<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">

Ez a cikk a Piac&Profit magazin nyomtatott kiadásában jelent meg.
A cikk csak a Klub csomag előfizetői számára olvasható.

12p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A válság következményeként a lakosság a fogyasztását, míg a vállalatok a beruházásaikat voltak kénytelenek visszafogni. Így mindkét szegmens azzal a dilemmával szembesült, hogy mibe tegye a megtakarításait, illetve – a ki tudja, milyen hosszú – átmeneti időre szabaddá vált pénzeszközeit. Mármint azok, akik a krízis kitörése ellenére is képesek voltak mit a tejbe aprítani.

A koronavírus-járvány miatt bevezetett utazási és vásárlási korlátozások hatására az elmúlt időszakban a lakosság megtakarításai továbbnőttek. Vagyis a jövedelmi szempontból hátrányba került ügyfelek miatti csökkenést tompította, sőt extra növekménybe fordította az óvatosság miatti spórolás.

A tendenciát jól tükrözik a számok is. A háztartások pénzügyi vagyona – amibe nem számítanak bele az ingatlanok és ingóságok, például autók vagy festmények – 2020-ban több mint 12 százalékkal gyarapodott, s a tavalyi év végén meghaladta a 66 ezer milliárd forintot, ami történelmi csúcs. A friss megtakarítások háromötöde bankbetétekbe vagy készpénzbe vándorolt, így az előbbiek állománya 12 ezer milliárd fölé emelkedett. Az előző évekhez hasonlóan magas a bankszámlákon tartott látra szóló állomány, a kevesebb költés miatt több pénz maradt a folyószámlákon – vázolták érdeklődésünkre a Raiffeisen Banknál.

Tavaly csaknem 640 milliárd forintot „varrtak párnacihába” a hazai háztartások, 70 százalékkal többet, mint 2019-ben, aminek következtében a lakosságnál lévő készpénz mennyisége megközelítette a hatezer milliárd forintot, a forgalomban ennél több, 7332 milliárd volt 2020 végén. 

A befektetések közül továbbra is jelentős az állampapírok aránya. Azokba – alapvetően a 2019 júniusában megjelent „szuperkötvény”, az öt éven át éves átlagban 5 százalékos hozamot fialó Magyar Állampapír (MÁP) Plusz vonzerejének köszönhetően – több mint ezermilliárd forintot tettek a hazai háztartások, így a náluk lévő állampapírok összértéke már kilencezer milliárd fölé emelkedett. Jó esély van arra, hogy – hacsak ez a dinamika nem lassul jelentősen – a pénzügyminiszter, Varga Mihály által 2023 végére kitűzött 11 ezer milliárdos célt sikerül elérni.

Továbbra is hasítanak a betétek

Kíváncsiak voltunk arra, mit tettek a bankok azért, hogy minél több megtakarítás csapódjon le náluk. A lapunk megkeresésére adott válaszokból kiderül: a hazai hitelintézetek elsősorban arra fókuszáltak, hogy lehetőleg minél több pénz landoljon az általuk kezelt befektetésekben, és kevésbé szorgalmazták a bankbetéteket. Ez logikus, hiszen az évek óta nulla százalék körüli kamatkörnyezetben nincs igazán mozgásterük például arra, hogy betétgyűjtő akciót indítsanak.

Ennek ellenére szépen nőtt a betétek állománya is, ami azzal magyarázható, hogy sokan még mindig biztonságosabbnak tartják a bankban tartani a 2020. március 19-én hatályba lépett és – – az április közepi állapot szerint – 2021. június 30-áig tartó hitelmoratórium és a kényszerből csökkent fogyasztás miatt megspórolt pénzüket, mint odahaza. Különösen a Takarékbanknál keresettek a betétek, azokon belül is elsősorban a rövidebb futamidejű formák. De a Budapest Banknál (BB) is azt figyelték meg, hogy a kisebb megtakarításokkal rendelkező ügyfeleik a hosszú távú befektetések helyett szívesebben tartják a pénzüket a fizetési számlájukon vagy könnyen hozzáférhető megtakarítási számlákon a mostani helyzetben.

Mivel a járvány elején még mindenki óvatos volt, a megtakarításoknak csak elenyésző hányada ment értékpapírokba: 2020 áprilisában mindössze a 4 százaléka, míg 2019 negyedik havában a 67 százaléka – érzékeltették az OTP Banknál. A pénzintézet a korábbi évekhez képest nagyobb hangsúlyt helyezett ügyfelei pénzügyi edukációjára, és hasznos megtakarítási információkat és edukációs videókat tett közzé a honlapján. Tavaly ősszel egy rövid kérdőívet is kitettek, amely kitöltésével mindenki felmérhette, merre tart a pénzügyekben, azon belül is a megtakarításokban.

Beruházni vagy befektetni? Fotó: MTIBeruházni vagy befektetni? Fotó: MTI

A Takarékbank a pandémia miatt bevezetett korlátozások hatására szélesítette az online és videobanki elérései lehetőségét, ezzel is segítve ügyfeleit abban, hogy kezelni tudják a befektetéseiket. E hitelintézet megtakarítási akcióval is megpróbálkozott, igaz, csak a nyereménybetétek esetében, ami nem tekinthető klasszikus megtakarítási terméknek. Abba nem a kamat miatt teszik az emberek a pénzüket, hanem annak reményében, hogy a sorsolásokon az övék lehet valamelyik nyereménytárgy. Vélhetően ennek köszönhető, hogy náluk a nyereménybetétek állománya az elmúlt egy évben megtöbbszöröződött.

A járványhelyzet hatására a CIB Banknál is előtérbe került a személyes kontaktust nem igénylő kiszolgálás a befektetési, megtakarítási termékek esetében, illetve felgyorsultak a digitális fejlesztések. Ennek megfelelően tavaly kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy ügyfeleik telefonon és online csatornákon keresztül, otthonuk biztonságából is tudják intézni befektetéseiket.

Az ügyfelek részéről a befektetéseket illetően eleinte tapasztalt elbizonytalanodást a K&H Bank úgy próbálta tompítani, illetve megszüntetni, hogy többször kommunikált az ügyfeleivel: megerősítette a portfóliószemléletben való gondolkodásukat, egyúttal kiemelte a rendszeres befektetések fontosságát.

Egyre több pénzt tesznek értékpapírba

Az erőfeszítések aztán – mint azt a cikkünk elején már taglaltuk – meghozták az eredményt. Hamar megfordult a kezdeti trend, és a magánügyfelek többsége már inkább értékpapír-típusú megtakarítást választott – jegyezték meg az Ersténél. Itt az egyösszegű megtakarítások elhelyezésekor inkább az alacsony vagy mérsékelt kockázatú befektetések voltak a menők, rendszeres és hosszú távú megtakarítások esetén pedig a kockázatosabb, jellemzően részvénypiachoz köthető termékek.

A trend megfordulását a bankok egy része új konstrukciók elindításával is serkentette. Mindenekelőtt befektetési alapokat kreáltak, miután e megtakarítási formák a lakosságnál lassan egy évtizede népszerűek, és azok maradtak a 2019 óta slágerterméknek számító lakossági állampapírok megjelenése mellett is. A megtakarítók elsősorban az abszolút hozamú alapokat keresik, ám az OTP-nél örömmel látják, hogy ügyfeleik egyre nagyobb számban – igaz, fokozatosan – nyitnak a több alap hozamából való részesedést lehetővé tevő alapok alapja, illetve az alapba fektető alap kategóriák iránt is.

Menő sztori. Fotó: MTIMenő sztori. Fotó: MTI

Az alacsony kamatkörnyezet a K&H magánügyfeleit továbbra is arra sarkallja, hogy a portfóliójukon belül növeljék a hozampotenciállal rendelkező részvény- vagy dinamikusabb vegyesalap-megtakarításaikat, mert csak ezekkel tudnak reálisan inflációt meghaladó hozamot elérni. A hagyományos befektetések mellett pedig egyre jobban nő az igény a fenntarthatóságot is szem előtt tartó befektetések iránt.

Bár továbbra is a MÁP Plusz a legnépszerűbb befektetési forma – a befektetési alapoknál is keresettebb –, a magasabb kockázatvállalással rendelkező ügyfelek kihasználják a részvénypiacokban rejlő magasabb hozamlehetőségeket is – közölték a CIB-nél.

Ami a várható fejleményeket illeti, az OTP az idén az előző évinek megfelelő nagyságrendű megtakarítási növekményre számít, melyben a pandémiás nyomás enyhülésével párhuzamosan növekvő arányban jelennek meg értékpapírok. Egyelőre nehéz felmérni, hogy a nyitás után a fogyasztások megugrása milyen mértékben és milyen arányban fogja visszahúzni a megtakarítások növekedését: teljes mértékben a látra szóló jellegű termékeket építik le az ügyfelek, vagy a portfólió összetételének megfelelő arányban csökkentik minden eszközosztályban lévő kitettségüket.

Kényszermegtakarítók lettek a vállalatok

A vállalatoknál valamelyest összetettebb a kép – jegyezték meg az Erste Bank szakértői. Egyrészt a moratóriumban lévő vagy korábban moratóriumban hosszabb időt töltő ügyfelek sok száz milliárd forintnyi összeget nem törlesztettek a hiteleikből, ami az egyébként működő vállalkozások esetén javította a cash-flow-t és a készpénzpozíciót, s a nap végén banki számlapénzben csapódott le. Másrészt, ahogy a korábbi válság esetén is, ilyenkor növekvő tartalékokat képeznek a cégek az előre nem látható helyzet kezelésére, hiszen a likviditás fenntartása a túlélés első számú záloga válsághelyzetben. A vállalatok betétállományának bő 40 százaléka devizában van. Márpedig 2020-ban mintegy 10 százalékkal gyengült a forint az euróval szemben, önmagában emiatt éves szinten jó 5 százalékkal nőtt a vállalati betétek értéke.

A CIB-nél is azt érzékelték, hogy bár a cégekre a magánszemélyekhez képest kevésbé jellemző a megtakarítási hajlandóság, 2020-ban nőtt a likviditásuk. Az ily módon átmenetileg feleslegessé vált pénzeiket nem betétbe tették, hanem a bankcsoport befektetési alapjaiba. Ennek köszönhetően azokban a vállalati megtakarítások állománya 2020-ban több mint 50 százalékkal emelkedett. A készpénztartalékkal rendelkező vállalati ügyfelek a K&H-nál is az alapokat – azon belül is a mérsékelt kockázatú kötvény- és óvatosabb vegyes típusúakat – részesítették előnyben. 

Az OTP is azt tapasztalta, hogy mivel a vállalati ügyfeleknek az Államadósság Kezelő Központ már évek óta nem biztosítja a hozzáférést a lakossági állampapírok piacához, az alacsony kamatkörnyezetben, a korábban vásárolt és most lejáró papírok ellenértékét részben befektetési alapokba teszik, illetve jelentős mértékben hagyják betéti jellegű termékekben is, likviditásmenedzselési célból. A BB vállalati ügyfelei körében folyamatosan nő a látra szóló betétek nagysága, a lekötött betéteké pedig szinten maradt.

Az MKB a pandémiás helyzet javulásának függvényében arra számít, hogy a cégek az idén pótolják a 2020-ban elmaradt beruházásokat, ami okozhatja a betétállomány csökkenését, míg a CIB ezt valamivel későbbre, 2021 végére, 2022 elejére prognosztizálja.

Beruházás helyett irány az ingatlanpiac?

„Megtakarításra még csak gondolni sem tudnak azok a cégek, amelyek a túlélésért küzdenek. Sokan vannak, több szektorban is. Van egy másik csoport a vállalkozásokon belül, amelyek közé a jelenlegi helyzetben is viszonylag jól működő, ám – a sok bizonytalanság miatt – óvatos cégek tartoznak. Ezek lehetnek a bankok legnagyobb ügyfelei a betéti oldalon. Nem vágnak bele magasabb kockázatú beruházásokba és bizonytalan kimenetelű tranzakciókba” – jellemezte a helyzetet Palotai Zsolt, a KPMG partnere, a tranzakciós tanácsadási üzletág egyik vezetője. Sajátos térképén azok a jól működő cégek alkotják a harmadik csoportot, amelyek a mostani helyzetben lehetőséget látnak, és beruháznak vagy felvásárlásokra törekednek. Ezek jellemzően a hitelezési oldalon válnak a pénzintézetek ügyfeleivé, de a betéti oldalon is megjelennek rövidebb-hosszabb időre. Itt a hitelek, pályázatok vagy felvásárlási tranzakciók biztosítékaként kell meghatározott összegek rendelkezésre állását igazolni vagy azokat lekötni.

„Érdekes lehet egy másik dimenzió is, ez pedig a multinacionális vállalat és a magyar cég viszonya. A multiknál gyakori a csoportszintű készpénzgazdálkodás, vagy az úgynevezett cash-pool rendszer, amelynél a tagvállalatoknál jellemzően csak a folyamatos működéshez szükséges források maradnak, és a csoport anyavállalatánál halmozódik a megtermelt készpénz. Itt az anyavállalat rendelkezik a források esetleges banki lekötéséről vagy egyéb irányú befektetéséről” – árnyalta a képet a szakértő.

Karsai Gábor, a GKI vezérigazgatója megjegyezte: áprilisig sem az MNB kötvényprogramja, sem az MFB hitelprogramja érdemben nem ösztönözte a cégeket jelentősebb beruházásokra, főleg nem a kisebbeket. Túl sok még a bizonytalanság a gazdaságban, és sokan további forintromlásra és növekvő inflációra számítanak. Nagy kérdés, hogy hová tereli a cégek szabad pénzeit a mostani helyzet, egy részük akár felvásárlásra is fordíthatja ezeket az összegeket, de szerinte vonzó lehet az ingatlanpiac is.

Beruházni vagy befektetni?

Arról nem készült összegzés, hogy a szabad pénzeszközökből milyen arányban terveznek beruházásokat vagy befektetéseket a vállalatok. Az előbbi egyébként főleg a járvány előtt is jól muzsikáló iparvállalatok sajátja, a szolgáltatóknak sokkal kevesebb szabad forrásuk van erre.

Az iparvállalatok körében minél nagyobb a cég, annál nagyobb a beruházási hajlandóság – derül ki a GKI idén márciusban végzett felméréséből. A válaszadó nagyobb és közepes vállalatok idénre már növekedést terveznek. Mind a tavaly megvalósult fejlesztéseket, mind a 2021-es terveket a gépberuházások vezetik, az építési beruházások 2020-ban stagnáltak, és idén sincs szándék a növelésükre.

A gyógyszeripari cégek már tavaly is sokat költöttek fejlesztésre, idén duplázni szeretnék az összegeket, és szintén erős beruházási tervei vannak a műanyagiparban, a nyomdaiparban és a vegyi alapanyagiparban működő társaságoknak.

A szolgáltató szektor kisvállalatai kisebb arányban tervezték növelni beruházási kiadásaikat, mint a közepesek, de utóbbiak körében is főleg a kisebb beruházási költésre készülők aránya nőtt. Akárcsak az ipari szektorban, körükben is a gépberuházások bővültek a legdinamikusabban és az immateriális javakba fektetett összeg a legkevésbé. A középvállalatok erősebben növelték beruházásaikat tavaly, és ők terveztek merészebben idén is.

A beruházások ösztönzésében lehet szerepe a pénzügyi szektornak, hiszen a cégek általában jobb helyet is tudnak találni pénzüknek, mint a bankbetét, illetve projekthitelt is viszonylag kedvező körülmények között tudnak felvenni.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Piac&Profit Egy csomó pénzt dobott el a magyar űrprogram, de az mind vissza is hull rá
Tiszai Balázs | 2021. július 9. 05:37
Új lendületet vett a magyar űrélet: néhány év leforgása alatt óriási összeget teszünk bele az összeurópai űrkutatásba, hogy aztán azt visszaosszák nekünk pénz és lehetőségek formájában. Lesz belőle minden, de legfőképpen – ami a nagyközönség fantáziáját leginkább megragadja – új magyar asztronauta. Bár a terület kulcsinformációinak többségéhez nem kaphattunk hozzáférést, összeszedtük, mi minden tudható a magyar űrfrontról 2021 nyárelőjén.
Piac&Profit Akik elvitték a fertőző szeméthegyet, mielőtt ránk omlott volna
Tiszai Balázs | 2021. július 5. 05:13
A járvány hullámaihoz igazodva itthon is óriásit nőtt a fertőző kórházi hulladék mennyisége. Magyarországon ebből nem lett probléma, az a pár cég, amely ennek elszállításával, kezelésével foglalkozik, bírta a strapát. Másutt azonban nem ilyen szerencsés a helyzet.
Piac&Profit Mi lesz, ha egyszer majd lejár a moratórium?
Csabai Károly | 2021. július 4. 06:09
Még nem tudni, hogy a 2020. március 19-e előtt keletkezett hiteltartozások törlesztésére adott moratóriumnak mikor lesz vége. Kétszeri hosszabbítás után egyelőre szeptember 30-a a határidő, ám a kormány ennek sorsáról is megkérdezi a magyar embereket a nemzeti konzultáció keretében, s a válaszok figyelembevételével dönt arról, hogy továbbnyújtja-e a fizetési könnyítést és ha igen, kiknek. Addig is azért érdemes számbavenni, milyen lehetőségek adódnak a moratórium után azok számára, akik éltek e lehetőséggel.
Piac&Profit A keleti vagy a nyugati járványkezelés a nyerő?
Kormos Olga | 2021. július 2. 05:25
Kemény másfél éven van túl az emberiség, hiszen a koronavírus-járvány szinte az egész világot érintette. De vajon kik kezelték jobban a pandémiát, a keleti vagy a nyugati országok?
Piac&Profit Elbúcsúztunk a hungarocell kajásdoboztól, de így is bőven maradt még tennivaló
Tiszai Balázs | 2021. június 30. 05:31
Egy év türelmi idő után július elsejével most már valóban hatályba lép az új szabályozás: betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását Magyarországon. A lépés indokolt, de a csomagolásgyártók szerint a törvény több helyen finomításra szorul.
Piac&Profit Hogyan hat a kereskedelmi bankokra az állami forrásbőség?
Csabai Károly | 2021. április 25. 17:21
A válság paradoxona, hogy látszólag aligha van gondja annak, aki – legyen vállalat vagy magánszemély – most akar bankhitelhez jutni. Hiszen az állam és a jegybank a koronavírus-járvány miatti válság negatív hatásait kezelendő bőven biztosít forrást, ráadásul a piacinál alacsonyabb kamattal, sőt, ingyen is. De hogyan hat az állami hitel- és egyéb finanszírozási dömping a banki kölcsönök árazására?
Piac&Profit Megvan a következő Prezi?
Csabai Károly | 2021. április 24. 18:23
Pozsonyi Gáborral, az OTP Csoporthoz tartozó PortfoLion Capital Partners partnerével laptársunk, a Piac&Profit annak kapcsán beszélgetett, hogy a PortfoLion a világ egyik legmeghatározóbb, korai fázisú befektetésekre szakosodott cégével, a Creandummal közösen tízmillió eurót fektetett be az online csalások megelőzésére specializálódott SEON Technologies Kft.-be.
Piac&Profit Menedzserszűrés helyett Post-Covid szűrés?
Kormos Olga | 2021. április 24. 15:14
A koronavírus-járvány a menedzserszűrésekre is rányomja a bélyegét. Nemcsak azért, mert a betegség tüneteihez most még a karanténfáradtság is társul, hanem azért is, mert jóval kevesebben jutnak el a vizsgálatokra. Már most látszik, hogy lesz még ennek böjtje.
Piac&Profit Kifli.hu – Ahol az online rendelés minden frusztrációját kiküszöbölik
Valkai Nikoletta | 2021. április 24. 12:03
Különleges termékkínálat, az online vásárlás során jellemző frusztrációk kiiktatása és mindezek mellett emberközpontú magatartás – röviden így lehetne leírni a cseh gyökerű Kifli.hu mibenlétét. Az online élelmiszerbolt 2019 legvégén nyitotta meg a „kapuit” a magyar vásárlók előtt, Makkay János tavaly nyáron vett át az ügyvezetői feladatokat.
Piac&Profit Itt vannak a közvetett Jeremie-siker tényezői
Csabai Károly | 2021. március 7. 16:39
Janus-arcú volt a 2010-ben debütált Jeremie kockázatitőke-program, de legalább valami elindult Magyarországon. Az első program negatív tapasztalatait az azután indult további három kialakításánál sikerült hasznosítani. Összeállításunk harmadik, befejező részében az uniós program hatásait veséztük ki.
Friss
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos