Ez a cikk eredetileg a Piac & Profit magazin legfrissebb számában jelent meg.
A koronavírus miatt leginkább szenvedésből lett sokkal több a világban, de ha megnézzük, mi minden sokszorozódott még meg az elmúlt másfél évben, akkor a legjelentősebb növekedést produkálók élbolyában mindenképpen ott találjuk az egészségügyi hulladékot is. Levetett maszkokból, gumikesztyűkből, védőköpenyekből, injekciós tűkből és számos további veszélyes szemétből a hazai kórházak, rendelők évente átlagosan 8–10 ezer tonnát termelnek. Ez a mennyiség a koronavírus-járvány ideje alatt, annak is leginkább a második hullámában, megduplázódott.
A fertőzésveszélyes hulladék kezelése nagy odafigyelést igényel. A szemetet a kórházi alkalmazottak gyűjtik speciális műanyag zacskókba és dobozokba, melyeket az erre szakosodott cégek szolgáltatnak az intézményeknek. Nekik a kórházi hulladékot, ha azt nem hűtik, 48 órán belül el kell szállítaniuk a telephelyükre (hűtve 30 napig tárolható), ahol a gyűjtőedények tartalmát fertőtlenítő rendszerbe öntik. Itt először ledarálják, majd 138 Celsius-fokos gőzzel 12–15 percig fertőtlenítik. A fertőző kórházi hulladék mindezek után már kommunális hulladéknak számít, így innen a megszokott módon a hulladékgyűjtő telephelyre szállítják.
Akik elviszik a balhét
Két olyan cég van Magyarországon, mely kizárólag ezzel foglalkozik. Egyikük a Zöld Zóna Környezetvédelmi Kft., mely nagyjából a piac harminc százalékát fedi le. Ők az ország számos kórházának veszélyes hulladékát kezelik Hódmezővásárhelytől Csornáig. Összesen 14 úgynevezett nagy partnertől viszik el a fertőző hulladékot saját teherautókkal hetente többször, együtt dolgoznak közel 60 kisebb intézménnyel, amelyekhez hetente, kéthetente egyszer mennek, és hozzájuk tartozik több száz kis partner is, ahova havonta vagy még ritkábban járnak. Utóbbiak azok az intézmények, amelyek a hulladékot hűtve tárolják.
A Zöld Zóna évente nagyjából 1200 tonna különleges kezelést igénylő szemetet ártalmatlanít saját berendezésével, és további körülbelül 100 tonna egyéb típusú hulladékot szállítanak ártalmatlanító partnereikhez.
"A vírus megjelenésével partnereink száma kisebb mértékben nőtt meg, jellemzően azok a cégek jelentkeztek, ahol a maszk viselése kötelező, és a tulajdonos úgy érezte, hogy a hulladékká váló maszkok elhelyezését magára vállalja, de ez nem volt jelentős mennyiség"
– mesélt nekünk a járvány rájuk gyakorolt hatásairól a Zöld Zóna ügyvezetője, Kerekes János.
Ami az elszállítandó hulladék mennyiségét illeti, az a vírus hazai megjelenésével először nem hogy nőtt, de komolyabban csökkent is. Békeidőben a Zöld Zóna öt teherautója napi 5 tonna kórházi hulladékot visz el, de ez tavaly tavasszal hirtelen mintegy 30 százalékkal kevesebb lett. Ennek az okát a kórházkiürítésekben kell keresni: akkor még nem került olyan sok covidos beteg az intézményekbe, a többi pácienst viszont hazaküldték, nehogy megfertőződjenek a koronavírussal. Aztán, ahogy dagadni kezdett a járvány első hulláma, a szemétmennyiség meredeken elkezdett felfelé ívelni.
A csúcsok idején az elszállított hulladék tömege a szokásos mennyiség dupláját, vagyis napi 10 tonnát is elérte. A szemét a járvánnyal együtt hullámzott, a csendesebb időszakokban kevesebb hulladékot kellett kezelni, a romló statisztikák idején megint többet. "Mára, úgy látjuk, visszaálltunk a rendes kerékvágásba" – mondja Kerekes.
Az ügyvezető azt is elmondta, hogy a munkatársak hozzáállásának köszönhetően sikerült átvészelniük a csúcsokat, és nem volt szükség az infrastruktúra fejlesztésére sem, a nagyobb hulladékmennyiség okozta nehézségeket is leküzdötték a meglévő eszközökkel. Az ártalmatlanító berendezést persze sűrűbben kellett szervizelni a több szemét miatt, ez a költségelem a duplájára nőtt.
"Bevételeink a megnövekedett hulladékmennyiség miatt természetesen nőttek, de sajnálatosan a fizetési hajlandósággal ismét bajok vannak. Most állunk ott kinnlevőségeinkkel, ahol előző években szeptember, október környékén szoktunk lenni"
– mondta még el Kerekes.
A Zöld Zóna mellett a Septox Kórházi és Egészségügyi Hulladékokat Gyűjtő, Szállító és Ártalmatlanító Kft. tevékenykedik a szegmensben itthon. Ők a piacvezetők. A Septox ügyvezetője, Andó András azonban bővebben nem kívánt nyilatkozni nekünk, mert szerinte a cégek akkor kerülnek be a sajtóba, ha valami probléma van velük. Mint elmondta, náluk ilyen nincs, a továbbiakban is inkább csendben, rendben szeretnék végezni a munkájukat. Annyit azonban megerősített, hogy náluk is hasonlóan alakult az elszállítandó hulladék mennyisége a járvány egyes hullámainak megfelelően.
A Septox esetében a tavalyi év konkrét számai kiolvashatók az aktuális céges beszámolóból, és ezek alapján nagyjából el tudjuk képzelni, mekkora lehetett a szeméthegy-növekedés a gyakorlatban. A cég belföldi értékesítésének nettó árbevétele 2019-ben 2,36 milliárd forint volt, tavaly azonban már meghaladta a 3 milliárdot. A profitjuk pedig 82 és félmillióról 184 és félmillióra nőtt. A Zöld Zónánál nem tudunk ilyen összevetést végezni, mert az ő beszámolójuk lapzártánkig nem vált elérhetővé, de az ő nettó hazai árbevételük két éve 327 millió forint volt.
A két nagy mellett még három cég viszi az egészségügyi hulladékot itthon, de ők „normális” szemét elszállításával is foglalkoznak. Közülük a nagykanizsai központú Netta-Pannonia Kft.-t értük el. A cégcsoportjukhoz tartozó Viridis-Pannonia Nonprofit Kft. folyamatosan jár ugyan kórházakhoz, de onnan csak vegyes hulladékot szállít el, konkrét egészségügyi hulladékot csak kisebb fogászati rendelőktől, háziorvosi, védőnői szolgálatoktól, egyéb intézményektől visznek – köztük idősotthonoktól is.
Somlóhegyi Irén környezetvédelmi referens szintén a szemétmennyiség tavaly tavaszi jelentős visszaeséséről, majd annak fokozatos visszaállásáról számolt be. Később, ahogy az idősotthonokban és egyéb bentlakásos intézmények falain belül megjelent a vírus, úgy nőtt az egészségügyi hulladék begyűjtött mennyisége. A Viridis-Pannonia 2020-ban 600 kilót vitt el belőle, ami a két nagy cég számaihoz képest kevésnek tűnik, de csak első pillantásra.
"Ha összehasonlítjuk a begyűjtött hulladék havi és éves mennyiségét, megfigyelhetjük, hogy a 2020-ban gyűjtött egészségügyi hulladék mennyisége közel 55 százalékkal több volt, mint 2019-ben. A megnövekedett mennyiség főként október hónapot érintette, ahol közel tízszeres mennyiségű hulladék termelődött a szolgáltatásunkat igénybe vevő partnereinknél 2019 októberéhez viszonyítva"
– mondja Somlóhegyi. Tavaly április, május és június hónapokban a korábbi évhez képest alatta maradt a mennyiség, 2021 első 5 hónapjában azonban már elérték a teljes 2019 során begyűjtött mennyiséget. Idén az április volt kiugró.
Hány védőmaszk fogy naponta globálisan?
A Heliyon tudományos folyóirat év eleji számítása szerint csak védőmaszkból globálisan 3,4 milliárd fogy naponta, melynek súlya 3,4 millió tonna. Ha a kontinensekre eső napi elhasznált maszkok darabszámát nézzük, akkor Ázsia vezet, a becslések szerint napi 1,8 milliárd elhasznált maszkkal. Ezüstérmes Európa 445 millió maszk/nappal, majd jön Afrika 411 millió/nappal, aztán Latin-Amerika 380 millió/nappal, Észak-Amerika 244 millió/nappal, végül Óceánia, ahol egy nap alatt 22 millió egészségügyi maszkot használnak el.
Maszktenger az óceánban
Hogy mennyire fontos munkát végeznek az egészségügyi hulladékot elszállító és kezelő cégek, az nem akkor tűnik fel, amikor még bírják a strapát, hanem akkor, amikor már nem. Külföldön, leginkább Ázsiában emlékezetes és riasztó képsorok készültek a kudarcot valló kórháziszemét-kezelés következményeiről. Ezeket a jeleneteket az OceansAsia környezetvédő szervezet fordította le a számok nyelvére, az ő jelentésük szerint 2020-ban 1,5 milliárd maszk végezte a tengerekben.
Ezt részben az is okozza, hogy a fejlődő országokban hiányos a szemétkezelési rendszer, megfelelő kapacitás híján a hulladékot sokszor egyenesen a folyókba öntik. Manilában a járvány tavalyi csúcsidőszakában napi 280 tonna egészségügyi hulladék keletkezett, ami végül a tengerpartot borította el.
A filippínó főváros nem volt egyedül az elképesztő számaival: a koronavírus-járvány kiindulópontját jelentő Wuhanban tavaly februárban napi 240 tonna ilyen hulladék – a megszokott mennyiség hatszorosa – keletkezett. A járvány csúcsidőszakában Bangkokban napi 210 tonna egészségügyi szemét termett.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
