<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">

Ez a cikk a Piac&Profit magazin nyomtatott kiadásában jelent meg.
A cikk csak a Klub csomag előfizetői számára olvasható.

8p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Egy év türelmi idő után július elsejével most már valóban hatályba lép az új szabályozás: betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását Magyarországon. A lépés indokolt, de a csomagolásgyártók szerint a törvény több helyen finomításra szorul.

Ez a cikk eredetileg a Piac & Profit magazin legfrissebb számában jelent meg.

Megannyi egyeztetés után tavaly ilyenkor készült el a törvény, mely a 2019-ben elfogadott európai uniós irányelvhez igazodva betiltja Magyarországon az egyszeri használatra készült műanyag termékek forgalomba hozatalát. Ez az új beszerzésekre vonatkozik, vagyis, akinél még vannak ilyen eszközök, az felhasználhatja a készleteket, de újat nem vehet. Az érintett cégek egy évet kaptak a felkészülésre, ez most ketyegett le: július elsejétől tilos fültisztító pálcikát, műanyag evőeszközt, -tányért, -szívószálat, -italkeverő pálcikát, -lufipálcát, expandált polisztirol (leánykori nevén hungarocell) ételesdobozt, -italtárolót és -poharat, illetve – a biológiailag lebomló verziók kivételével –olyan műanyag zacskót, szatyrot forgalmazni, amelynek a falvastagsága 15 és 50 mikron közötti. 2023-tól pedig tilos lesz forgalomba hozni az egyszer használatos műanyag poharakat is – ezek azok a klasszikus horpadós-összegyűrős poharak, melyekbe több helyütt például a kávét, fröccsöt kapjuk.

Termeltünk becsülettel

A felsorolt cikkek egy részéből a koronavírusos 2020-ban feltehetőleg a megszokottnál kevesebb fogyott, más részéből pedig biztos, hogy több, mert míg mondjuk a lezárások idején a lacikonyhák nem tudták műanyag tányérban elénk tenni a sült kolbászt, addig a házhozszállításra, elvitelre dolgozó éttermek a korábbinál jóval több dobozt, szatyrot használtak el csomagolásra, hogy jóllakathassák a home office-munkaerőt. És bár egyre több szolgáltató tér át a papírcsomagolásra, tavaly így is több műanyagszemét termelődött a kiszállítás miatt, mint korábban.

Magyarországon békeidőben évente 350 ezer tonnányi műanyag csomagolás kerül forgalomba. Mivel buzgón zacskózó nép vagyunk, ebből 7–9 ezer tonnát tesznek ki a nejlontasakok, melyeket elhasználunk. Járványmentes időkben ezek java részét bevásárláskor rángatjuk le a pékárupolcoknál, zöldségesládáknál felszerelt zacskórolnikról, ám tavaly a lakosság egy része ebben is átállt a kiszállításra, ahol jellemzően papírba pakolják az árut. Ezzel együtt azonban a piaci szereplők által készíttetett és publikált adatok szerint az ételkiszállításban használt csomagolóeszközök felhasználása nem kevesebb, mint 50 százalékkal ugrott meg tavaly – beleértve tehát a nejlonszatyrot és a polisztirolhab ételdobozt is –, ezért végeredményben az így képződött szemét tömege 2020-ban 10 ezer tonna fölé került.

Fotó: Valkai NikolettaFotó: Valkai Nikoletta

Szándékunkon kívül, mondhatni, még egyszer, utoljára jól kidorbézoltuk magunkat az egyszer használatos műanyagok fogyasztásában, a jövőben viszont az új törvény miatt akkor sem tudjuk megismételni ezt a mutatványt, ha ismét átsöpör rajtunk egy pandémia.

A pénz fele beragadt

A tavalyi koncepció szerint a kormány évi 10 milliárd forinttal támogatja az új szabályozás által érintett hazai csomagolásgyártó cégeket. Pénzt kapacitásbővítésre és technológiaváltásra lehet kérni – új gépek beszerzése, telephelybővítés, tanácsadás igénybevétele, munkaerő-továbbképzés és a megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazása szerepel a támogatható projektek listáján. Az is a terv része, hogy 2021–2025 között erre lehetőség szerint EU-s pénzeket folyósítsanak a pályázóknak.

Kérdésünkre, hogy hányan, illetve mely hazai cégek folyamodtak a segítségért, Farkass Gábor, a Magyar Műanyagipari Szövetség igazgatója sem tudott válaszolni. Szerinte ezek az erősen bizalmas információk körébe tartoznak, az érintett vállalatok nem nyilatkoznak ilyesmiről. Annyit azonban megosztott velünk, hogy a kormányzati támogatás – vélhetően a feltételei miatt – csak mintegy 50 százalékban fogyott el. "Reméljük, a következő csomaggal jobban eltalálják a feldolgozókat" – mondta.

"Ismereteim szerint a műanyag-feldolgozók között többen nem csomagolási terület irányába nyitottak. Az én tapasztalataim azt mutatják, hogy a technológiaváltó fejlesztések drágább termékeket eredményeznek. Jelenleg amúgy is az alapanyagárak drasztikus emelkedésének vagyunk tanúi. A kiváltó okot csak korlátozottan lehet a koronavírus okozta fennakadásokkal magyarázni"

– állítja Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkára.

Nagy arra is rámutatott, hogy az új műanyag-szabályozás nemcsak a betiltott termékek előállítóit érinti, hanem azokat a gyártókat is, akik ugyan nem műanyag-feldolgozók, de kiváltásra alkalmas termék előállítását tervezik, ehhez pedig ugyancsak fejlesztéseket kell elindítaniuk.

"A szabályozás, egyre inkább úgy tűnik, hogy sokkal nagyobb jelentőséggel bír a csomagolástechnikára, mint eredetileg gondoltuk. Ráadásul a magyar kormány a tervezetben lévő szigorúbb rendelkezéseivel a hírek szerint még tovább nehezíti a törvény végrehajtását"

– fűzte hozzá Nagy.

Maradtak még kérdőjelek

Ilyen nehezítés a CSAOSZ szerint például az is, hogy a hazai törvény egy kalap alá veszi a többi nemkívánatos termékkel azokat a papírpoharakat is, melyeket az átázás megelőzése miatt belül műanyag fóliával vontak be. Július elsejével ezek forgalmazása is tilos Magyarországon. Ez szigorúbb az EU-s szabályozásnál, mely azt írja elő, hogy uniós szinten ezek fogyasztási korlátozás alá esnek, a 2022. évi kibocsátáshoz képest 2026-ra érdemi csökkenést kell elérni.

A CSAOSZ ezért levélben fordult a szabályozás felett bábáskodó Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM): a környezetvédelmi termékdíj törvény azon rendelkezésére hivatkozva, miszerint a legalább 90 százalékban egy alkotóelemet tartalmazó anyagokat egyanyagúnak minősítik, azt javasolták, hogy a műanyag bevonatos papírpoharakat is tekintsék sima papírpohárnak, tehát ez alapján kapjon kivételt a tiltás alól. A minisztérium csak annyit válaszolt a felvetésre, hogy értik a probléma jelentőségét, megoldást azonban egyelőre nem kínáltak.

A szövetség azt is felvetette a minisztériumnak, hogy amíg az egyszer használatos műanyagokra vonatkozó irányelv a csomagolóanyagok forgalomba hozatalát nemzeti, tagországi szinten kezeli, addig a csatolt útmutató az egységes európai piac szemléletét követi. Ez a CSAOSZ szerint súlyos kereskedelmi zavarokat vetít előre a tagországok közötti áruforgalomban. Az ITM egyetértett a szövetség álláspontjával, és továbbította az aggályokat az Európai Bizottság felé.

"Az egyszer használatos műanyagtermékek európai szintű szabályozása nagyon képlékeny, mi, akik ezzel komolyan foglalkozunk, még sok meglepetésre, vitára számítunk"

– összegzett a CSAOSZ főtitkára.

Felkészül a PET palack

A most egérutat kapott műanyagok sem ússzák meg végleg. Az uniós elvárások szerint 2025-re az országos forgalomba kerülő italpalackok 77 százalékát vissza kell gyűjteni, 2030-ra pedig a 90 százalékukat, de úgy, hogy azt mind újra is hasznosítsák. A szelektív gyűjtés önmagában erre nem alkalmas – a színes kukákban landoló műanyagszemét kis százaléka kap csak második esélyt – ezért le kell porolni, és széles körben újra elterjeszteni egy régi, ma már korlátozottan élő gyakorlatot: a palackvisszaváltást. Tavaly decemberben a parlament meg is szavazta a kötelező italcsomagolás-visszaváltást, amely értelmében várhatóan 2023. július 1-től kötelező lesz visszavinni a PET palackokat, valamint az alumínium és papír italosdobozokat.

Nyakunkon az alapozás: a visszaváltási rendszer tesztidőszaka a műanyagtörvény első fázisával együtt július elsején indul, és egy évig tart az ország erre kijelölt helyein. A második ütemben, 2022. július elsejétől már széles körűen biztosítani kell az egyutas műanyag- és üvegpalackok, valamint a fémdobozok visszaváltását, a továbbiakban pedig a rétegzett italkarton-csomagolások, vagyis a gyümölcslevek, tejtermékek dobozainak visszaváltása jön. A volumen így fog kinézni: 2025 végéig el kell érnünk, hogy az éves, hulladékká vált csomagolás tömegének 65 százalékát újrahasznosítsuk, ezen belül a hulladékká vált műanyag-csomagolások esetében az aránynak minimum 50 százalékosnak kell lennie. 2030 végére a csomagolószemét 70 százalékába kell új életet lehelnünk, ezen belül a műanyagok esetében az 55 százalék lesz a minimum.

Lesz mit újrahasznosítani

Magyarországon évente több mint egymilliárd PET palack kerül a szemétbe. Nem olyan egyszerű viszont visszaszoktatni az embereket az üvegvisszaváltásra. A fő dilemma az, hogy mekkora legyen a palackok betétdíja: ha túl magas, akkor megdrágíthatja az egész visszaváltásos rendszer működését, ha meg túl alacsony, akkor valószínűleg nem vinnénk vissza annyi palackot, amennyit a gyártók szeretnének. Ha nem éri meg kikászálódni a fotelből, és elmenni az üres üdítőspalackkal a legközelebbi visszaváltóhelyre, akkor a kólásüveg repül a papírkosárba

Illusztráció: DepositphotosIllusztráció: Depositphotos
Az viszont baj. Az újra nem hasznosított PET palackok – például a nejlonzacskókhoz hasonlóan – mikroműanyaggá aprózódnak szét, és nemcsak a környezetet szennyezik, de az emberi szervezetbe is bekerülnek. Hogy lássuk, honnan kell eljutni a tervezett újrahasznosítási arányhoz: jelenleg az Európában keletkező műanyagszemét kevesebb, mint 30 százalékát gyűjtjük össze, és hasznosítjuk újra. A tengeri hulladék 80–85 százaléka a műanyaghulladék, ennek a felét az egyszer használatos műanyagok adják ki.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Piac&Profit Egy csomó pénzt dobott el a magyar űrprogram, de az mind vissza is hull rá
Tiszai Balázs | 2021. július 9. 05:37
Új lendületet vett a magyar űrélet: néhány év leforgása alatt óriási összeget teszünk bele az összeurópai űrkutatásba, hogy aztán azt visszaosszák nekünk pénz és lehetőségek formájában. Lesz belőle minden, de legfőképpen – ami a nagyközönség fantáziáját leginkább megragadja – új magyar asztronauta. Bár a terület kulcsinformációinak többségéhez nem kaphattunk hozzáférést, összeszedtük, mi minden tudható a magyar űrfrontról 2021 nyárelőjén.
Piac&Profit Akik elvitték a fertőző szeméthegyet, mielőtt ránk omlott volna
Tiszai Balázs | 2021. július 5. 05:13
A járvány hullámaihoz igazodva itthon is óriásit nőtt a fertőző kórházi hulladék mennyisége. Magyarországon ebből nem lett probléma, az a pár cég, amely ennek elszállításával, kezelésével foglalkozik, bírta a strapát. Másutt azonban nem ilyen szerencsés a helyzet.
Piac&Profit Mi lesz, ha egyszer majd lejár a moratórium?
Csabai Károly | 2021. július 4. 06:09
Még nem tudni, hogy a 2020. március 19-e előtt keletkezett hiteltartozások törlesztésére adott moratóriumnak mikor lesz vége. Kétszeri hosszabbítás után egyelőre szeptember 30-a a határidő, ám a kormány ennek sorsáról is megkérdezi a magyar embereket a nemzeti konzultáció keretében, s a válaszok figyelembevételével dönt arról, hogy továbbnyújtja-e a fizetési könnyítést és ha igen, kiknek. Addig is azért érdemes számbavenni, milyen lehetőségek adódnak a moratórium után azok számára, akik éltek e lehetőséggel.
Piac&Profit A keleti vagy a nyugati járványkezelés a nyerő?
Kormos Olga | 2021. július 2. 05:25
Kemény másfél éven van túl az emberiség, hiszen a koronavírus-járvány szinte az egész világot érintette. De vajon kik kezelték jobban a pandémiát, a keleti vagy a nyugati országok?
Piac&Profit Mibe érdemes tenni a járvány alatt megtakarított pénzeket?
Csabai Károly - Mester Nándor | 2021. május 3. 05:18
A válság következményeként a lakosság a fogyasztását, míg a vállalatok a beruházásaikat voltak kénytelenek visszafogni. Így mindkét szegmens azzal a dilemmával szembesült, hogy mibe tegye a megtakarításait, illetve – a ki tudja, milyen hosszú – átmeneti időre szabaddá vált pénzeszközeit. Mármint azok, akik a krízis kitörése ellenére is képesek voltak mit a tejbe aprítani.
Piac&Profit Hogyan hat a kereskedelmi bankokra az állami forrásbőség?
Csabai Károly | 2021. április 25. 17:21
A válság paradoxona, hogy látszólag aligha van gondja annak, aki – legyen vállalat vagy magánszemély – most akar bankhitelhez jutni. Hiszen az állam és a jegybank a koronavírus-járvány miatti válság negatív hatásait kezelendő bőven biztosít forrást, ráadásul a piacinál alacsonyabb kamattal, sőt, ingyen is. De hogyan hat az állami hitel- és egyéb finanszírozási dömping a banki kölcsönök árazására?
Piac&Profit Megvan a következő Prezi?
Csabai Károly | 2021. április 24. 18:23
Pozsonyi Gáborral, az OTP Csoporthoz tartozó PortfoLion Capital Partners partnerével laptársunk, a Piac&Profit annak kapcsán beszélgetett, hogy a PortfoLion a világ egyik legmeghatározóbb, korai fázisú befektetésekre szakosodott cégével, a Creandummal közösen tízmillió eurót fektetett be az online csalások megelőzésére specializálódott SEON Technologies Kft.-be.
Piac&Profit Menedzserszűrés helyett Post-Covid szűrés?
Kormos Olga | 2021. április 24. 15:14
A koronavírus-járvány a menedzserszűrésekre is rányomja a bélyegét. Nemcsak azért, mert a betegség tüneteihez most még a karanténfáradtság is társul, hanem azért is, mert jóval kevesebben jutnak el a vizsgálatokra. Már most látszik, hogy lesz még ennek böjtje.
Piac&Profit Kifli.hu – Ahol az online rendelés minden frusztrációját kiküszöbölik
Valkai Nikoletta | 2021. április 24. 12:03
Különleges termékkínálat, az online vásárlás során jellemző frusztrációk kiiktatása és mindezek mellett emberközpontú magatartás – röviden így lehetne leírni a cseh gyökerű Kifli.hu mibenlétét. Az online élelmiszerbolt 2019 legvégén nyitotta meg a „kapuit” a magyar vásárlók előtt, Makkay János tavaly nyáron vett át az ügyvezetői feladatokat.
Piac&Profit Itt vannak a közvetett Jeremie-siker tényezői
Csabai Károly | 2021. március 7. 16:39
Janus-arcú volt a 2010-ben debütált Jeremie kockázatitőke-program, de legalább valami elindult Magyarországon. Az első program negatív tapasztalatait az azután indult további három kialakításánál sikerült hasznosítani. Összeállításunk harmadik, befejező részében az uniós program hatásait veséztük ki.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos