<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">

Ez a cikk a Piac&Profit magazin nyomtatott kiadásában jelent meg.
A cikk csak a Klub csomag előfizetői számára olvasható.

8p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A járvány hullámaihoz igazodva itthon is óriásit nőtt a fertőző kórházi hulladék mennyisége. Magyarországon ebből nem lett probléma, az a pár cég, amely ennek elszállításával, kezelésével foglalkozik, bírta a strapát. Másutt azonban nem ilyen szerencsés a helyzet.

Ez a cikk eredetileg a Piac & Profit magazin legfrissebb számában jelent meg.

A koronavírus miatt leginkább szenvedésből lett sokkal több a világban, de ha megnézzük, mi minden sokszorozódott még meg az elmúlt másfél évben, akkor a legjelentősebb növekedést produkálók élbolyában mindenképpen ott találjuk az egészségügyi hulladékot is. Levetett maszkokból, gumikesztyűkből, védőköpenyekből, injekciós tűkből és számos további veszélyes szemétből a hazai kórházak, rendelők évente átlagosan 8–10 ezer tonnát termelnek. Ez a mennyiség a koronavírus-járvány ideje alatt, annak is leginkább a második hullámában, megduplázódott.

A fertőzésveszélyes hulladék kezelése nagy odafigyelést igényel. A szemetet a kórházi alkalmazottak gyűjtik speciális műanyag zacskókba és dobozokba, melyeket az erre szakosodott cégek szolgáltatnak az intézményeknek. Nekik a kórházi hulladékot, ha azt nem hűtik, 48 órán belül el kell szállítaniuk a telephelyükre (hűtve 30 napig tárolható), ahol a gyűjtőedények tartalmát fertőtlenítő rendszerbe öntik. Itt először ledarálják, majd 138 Celsius-fokos gőzzel 12–15 percig fertőtlenítik. A fertőző kórházi hulladék mindezek után már kommunális hulladéknak számít, így innen a megszokott módon a hulladékgyűjtő telephelyre szállítják.

Akik elviszik a balhét

Két olyan cég van Magyarországon, mely kizárólag ezzel foglalkozik. Egyikük a Zöld Zóna Környezetvédelmi Kft., mely nagyjából a piac harminc százalékát fedi le. Ők az ország számos kórházának veszélyes hulladékát kezelik Hódmezővásárhelytől Csornáig. Összesen 14 úgynevezett nagy partnertől viszik el a fertőző hulladékot saját teherautókkal hetente többször, együtt dolgoznak közel 60 kisebb intézménnyel, amelyekhez hetente, kéthetente egyszer mennek, és hozzájuk tartozik több száz kis partner is, ahova havonta vagy még ritkábban járnak. Utóbbiak azok az intézmények, amelyek a hulladékot hűtve tárolják.

Illusztráció: DepositphotosIllusztráció: Depositphotos

A Zöld Zóna évente nagyjából 1200 tonna különleges kezelést igénylő szemetet ártalmatlanít saját berendezésével, és további körülbelül 100 tonna egyéb típusú hulladékot szállítanak ártalmatlanító partnereikhez.

"A vírus megjelenésével partnereink száma kisebb mértékben nőtt meg, jellemzően azok a cégek jelentkeztek, ahol a maszk viselése kötelező, és a tulajdonos úgy érezte, hogy a hulladékká váló maszkok elhelyezését magára vállalja, de ez nem volt jelentős mennyiség"

– mesélt nekünk a járvány rájuk gyakorolt hatásairól a Zöld Zóna ügyvezetője, Kerekes János.

Ami az elszállítandó hulladék mennyiségét illeti, az a vírus hazai megjelenésével először nem hogy nőtt, de komolyabban csökkent is. Békeidőben a Zöld Zóna öt teherautója napi 5 tonna kórházi hulladékot visz el, de ez tavaly tavasszal hirtelen mintegy 30 százalékkal kevesebb lett. Ennek az okát a kórházkiürítésekben kell keresni: akkor még nem került olyan sok covidos beteg az intézményekbe, a többi pácienst viszont hazaküldték, nehogy megfertőződjenek a koronavírussal. Aztán, ahogy dagadni kezdett a járvány első hulláma, a szemétmennyiség meredeken elkezdett felfelé ívelni.

A csúcsok idején az elszállított hulladék tömege a szokásos mennyiség dupláját, vagyis napi 10 tonnát is elérte. A szemét a járvánnyal együtt hullámzott, a csendesebb időszakokban kevesebb hulladékot kellett kezelni, a romló statisztikák idején megint többet. "Mára, úgy látjuk, visszaálltunk a rendes kerékvágásba" – mondja Kerekes.

Az ügyvezető azt is elmondta, hogy a munkatársak hozzáállásának köszönhetően sikerült átvészelniük a csúcsokat, és nem volt szükség az infrastruktúra fejlesztésére sem, a nagyobb hulladékmennyiség okozta nehézségeket is leküzdötték a meglévő eszközökkel. Az ártalmatlanító berendezést persze sűrűbben kellett szervizelni a több szemét miatt, ez a költségelem a duplájára nőtt.

"Bevételeink a megnövekedett hulladékmennyiség miatt természetesen nőttek, de sajnálatosan a fizetési hajlandósággal ismét bajok vannak. Most állunk ott kinnlevőségeinkkel, ahol előző években szeptember, október környékén szoktunk lenni"

– mondta még el Kerekes.

A Zöld Zóna mellett a Septox Kórházi és Egészségügyi Hulladékokat Gyűjtő, Szállító és Ártalmatlanító Kft. tevékenykedik a szegmensben itthon. Ők a piacvezetők. A Septox ügyvezetője, Andó András azonban bővebben nem kívánt nyilatkozni nekünk, mert szerinte a cégek akkor kerülnek be a sajtóba, ha valami probléma van velük. Mint elmondta, náluk ilyen nincs, a továbbiakban is inkább csendben, rendben szeretnék végezni a munkájukat. Annyit azonban megerősített, hogy náluk is hasonlóan alakult az elszállítandó hulladék mennyisége a járvány egyes hullámainak megfelelően.

A Septox esetében a tavalyi év konkrét számai kiolvashatók az aktuális céges beszámolóból, és ezek alapján nagyjából el tudjuk képzelni, mekkora lehetett a szeméthegy-növekedés a gyakorlatban. A cég belföldi értékesítésének nettó árbevétele 2019-ben 2,36 milliárd forint volt, tavaly azonban már meghaladta a 3 milliárdot. A profitjuk pedig 82 és félmillióról 184 és félmillióra nőtt. A Zöld Zónánál nem tudunk ilyen összevetést végezni, mert az ő beszámolójuk lapzártánkig nem vált elérhetővé, de az ő nettó hazai árbevételük két éve 327 millió forint volt.

A két nagy mellett még három cég viszi az egészségügyi hulladékot itthon, de ők „normális” szemét elszállításával is foglalkoznak. Közülük a nagykanizsai központú Netta-Pannonia Kft.-t értük el. A cégcsoportjukhoz tartozó Viridis-Pannonia Nonprofit Kft. folyamatosan jár ugyan kórházakhoz, de onnan csak vegyes hulladékot szállít el, konkrét egészségügyi hulladékot csak kisebb fogászati rendelőktől, háziorvosi, védőnői szolgálatoktól, egyéb intézményektől visznek – köztük idősotthonoktól is.

Somlóhegyi Irén környezetvédelmi referens szintén a szemétmennyiség tavaly tavaszi jelentős visszaeséséről, majd annak fokozatos visszaállásáról számolt be. Később, ahogy az idősotthonokban és egyéb bentlakásos intézmények falain belül megjelent a vírus, úgy nőtt az egészségügyi hulladék begyűjtött mennyisége. A Viridis-Pannonia 2020-ban 600 kilót vitt el belőle, ami a két nagy cég számaihoz képest kevésnek tűnik, de csak első pillantásra.

"Ha összehasonlítjuk a begyűjtött hulladék havi és éves mennyiségét, megfigyelhetjük, hogy a 2020-ban gyűjtött egészségügyi hulladék mennyisége közel 55 százalékkal több volt, mint 2019-ben. A megnövekedett mennyiség főként október hónapot érintette, ahol közel tízszeres mennyiségű hulladék termelődött a szolgáltatásunkat igénybe vevő partnereinknél 2019 októberéhez viszonyítva"

– mondja Somlóhegyi. Tavaly április, május és június hónapokban a korábbi évhez képest alatta maradt a mennyiség, 2021 első 5 hónapjában azonban már elérték a teljes 2019 során begyűjtött mennyiséget. Idén az április volt kiugró.

Hány védőmaszk fogy naponta globálisan?

 

A Heliyon tudományos folyóirat év eleji számítása szerint csak védőmaszkból globálisan 3,4 milliárd fogy naponta, melynek súlya 3,4 millió tonna. Ha a kontinensekre eső napi elhasznált maszkok darabszámát nézzük, akkor Ázsia vezet, a becslések szerint napi 1,8 milliárd elhasznált maszkkal. Ezüstérmes Európa 445 millió maszk/nappal, majd jön Afrika 411 millió/nappal, aztán Latin-Amerika 380 millió/nappal, Észak-Amerika 244 millió/nappal, végül Óceánia, ahol egy nap alatt 22 millió egészségügyi maszkot használnak el.

Maszktenger az óceánban

Hogy mennyire fontos munkát végeznek az egészségügyi hulladékot elszállító és kezelő cégek, az nem akkor tűnik fel, amikor még bírják a strapát, hanem akkor, amikor már nem. Külföldön, leginkább Ázsiában emlékezetes és riasztó képsorok készültek a kudarcot valló kórháziszemét-kezelés következményeiről. Ezeket a jeleneteket az OceansAsia környezetvédő szervezet fordította le a számok nyelvére, az ő jelentésük szerint 2020-ban 1,5 milliárd maszk végezte a tengerekben.

Ezt részben az is okozza, hogy a fejlődő országokban hiányos a szemétkezelési rendszer, megfelelő kapacitás híján a hulladékot sokszor egyenesen a folyókba öntik. Manilában a járvány tavalyi csúcsidőszakában napi 280 tonna egészségügyi hulladék keletkezett, ami végül a tengerpartot borította el.

A filippínó főváros nem volt egyedül az elképesztő számaival: a koronavírus-járvány kiindulópontját jelentő Wuhanban tavaly februárban napi 240 tonna ilyen hulladék – a megszokott mennyiség hatszorosa – keletkezett. A járvány csúcsidőszakában Bangkokban napi 210 tonna egészségügyi szemét termett.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Piac&Profit Egy csomó pénzt dobott el a magyar űrprogram, de az mind vissza is hull rá
Tiszai Balázs | 2021. július 9. 05:37
Új lendületet vett a magyar űrélet: néhány év leforgása alatt óriási összeget teszünk bele az összeurópai űrkutatásba, hogy aztán azt visszaosszák nekünk pénz és lehetőségek formájában. Lesz belőle minden, de legfőképpen – ami a nagyközönség fantáziáját leginkább megragadja – új magyar asztronauta. Bár a terület kulcsinformációinak többségéhez nem kaphattunk hozzáférést, összeszedtük, mi minden tudható a magyar űrfrontról 2021 nyárelőjén.
Piac&Profit Mi lesz, ha egyszer majd lejár a moratórium?
Csabai Károly | 2021. július 4. 06:09
Még nem tudni, hogy a 2020. március 19-e előtt keletkezett hiteltartozások törlesztésére adott moratóriumnak mikor lesz vége. Kétszeri hosszabbítás után egyelőre szeptember 30-a a határidő, ám a kormány ennek sorsáról is megkérdezi a magyar embereket a nemzeti konzultáció keretében, s a válaszok figyelembevételével dönt arról, hogy továbbnyújtja-e a fizetési könnyítést és ha igen, kiknek. Addig is azért érdemes számbavenni, milyen lehetőségek adódnak a moratórium után azok számára, akik éltek e lehetőséggel.
Piac&Profit A keleti vagy a nyugati járványkezelés a nyerő?
Kormos Olga | 2021. július 2. 05:25
Kemény másfél éven van túl az emberiség, hiszen a koronavírus-járvány szinte az egész világot érintette. De vajon kik kezelték jobban a pandémiát, a keleti vagy a nyugati országok?
Piac&Profit Elbúcsúztunk a hungarocell kajásdoboztól, de így is bőven maradt még tennivaló
Tiszai Balázs | 2021. június 30. 05:31
Egy év türelmi idő után július elsejével most már valóban hatályba lép az új szabályozás: betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását Magyarországon. A lépés indokolt, de a csomagolásgyártók szerint a törvény több helyen finomításra szorul.
Piac&Profit Mibe érdemes tenni a járvány alatt megtakarított pénzeket?
Csabai Károly - Mester Nándor | 2021. május 3. 05:18
A válság következményeként a lakosság a fogyasztását, míg a vállalatok a beruházásaikat voltak kénytelenek visszafogni. Így mindkét szegmens azzal a dilemmával szembesült, hogy mibe tegye a megtakarításait, illetve – a ki tudja, milyen hosszú – átmeneti időre szabaddá vált pénzeszközeit. Mármint azok, akik a krízis kitörése ellenére is képesek voltak mit a tejbe aprítani.
Piac&Profit Hogyan hat a kereskedelmi bankokra az állami forrásbőség?
Csabai Károly | 2021. április 25. 17:21
A válság paradoxona, hogy látszólag aligha van gondja annak, aki – legyen vállalat vagy magánszemély – most akar bankhitelhez jutni. Hiszen az állam és a jegybank a koronavírus-járvány miatti válság negatív hatásait kezelendő bőven biztosít forrást, ráadásul a piacinál alacsonyabb kamattal, sőt, ingyen is. De hogyan hat az állami hitel- és egyéb finanszírozási dömping a banki kölcsönök árazására?
Piac&Profit Megvan a következő Prezi?
Csabai Károly | 2021. április 24. 18:23
Pozsonyi Gáborral, az OTP Csoporthoz tartozó PortfoLion Capital Partners partnerével laptársunk, a Piac&Profit annak kapcsán beszélgetett, hogy a PortfoLion a világ egyik legmeghatározóbb, korai fázisú befektetésekre szakosodott cégével, a Creandummal közösen tízmillió eurót fektetett be az online csalások megelőzésére specializálódott SEON Technologies Kft.-be.
Piac&Profit Menedzserszűrés helyett Post-Covid szűrés?
Kormos Olga | 2021. április 24. 15:14
A koronavírus-járvány a menedzserszűrésekre is rányomja a bélyegét. Nemcsak azért, mert a betegség tüneteihez most még a karanténfáradtság is társul, hanem azért is, mert jóval kevesebben jutnak el a vizsgálatokra. Már most látszik, hogy lesz még ennek böjtje.
Piac&Profit Kifli.hu – Ahol az online rendelés minden frusztrációját kiküszöbölik
Valkai Nikoletta | 2021. április 24. 12:03
Különleges termékkínálat, az online vásárlás során jellemző frusztrációk kiiktatása és mindezek mellett emberközpontú magatartás – röviden így lehetne leírni a cseh gyökerű Kifli.hu mibenlétét. Az online élelmiszerbolt 2019 legvégén nyitotta meg a „kapuit” a magyar vásárlók előtt, Makkay János tavaly nyáron vett át az ügyvezetői feladatokat.
Piac&Profit Itt vannak a közvetett Jeremie-siker tényezői
Csabai Károly | 2021. március 7. 16:39
Janus-arcú volt a 2010-ben debütált Jeremie kockázatitőke-program, de legalább valami elindult Magyarországon. Az első program negatív tapasztalatait az azután indult további három kialakításánál sikerült hasznosítani. Összeállításunk harmadik, befejező részében az uniós program hatásait veséztük ki.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos