<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">

Ez a cikk a Piac&Profit magazin nyomtatott kiadásában jelent meg.
A cikk csak a Klub csomag előfizetői számára olvasható.

11p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A koronavírus-járvány a menedzserszűrésekre is rányomja a bélyegét. Nemcsak azért, mert a betegség tüneteihez most még a karanténfáradtság is társul, hanem azért is, mert jóval kevesebben jutnak el a vizsgálatokra. Már most látszik, hogy lesz még ennek böjtje.

A magyarok döntő többsége valószínűleg az 1990-es évek végén hallott először a menedzserbetegségről mint fogalomról. Nem titok, hogy Járai Zsigmond kapcsán, akit – az akkori Magyar Hitelbank elnök-vezérigazgatójaként – agyérgörccsel szállítottak kórházba. Az orvosok az agyérgörcsöt a stressz számlájára írták, így amikor 1999-ben, immár pénzügyminiszterként ismét apróbb rosszullétek jelentkeztek nála, azonnal a kórházi kezelés mellett döntöttek. Emiatt lemondott egy előadást, és a helyére beugró kollégája jelentette ki az azóta klasszikussá vált mondatot: „A miniszternek menedzserbetegsége van.”

A menedzserszűrések mellett a Post-Covid szűrések is megjelentek. Fotó: DepositphotosA menedzserszűrések mellett a Post-Covid szűrések is megjelentek. Fotó: Depositphotos

Kiss Ernő a Horn-kormány idején, 1994–1998 között, a Központi Bűnüldözési Igazgatóságot vezette. Utána az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatója volt addig, amíg menedzserbetegsége ki nem derült. Egy 2011-es interjúban Havas Henrik maga mesélte el, hogy amikor egy egyetemi előadás alatt rátört pánikrohama miatt elment az orvoshoz, az először infarktusra gyanakodott. Végül kijelentette, hogy a tünetek mögött menedzserbetegség áll.

A lapunk által megkérdezett Swiss Medical a TOP100 leggazdagabb magyar közül hat üzletembert – hármat a tíz legtehetősebb közül – is az ügyfelei között tudhat. Volt, aki a pandémia miatt elhalasztotta éves szűrővizsgálatát, pedig a menedzserbetegség kockázatai most is ugyanúgy – ha nem jobban – fennállnak.

Vezetői státuszban dolgozóknál figyelték meg

Menedzserbetegségről akkor beszélünk, ha a krónikus stressz miatt változik az illető – leginkább közép- vagy felsővezető – közérzete és munkateljesítménye. A felelősségből, elvárásokból összegyúrt folyamatos stressz hatására ugyanis csökken az egyén stressztűrő képessége, aminek következtében a különböző testi betegségek (leggyakrabban szív- és érrendszeri, illetve emésztőszervi gondok) előfordulási gyakorisága megnő. Elnevezése onnan eredeztethető, hogy a vezetői státuszban lévőknél vették észre először azt, hogy a folyamatos készenlét, a döntési kényszer, a felelősség és az elvárások közti feszültség, a „magas mérce” destabilizálja a vegetatív idegrendszert, és csökkenti az immunrendszer ellenálló képességét, ezzel pedig számos panaszt okoz.

A nevével ellentétben azonban nemcsak a gazdasági élet vezetőit sújthatja, hanem bárkit, aki felelősségteljes pozícióban dolgozik, és állandó rohanásban, időhiányban, önmagát hajszolva, tartós stresszben él. Leggyakrabban mégis a vezetői pozícióban lévőket, a döntéshozókat érinti, de persze előfordulhat azoknál is, akik képességeiket meghaladó munkakört töltenek be, és önmagukkal állandóan elégedetlenek. Leginkább a harminc–ötven év közötti férfiaknál fordul elő, de a nőket is egyre gyakrabban érinti. Kiválthatja a szokottnál nagyobb, krónikus stressz, de átlagos körülmények között is kialakulhat azoknál, akiknek eleve alacsonyabb a stressztűrő és stresszkezelő képessége. A menedzserbetegséggel sok rokon vonást mutat a kiégés szindróma.

Magyarországon jellemzően a közegészségügyi intézményekben nemigen végeznek menedzserszűrést, ezzel főleg a magánklinikák foglalkoznak.

Elmaradnak a szűrések

– A járvány immár a harmadik hullámban érezteti a hatását a menedzserszűréseink igénybevételénél, eddig mindegyik időszak húsz-harminc százalékos árbevétel-csökkenést eredményezett vírusszűrővel felszerelt klinikáinkon – mondta el lapunknak dr. Kirschner András, a Swiss Medical ügyvezetője.

Dr. Kirschner András, a Swiss Medical ügyvezetője. Fotó: Swiss MedicalDr. Kirschner András, a Swiss Medical ügyvezetője. Fotó: Swiss Medical

Még most is sokan lemondják vagy elhalasztják a szűréseiket, pedig a hosszan tologatott vizsgálatokon sajnos nagyobb arányban diagnosztizálnak pajzsmirigyrákot, végbél- és emlődaganatot, melyeknek sokszor a mérete is nagyobb. A szakértő szerint ezért a COVID-járványok másodlagos hatásaként egy-két éven belül romlani fognak a daganatos halálozási mutatók. 

– A későbbi felismerés miatt ezek a betegek nehezebben lesznek műthetőek, és operáció után már nem reagálnak olyan jól a kemo- vagy sugárterápiára. Az is megfigyelhető, hogy a később érkező pácienseink – a bezártság miatt – sokszor öt–tíz kilogramm súlyfelesleggel jelennek meg nálunk. Emiatt a cukorbetegek értékei romlanak, másoknál újonnan fedezzük fel a cukorbetegséget. De a túlsúly a vérnyomást is meg tudja emelni, ezt is kezelni kell – teszi hozzá az ügyvezető.

– Mivel a rendkívüli helyzetben sokan elhalasztják a szűrővizsgálataikat, nehéz megmondani, hogy milyen mértékben növekedett a menedzserbetegségtől szenvedők száma az elmúlt évben. Az viszont egyértelműen látszik, hogy az arány egyre inkább a nők irányába tolódik el – világítja meg a rendhagyó tendencia másik szempontját dr. Skorán Ottó belgyógyász, a Doktor24 stratégiai igazgatója is.

Ennek egyik oka az lehet, hogy a COVID okozta körülmények, a veszélyhelyzetből adódó stressz, a vírustól való félelem, a családtagjaik féltése a fertőzéstől, a home office okozta életritmusváltás, valamint a család ellátásából adódó nehézségek és teljesítménykényszer most még nagyobb nyomást gyakorol a családos, iskoláskorú gyerekeket nevelő háztartások női tagjaira.

A szakember szerint a járvány okozta túlhajszoltság fokozatosan gyengítheti az immunrendszert, ami az állandó nyomás miatt képtelen a regenerálódásra, nem tudja megfelelően felvenni a harcot a különböző megbetegedésekkel szemben. A fizikai tünetek többféleképpen is jelentkezhetnek, de általában pszichés problémák jelzik a közelgő egészségügyi panaszokat.

Súlyosbító tényező a karanténfáradtság

De nem elég, hogy később jutnak el menedzserszűrésre az emberek, a stresszt folyamatosan növelik a járvánnyal járó munkaszervezési nehézségek, sőt, a karanténfáradtság is.

– Szerencsére pusztán a stressz nem okoz magasvérnyomás-betegséget, inkább idegrendszeri panaszokat, izomfájdalmakat, fejfájást, pánikrohamokat, gyomorfekélyes tüneteket, hasi puffadást, irritábilis bélszindrómát, szapora szívdobogást tapasztalnak akár a vezetők, akár a munkatársak. Igaz, a karantén miatt rendszeressé váló alkoholfogyasztás a stresszel együtt már valóban megemelheti a vérnyomást – mondja Kirschner András. 

A karanténfáradtság okán új szemponttá válhat a pszichés vizsgálat, ám ezt jelenleg még külföldön sem tartalmazzák rutinszerűen a menedzserszűrések. Áprilistól – itthon elsőként – a Swiss Medical végez komplex pszichomotoros felmérést dolgozói körében.

hirdetés

– Hazánkban egyébként van egy jelentős ellenérzés a pszichológiai tesztekkel kapcsolatban. A cégek kifejezetten nem kérik a pszichológiai állapot felmérését, mert dolgozóiknál gyanakvásra adhat okot, hogy a munkáltató valamit tudni akar róluk, vagy meg akar válni tőlük – magyarázza az ügyvezető. 

Azért a menedzserszűrésen a belgyógyász kikérdezi a pácienst alvászavarról, szorongásról, fáradtságérzésről, fejfájásról, puffadásról, és ha kell, pszichológiai vagy pszichiátriai konzultációt javasol számára. A cég összefoglaló elemzéseiben egyébként a szorongás a páciensek három-négy százalékánál jelenik meg, a leggyakoribb kórkép pedig az elhízás, a zsírmáj, a magas vérnyomás és a pajzsmirigy-alulműködés.

A poszt-COVID-szindróma nem egyenlő a menedzserbetegséggel

Hogy el lehet-e választani ebben a különös helyzetben a menedzserbetegséget a karanténfáradtságtól? Skorán Ottó szerint ennél nagyobb gondot jelent az úgynevezett poszt-COVID-szindróma, azaz a fertőzés után, a betegség lezajlását követően több héttel jelentkező gyengeség, fáradtság differenciálása a menedzserbetegség tüneteitől. Emiatt a menedzserszűrési protokollok speciális laborvizsgálatokkal (COVID-antitest) és mellkasi röntgen mellett akár mellkasi CT-vel is kiegészülnek. De szívultrahang vizsgálat, illetve a kardiológiai vizsgálat és konzultáció is nélkülözhetetlen.

– A home office és az azzal járó digitalizáció vagy a hibrid munka sokaknál egy nyugodtabb és jobban szervezhető életet eredményezett, másoknak pedig a mindennapos küzdelem miatt állandósult stresszel kell megküzdenie a járvány idején. Ez fizikai és lelki tünetekben is megmutathatja magát. A Doktor24-nél például elindítottunk egy olyan anonim pszichológiai konzultációs lehetőséget, amellyel a cégek támogathatják a munkavállalóikat, mentális védőhálót biztosítva nekik – mondja a stratégiai igazgató.

A rendkívüli járványhelyzet a korábbiakhoz képest más módon terhel mindenkit, a vezetőket és a munkatársakat is. Hiszen a stabilitást folyamatos „átmenetiség” váltotta fel, a feladatkörök átalakultak, és a COVID okozta stresszhelyzet generálta új szindróma kezd kialakulni. A tapasztalatokat, számadatokat csak néhány év elteltével látjuk majd pontosan, ugyanúgy, mint a COVID összes hatását, amit a szervezetre, a gazdaságra, a világra és az egész életünkre gyakorol. 

Nem csak a legtehetősebbek járnak szűrésre

A szűrőprogramok ára széles skálán mozog, a Swiss Medicalnál például tartalomtól függően 88–200 ezer forint között. Kirschner azt hangsúlyozza, a szakmai igény alapozza meg, hogy milyen vizsgálatokat érdemes betenni a csomagba, tehát nem az ár vagy nem a klinika szakmai portfóliója. Például fontos, hogy nem szabad olyan, nagy sugárterheléssel járó programot betervezni, amit, ha minden évben, rutinszerűen elvégzünk, káros lehet a páciensre nézve.

Emiatt szűrésként nem javasolt a PET CT (a legmodernebb háromdimenziós képalkotó technika), a mellkasi vagy hasi CT, ezeket csak gyanú esetén kell mérlegelni. A kissejtes tüdőrák, a hasnyálmirigydaganat vagy az agytumor a szokásos éves szűrési intervallumban nehezen lenne egyébként is felfedezhető, mert ritkán fordulnak elő. Viszont a bőrelváltozásokat, a szem betegségeit, a nyirokszervi és pajzsmirigydaganatokat, emlő-, méhnyak-, petefészek vagy méhtestrákot, béldaganatokat jól lehet időben diagnosztizálni.

Úgy gondolnánk, hogy az emberek tíz százalékának van pénze a legdrágább szűrőcsomagra, ezzel szemben a Swiss Medical vezetője arról az érdekességről számol be, hogy a legdrágább csomagjukat hozzávetőleg harminc százalékban vásárolják a páciensek.

– Jelenleg egy kétszázezer forintos szolgáltatás nem csak a szupergazdagok kiváltsága. A közepes árszínvonalú – körülbelül százhúszezer forintos – Optimum szűrés adja a szűréseink többségét, de a legolcsóbb csomagunkat is sokan kedvelik. Egyébként a COVID előtt az évről évre növekvő járóbeteg-forgalmuk – 2017-ben 700 millió, 2018-ban 1,2 milliárd, 2019-ben 1,5 milliárd – felét a szűrések adták – mondja a cégvezető. 

Prémium csomagjuk vevői felerészben magánszemélyek, felerészben céges felsővezetők. A cégek költségérzékenyek, elsősorban a kedvező árú, közepes csomagot keresik nagy tételben dolgozóik számára. Hosszú távú szerződéseik többségét két-három éve kötötték, ennek nagyjából a tíz százalékát vonták vissza partnereik, akik főleg a turizmusban, a hotelszektorban vagy a rendezvényszervezésben érdekeltek.

– Itt sajnos nagyfokú létszámleépítés volt – mondja a COVID-járvány hatásairól dr. Kirschner András.

– Jellemzően a cégek azok, amelyek felelős munkáltatóként a munkavállalóikat menedzserszűrésre küldik céges költségen vagy speciális, cégen belüli csoportos biztosításon keresztül – szögezi le Skorán Ottó is.

Dr. Skorán Ottó, a Doktor 24 stratégiai igazgatója. Fotó: Doktor24Dr. Skorán Ottó, a Doktor 24 stratégiai igazgatója. Fotó: Doktor24

A belgyógyász azt reméli, hogy ez a jövőben változik, és nő az emberekben az egészségtudatosság, hogy munkáltatói biztatás nélkül is egyre többeknek lesz természetes legalább évi egy komplex egészségszűrés.

– A számainkból azt látjuk, hogy ez a trend éppen megszületőben van Magyarországon.

Itthon ma a magán-egészségügyi szolgáltatásra igényt tartók felének van komoly egészségbiztosítási csomagja. A biztosítók közül a Union, a Generali, az Aegon, az Allianz, a Uniqa és a Groupama  Biztosítók kínálnak szolgáltatásalapú egészségbiztosítást magánszemélyeknek, illetve csoportos termékeket cégeknek. A vállalati csomagok esetében egyes termékeknél nem számítanak az előzménybetegségek, és a biztosítók nem mérlegelik a kockázatot sem. Van viszont felső korhatár: a biztosított legfeljebb 65 éves lehet. 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Piac&Profit Egy csomó pénzt dobott el a magyar űrprogram, de az mind vissza is hull rá
Tiszai Balázs | 2021. július 9. 05:37
Új lendületet vett a magyar űrélet: néhány év leforgása alatt óriási összeget teszünk bele az összeurópai űrkutatásba, hogy aztán azt visszaosszák nekünk pénz és lehetőségek formájában. Lesz belőle minden, de legfőképpen – ami a nagyközönség fantáziáját leginkább megragadja – új magyar asztronauta. Bár a terület kulcsinformációinak többségéhez nem kaphattunk hozzáférést, összeszedtük, mi minden tudható a magyar űrfrontról 2021 nyárelőjén.
Piac&Profit Akik elvitték a fertőző szeméthegyet, mielőtt ránk omlott volna
Tiszai Balázs | 2021. július 5. 05:13
A járvány hullámaihoz igazodva itthon is óriásit nőtt a fertőző kórházi hulladék mennyisége. Magyarországon ebből nem lett probléma, az a pár cég, amely ennek elszállításával, kezelésével foglalkozik, bírta a strapát. Másutt azonban nem ilyen szerencsés a helyzet.
Piac&Profit Mi lesz, ha egyszer majd lejár a moratórium?
Csabai Károly | 2021. július 4. 06:09
Még nem tudni, hogy a 2020. március 19-e előtt keletkezett hiteltartozások törlesztésére adott moratóriumnak mikor lesz vége. Kétszeri hosszabbítás után egyelőre szeptember 30-a a határidő, ám a kormány ennek sorsáról is megkérdezi a magyar embereket a nemzeti konzultáció keretében, s a válaszok figyelembevételével dönt arról, hogy továbbnyújtja-e a fizetési könnyítést és ha igen, kiknek. Addig is azért érdemes számbavenni, milyen lehetőségek adódnak a moratórium után azok számára, akik éltek e lehetőséggel.
Piac&Profit A keleti vagy a nyugati járványkezelés a nyerő?
Kormos Olga | 2021. július 2. 05:25
Kemény másfél éven van túl az emberiség, hiszen a koronavírus-járvány szinte az egész világot érintette. De vajon kik kezelték jobban a pandémiát, a keleti vagy a nyugati országok?
Piac&Profit Elbúcsúztunk a hungarocell kajásdoboztól, de így is bőven maradt még tennivaló
Tiszai Balázs | 2021. június 30. 05:31
Egy év türelmi idő után július elsejével most már valóban hatályba lép az új szabályozás: betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását Magyarországon. A lépés indokolt, de a csomagolásgyártók szerint a törvény több helyen finomításra szorul.
Piac&Profit Mibe érdemes tenni a járvány alatt megtakarított pénzeket?
Csabai Károly - Mester Nándor | 2021. május 3. 05:18
A válság következményeként a lakosság a fogyasztását, míg a vállalatok a beruházásaikat voltak kénytelenek visszafogni. Így mindkét szegmens azzal a dilemmával szembesült, hogy mibe tegye a megtakarításait, illetve – a ki tudja, milyen hosszú – átmeneti időre szabaddá vált pénzeszközeit. Mármint azok, akik a krízis kitörése ellenére is képesek voltak mit a tejbe aprítani.
Piac&Profit Hogyan hat a kereskedelmi bankokra az állami forrásbőség?
Csabai Károly | 2021. április 25. 17:21
A válság paradoxona, hogy látszólag aligha van gondja annak, aki – legyen vállalat vagy magánszemély – most akar bankhitelhez jutni. Hiszen az állam és a jegybank a koronavírus-járvány miatti válság negatív hatásait kezelendő bőven biztosít forrást, ráadásul a piacinál alacsonyabb kamattal, sőt, ingyen is. De hogyan hat az állami hitel- és egyéb finanszírozási dömping a banki kölcsönök árazására?
Piac&Profit Megvan a következő Prezi?
Csabai Károly | 2021. április 24. 18:23
Pozsonyi Gáborral, az OTP Csoporthoz tartozó PortfoLion Capital Partners partnerével laptársunk, a Piac&Profit annak kapcsán beszélgetett, hogy a PortfoLion a világ egyik legmeghatározóbb, korai fázisú befektetésekre szakosodott cégével, a Creandummal közösen tízmillió eurót fektetett be az online csalások megelőzésére specializálódott SEON Technologies Kft.-be.
Piac&Profit Kifli.hu – Ahol az online rendelés minden frusztrációját kiküszöbölik
Valkai Nikoletta | 2021. április 24. 12:03
Különleges termékkínálat, az online vásárlás során jellemző frusztrációk kiiktatása és mindezek mellett emberközpontú magatartás – röviden így lehetne leírni a cseh gyökerű Kifli.hu mibenlétét. Az online élelmiszerbolt 2019 legvégén nyitotta meg a „kapuit” a magyar vásárlók előtt, Makkay János tavaly nyáron vett át az ügyvezetői feladatokat.
Piac&Profit Itt vannak a közvetett Jeremie-siker tényezői
Csabai Károly | 2021. március 7. 16:39
Janus-arcú volt a 2010-ben debütált Jeremie kockázatitőke-program, de legalább valami elindult Magyarországon. Az első program negatív tapasztalatait az azután indult további három kialakításánál sikerült hasznosítani. Összeállításunk harmadik, befejező részében az uniós program hatásait veséztük ki.
Friss
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló