósoknál.

Érdekes, hogy míg a moratóriumban lévő hitelállomány aránya a lakosságnál magasabb, 54 százalék volt, míg a vállalatoknál 39 százalék, utóbbiakat az MNB sérülékenyebbnek tartja. A jegybank szerint az ő hitelállományuk 12 százalékának a törlesztése veszélybe kerülhet a moratóriumot követően. Az nem meglepő, hogy a moratóriumot legnagyobb arányban azon szektorok képviselői vették igénybe, amelyeket a koronavírus-járvány a legjobban padlóra küldött: szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és művészet, szórakoztatás, szabadidő. Annak okát sem kell különösebben taglalni, hogy miért a budapesti szállodák választották nagyobb arányban a nemfizetést, mint mondjuk a raktárak vagy más logisztikai épületek tulajdonosai.

A lapunk által megkeresett kereskedelmi bankok közül ugyanakkor a CIB és a Sberbank is optimistább az MNB-nél. A CIB a 10 százalékos lakossági, illetve 12 százalékos vállalati arányoknál alacsonyabbakra számít. A Sberbank egyetért az MNB-vel a gazdasági szempontból a járvány által érzékenyen érintett állományok mértékével, ám ebből a veszélyeztetett körből várakozásai szerint lényegesen kevesebben válhatnak ténylegesen nem fizetővé.

Az MNB néhány hónappal korábbi adatai arra is rámutattak, hogy a moratóriumban részt vevő mintegy 1,5 millió lakossági adós szociodemográfiai helyzete kedvezőtlenebb, mint a törlesztést folytatóké. Előbbiek nagyobb részt élnek kisebb településeken, jellemzően alacsonyabb végzettségűek, mint ahogy több a vállalkozó és a részmunkaidős dolgozó is ebben a körben. Anyagi körülményeik is rosszabbak, kevesebb a megtakarításuk: a moratóriumban lévő háztartások több mint felének a jövedelme 300 ezer forintnál alacsonyabb, ugyanez az arány a moratóriumból kimaradóknál csak egyharmad.

A vállalkozások esetében pedig az árbevétel-változás alapján mutatkozott jelentős különbség a moratóriumban maradás vagy fizetés terén: a törlesztés felfüggesztését választó mintegy 60 ezer vállalkozás negyede számított legalább 30 százalékos forgalomcsökkenésre, míg a törlesztést folytatók közül csupán minden nyolcadik.

A várakozások szerint a moratórium vége bizonyos ügyfélszegmensekben azt eredményezheti, hogy a moratórium lejártával nehézségek támadhatnak a hitel törlesztésében, és az is lehetséges, hogy elhúzódó moratórium esetén lesz esetleg néhány olyan család, ahol a hiteltörlesztéshez szükséges összeg más rendszeres kiadásra épülhetett be a hónapok alatt – hívták fel a figyelmet a K&H Banknál.

Adósságkezelési lehetőségek a moratórium után

Azt tehát még június közepén nem lehetett pontosan tudni, mikor és kik számára lesz vége a moratóriumnak, de talán érdemes körüljárni, mire lehet számítani a védőháló előbb-utóbb csak megtörténő „leszerelését” követően. Kézenfekvő volt, hogy megkeressük a bankokat, milyen eszközeik vannak az ügyfeleik moratórium utáni adósságkezeléséhez.

A válaszok többsége általános jellegű. Az UniCredit így foglalta össze: a hazai hitelintézetek a törlesztési nehézségekkel szembesülő ügyfeleik számára olyan banki eszközökkel, megoldási lehetőségekkel készülnek, amelyek révén – az ügyfeleikkel való együttműködésben – segíteni tudják őket a fizetőképességük megőrzésében. Hiszen az ügyfélnek és a banknak a közös érdeke, hogy az adós, ha nem is az eredeti ütemterv szerint, de vissza tudja fizetni a kölcsönt – tették hozzá a Takarékbanknál, ahol az ügyfelek, a helyzetüktől függően, akár a moratórium vége előtt is igénybe vehetnek fizetéskönnyítő megoldásokat. A CIB-nél is ez a helyzet, ahol a fizetési nehézséggel küzdő ügyfelek a bank jelenleg is biztosított – a moratórium alatt már a jelenlegi helyzet figyelembevételével felülvizsgált – standard fizetéskönnyítési konstrukcióit vehetik majd igénybe a moratórium lejáratát követően. Ezek szükség esetén személyre szabott megoldást nyújthatnak. A Raiffeisen is a személyre szabott, közös megoldásokban hisz, míg a K&H a hitelek átstrukturálásával igyekszik segíteni.

A legkonkrétabb elképzeléseket az OTP Bank osztotta meg lapunkkal. Nos, ez a bank annak tud a leginkább segíteni, aki korábban rendszeresen, a szerződésének megfelelően törlesztett, azonban betegség, baleset, váratlan nagyobb kiadás vagy a család összjövedelmének csökkenését okozó egyéb esemény miatt legfeljebb fél évig csak kisebb összegekben tudja fizetni a havi törlesztőrészleteit. A futamidő meghosszabbításával segítenek azoknak, akiknek átmeneti fizetési nehézségei adódtak. Egy másik megoldásként, a futamidő meghosszabbítása nélkül, átmenetileg, hat hónapig hajlandó csökkenteni a havonta befizetendő törlesztőrészletek összegét. Az átmeneti időszak végén az aktuális tőketartozás, a hátralévő futamidő és az érvényes hiteldíjak alapján új törlesztőrészletet állapít meg az OTP, ami magasabb lehet a jelenleginél. De a két megoldást – a törlesztőrészlet csökkentését és a hitel futamidejének hosszabbítását – kombinálni is lehet. Így az átmeneti, csökkentett időszak végén már a meghosszabbított futamidőt veszik figyelembe az új törlesztőrészlet megállapításakor. Ebben az esetben kevésbé nő a törlesztőrészlet.

Követelések eladása csak végső esetben

A Bankszövetség elnöke, Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója még egy május elejei sajtótájékoztatón jelentette ki, „minden banknak érdeke, hogy a moratórium vége után a törlesztések beérkezzenek majd akkor is, ha bajba kerül egy-egy ügyfél. Sok idő el fog telni addig, amíg a végső eszközhöz, a követelések eladásához fordulunk”.

Természetesen ha a bankok nem látnak esélyt az úgynevezett nem teljesítő hiteleik visszafizetésére, akkor azt értékesítik annak érdekében, hogy ha nem is a teljes összeget, de legalább annak egy részét viszontlássák – ezzel ugyanis tőkét szabadítanak fel új hitelek kihelyezéséhez. A rossz hitelek eladása 2020 elejére a koronavírustól függetlenül is fokozatosan csökkent, mivel a 2015–2019 között lezárt jelentős volumenű nem teljesítő hitelügyletek hatására számottevően visszaesett ezen hitelportfóliók állománya. Szakértők szerint a magyarországi lakossági nem teljesítő piac jelenleg kivár. Feltételezhető, hogy a következő hónapokban csak a kisebb portfóliókat, illetve az egyedi vállalati követeléseket értékesítik a nagy tranzakciók helyett.

A fizetési moratórium miatt nagy a bizonytalanság az adósok valós törlesztési képességének és hajlandóságának megítélésében. Nem lehet tudni, hogy a moratórium megszűntével milyen mértékben fog berobbanni a nem teljesítő követelések aránya.

Ugyanakkor az adósok többsége szívesen megállapodna a tartozásának átütemezéséről a követeléskezelőkkel, sokan azonban nincsenek tisztában a lehetőségekkel – hívta fel a figyelmet a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége az idén február közepén nyilvánosságra hozott felmérése alapján. Eszerint a pénzügyi szakma azt valószínűsíti, hogy a koronavírus-járvány miatt meghosszabbított hiteltörlesztési és hitelfelmondási moratórium június 30-i lejártával megnő a késedelmes hitelfizetések, illetve a fizetésképtelenség miatt felmondott hitelek száma.

Új esélyek

A vállalatoknak és magánszemélyeknek dobhat mentőövet egy már elfogadott, illetve a parlament áldására váró friss jogszabály (amelyet a cikk megjelenése után már ugyancsak elfogadtak - a szerk.). Közülük a vállalatokat érintőt iktatta már törvénybe az Országgyűlés, ám az csak 2022. július 1-jén lép életbe. Ebből arra következtetünk, hogy a kormány úgy számol, a moratórium 2022. június 30-ig meghosszabbodik, holott erről – mint már írtuk – még tartanak az egyeztetések az MNB-vel és a Bankszövetséggel. Egy európai uniós direktíva miatt kellett egyébként a hatályba léptetés előtt több mint egy évvel elfogadni a szerkezetátalakításról szóló törvényt: a direktívát 2021. június 30-ig valamennyi EU-tagállam köteles átültetnie a jogrendjébe.

Ez az új törvény tehát csak a jövő év közepétől teszi lehetővé, hogy a vállalkozások pénzügyi nehézségek esetén is tovább tudjanak tevékenykedni, elkerülhessék a fizetésképtelenné válást és a csődhelyzetet. Ilyen szerkezetátalakítási eljárást a pénzügyi szervezetek, a magánszemély vállalkozók, valamint az államháztartási szervezetek kivételével minden gazdasági tevékenységet végző jogi személy, polgári jogi jogalanyisággal rendelkező szervezet kezdeményezhet, s ahhoz tőketulajdonosok és egyéb harmadik személyek is csatlakozhatnak. A szerkezetátalakítás során olyan tervet kell kidolgozni és elfogadtatni a bírósággal, amely alkalmas lehet az adós működőképességének a megőrzésére, valamint képes átalakítani a vállalkozás adósságainak összetételét és a visszafizetési kondíciókat, hogy azok összhangba kerüljenek az adós teljesítőképességével. Abban az esetben, ha a szerkezetátalakítás sikertelen, a moratórium megszűnik, ami alapján azonban a bíróság még nem jogosult az adós fizetésképtelenségének a megállapítására.

A törvény szerint az adós úgynevezett követelésérvényesítési moratóriumot is kérhet annak érdekében, hogy a hitelezők a szerkezetátalakítási eljárás során vele szemben ne folytathassanak le végrehajtási intézkedéseket, valamint indíthassanak fizetésképtelenségi eljárásokat. Mindez a Kapolyi Ügyvédi Iroda szerint arra adhat biztosítékot, hogy a szerkezetátalakítási eljárás ne jelentsen aránytalan kockázatot az adós számára. A moratórium azonban a hitelezők érdekeit is szem előtt tartva csak határozott időtartamra szólhat, sőt kivételes esetekben minimum a 90 napos időtartam lejártát megelőzően is megszüntethető. 

A lapzártánkkor még elfogadásra váró törvényjavaslat pedig a 2015 őszétől elérhető, ám feltételei miatt a mai napig szinte alig működő családi csődvédelmi szabályokat tenné életképesekké: azok is igényelhetnék az úgynevezett adósságrendezési eljárást, akik tartozásállománya nem éri el a vagyonuk értékét, ám az az adósságrendezésbe bevonandó vagyonuk értékének a 80 százalékára rúg. Ez lazább szabály a jelenlegihez képest, miszerint csak akkor kerülhet sor magáncsődre, ha a tartozások meghaladják az adósságrendezésbe tartozó vagyont. Kérdés, ez elegendő lesz-e ahhoz, hogy megforduljon az a csigatempó, miszerint több mint öt és fél év alatt mindössze 2137 csődvédelmi eljárás indult, miközben a törvény hatálybalépésekor a kormány, az MNB és a Bankszövetség is egy nagyságrenddel több igénylőre számított.

 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Piac&Profit Egy csomó pénzt dobott el a magyar űrprogram, de az mind vissza is hull rá
Tiszai Balázs | 2021. július 9. 05:37
Új lendületet vett a magyar űrélet: néhány év leforgása alatt óriási összeget teszünk bele az összeurópai űrkutatásba, hogy aztán azt visszaosszák nekünk pénz és lehetőségek formájában. Lesz belőle minden, de legfőképpen – ami a nagyközönség fantáziáját leginkább megragadja – új magyar asztronauta. Bár a terület kulcsinformációinak többségéhez nem kaphattunk hozzáférést, összeszedtük, mi minden tudható a magyar űrfrontról 2021 nyárelőjén.
Piac&Profit Akik elvitték a fertőző szeméthegyet, mielőtt ránk omlott volna
Tiszai Balázs | 2021. július 5. 05:13
A járvány hullámaihoz igazodva itthon is óriásit nőtt a fertőző kórházi hulladék mennyisége. Magyarországon ebből nem lett probléma, az a pár cég, amely ennek elszállításával, kezelésével foglalkozik, bírta a strapát. Másutt azonban nem ilyen szerencsés a helyzet.
Piac&Profit A keleti vagy a nyugati járványkezelés a nyerő?
Kormos Olga | 2021. július 2. 05:25
Kemény másfél éven van túl az emberiség, hiszen a koronavírus-járvány szinte az egész világot érintette. De vajon kik kezelték jobban a pandémiát, a keleti vagy a nyugati országok?
Piac&Profit Elbúcsúztunk a hungarocell kajásdoboztól, de így is bőven maradt még tennivaló
Tiszai Balázs | 2021. június 30. 05:31
Egy év türelmi idő után július elsejével most már valóban hatályba lép az új szabályozás: betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását Magyarországon. A lépés indokolt, de a csomagolásgyártók szerint a törvény több helyen finomításra szorul.
Piac&Profit Mibe érdemes tenni a járvány alatt megtakarított pénzeket?
Csabai Károly - Mester Nándor | 2021. május 3. 05:18
A válság következményeként a lakosság a fogyasztását, míg a vállalatok a beruházásaikat voltak kénytelenek visszafogni. Így mindkét szegmens azzal a dilemmával szembesült, hogy mibe tegye a megtakarításait, illetve – a ki tudja, milyen hosszú – átmeneti időre szabaddá vált pénzeszközeit. Mármint azok, akik a krízis kitörése ellenére is képesek voltak mit a tejbe aprítani.
Piac&Profit Hogyan hat a kereskedelmi bankokra az állami forrásbőség?
Csabai Károly | 2021. április 25. 17:21
A válság paradoxona, hogy látszólag aligha van gondja annak, aki – legyen vállalat vagy magánszemély – most akar bankhitelhez jutni. Hiszen az állam és a jegybank a koronavírus-járvány miatti válság negatív hatásait kezelendő bőven biztosít forrást, ráadásul a piacinál alacsonyabb kamattal, sőt, ingyen is. De hogyan hat az állami hitel- és egyéb finanszírozási dömping a banki kölcsönök árazására?
Piac&Profit Megvan a következő Prezi?
Csabai Károly | 2021. április 24. 18:23
Pozsonyi Gáborral, az OTP Csoporthoz tartozó PortfoLion Capital Partners partnerével laptársunk, a Piac&Profit annak kapcsán beszélgetett, hogy a PortfoLion a világ egyik legmeghatározóbb, korai fázisú befektetésekre szakosodott cégével, a Creandummal közösen tízmillió eurót fektetett be az online csalások megelőzésére specializálódott SEON Technologies Kft.-be.
Piac&Profit Menedzserszűrés helyett Post-Covid szűrés?
Kormos Olga | 2021. április 24. 15:14
A koronavírus-járvány a menedzserszűrésekre is rányomja a bélyegét. Nemcsak azért, mert a betegség tüneteihez most még a karanténfáradtság is társul, hanem azért is, mert jóval kevesebben jutnak el a vizsgálatokra. Már most látszik, hogy lesz még ennek böjtje.
Piac&Profit Kifli.hu – Ahol az online rendelés minden frusztrációját kiküszöbölik
Valkai Nikoletta | 2021. április 24. 12:03
Különleges termékkínálat, az online vásárlás során jellemző frusztrációk kiiktatása és mindezek mellett emberközpontú magatartás – röviden így lehetne leírni a cseh gyökerű Kifli.hu mibenlétét. Az online élelmiszerbolt 2019 legvégén nyitotta meg a „kapuit” a magyar vásárlók előtt, Makkay János tavaly nyáron vett át az ügyvezetői feladatokat.
Piac&Profit Itt vannak a közvetett Jeremie-siker tényezői
Csabai Károly | 2021. március 7. 16:39
Janus-arcú volt a 2010-ben debütált Jeremie kockázatitőke-program, de legalább valami elindult Magyarországon. Az első program negatív tapasztalatait az azután indult további három kialakításánál sikerült hasznosítani. Összeállításunk harmadik, befejező részében az uniós program hatásait veséztük ki.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos