A cikk eredetileg a Piac & Profit magazin júniusi számában jelent meg.
Negyven évvel Farkas Bertalan után – ő 1980-ban járt az űrben – ismét asztronautát küldene az űrbe Magyarország. A majdani új nemzeti hős a Nemzetközi Űrállomásra jutna fel 2024-ben. De ha minden a terv szerint alakul, akkor az az év nemcsak az új magyar űrhajósról lesz emlékezetes: ugyancsak három év múlva Föld körüli pályára állítanánk egy önálló magyar műholdat is. És ez csak a jéghegy csúcsa, közben ugyanúgy folytatódnak a kevésbé látványos, ám szintén jelentős magyar űrmunkák, folyamatosan jelen vagyunk a nemzetközi kutatóprojektekben. De annyi év után miért merünk újra ennyire nagyot álmodni?
Eldobtuk a pénzbumerángot
Nem a semmiből táltosodott meg ismét a magyar űrfantázia, komoly összegeket fordítottunk arra, hogy megint csillagközi utazást tervezhessünk. Néhány év alatt megnégyszereztük a magyar befizetést az Európai Űrügynökségnél (European Space Agency, ESA). Azt vállaltuk, hogy 2022-ig 14 millió euróval járulunk hozzá az űrrepülési és Naprendszer-kutatási programcsomaghoz, 8 millióval a kozmikus biztonsági programhoz, 6 millióval a technológiafejlesztéshez, 3 millióval a műholdas navigációs programhoz, 2024-ig 8 millióval a PRODEX kutatási programhoz, mely az ESA tudományos kísérleteinek fejlesztését szolgálja, 2025-ig 16 millióval az űrtávközléshez és 2028-ig 14 millió euróval a földmegfigyelés területéhez. Összesen tehát mintegy 69 millió eurót – közel 24 milliárd forintot – teszünk be az európai űrközösbe pár év leforgása alatt.
Ezek nyilván nem puszta jófejségi hozzájárulások: mivel az ESA „geo-return”, vagyis földrajzi visszatérítés elvén működik, a befizetéseink célzottan visszatérülnek a hazai űrszektorban tevékenykedő magyar kutatóhelyekhez és vállalkozásokhoz. De nemcsak fizetünk, barátkozunk is: egy év leforgása alatt űrkutatási együttműködési megállapodást kötöttünk Brazíliával, Franciaországgal, Izraellel, Portugáliával, Szingapúrral és Törökországgal, valamint az amerikai Virgin Galactic űrrepülési céggel is.
Mindezek után nem csoda, hogy újabban ismét olyan látványos, nagyszabású akciókon töri a fejét a hazai űrélet, ami a napi robot után a híradó elé beájuló laikusok fantáziáját is megragadja, nem csak azokét, akik alapból követik a szakma fejleményeit. Viszont a magyar űrkutatás az elmúlt években asztronauta nélkül is szállította az eredményeket szép számmal.
Körbeszimatoljuk a kozmoszt
Kiemelkedő magyar űrkutatási eredmény például az, hogy a hazai fejlesztésű TRITEL sugárzásmérő lesz a Hold körüli pályán a még építés alatt álló majdani NASA-űrbázis, a Lunar Gateway belső sugárzásmérő rendszerének egyik eleme. Ha már NASA: arra is büszkék lehetünk, hogy az amerikai űrhivatal meglátta a fantáziát a magyar Puli Space fejlesztés alatt álló detektorában, a Puli Lunar Water Snooperben, mely a Hold jégtartalékait fogja kiszimatolni. A detektor fejlesztését az amerikaiak pénzzel és műszakilag is támogatják.
Nem csak jég után kutatunk odafent: márciusban pályára állt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) legújabb fejlesztésű pikoműholdja, a SMOG–1, mely az elektromágneses szennyezést méri. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat révén pedig egy olyan projektben is benne vagyunk, aminek nincs is konkrét célpontja, de ettől csak még izgalmasabb: magyar hardverrel és szoftverrel készíti majd a fotókat a Comet Interceptor nevű üstökösvadász űrszonda. Ez a szerkezet egy olyan üstököst vizsgál majd, mely a 4,5 milliárd évvel ezelőtti keletkezése óta először érkezik a Naprendszer belső vidékeire. Mivel az ilyeneket csak Nap-közelségük előtt 1-2 évvel lehet felfedezni, a Comet Interceptor a 2029-re tervezett felbocsátása után az űr egy meghatározott pontjára érkezik, ahol készenlétben várja, míg akcióba kell lépnie.
A hazai űrkutatás a pandémia mellett sem ment el szó nélkül: a világon elsőként magyar cégek vizsgálták meg a koronavírus ellen használt Remdesivirt a Nemzetközi Űrállomáson, azzal a céllal, hogy magasabb kockázatú betegeknél is alkalmazhassák a gyógyszert.
Ezeket a projekteket Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos emelte ki, mint a közelmúlt legfontosabb hazai űrkutatási eredményeit. A fejlesztések a magyar kutatóműhelyek mellett magyar kkv-k közreműködésével valósultak meg: a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) Űrkutatásért és Űrtevékenységért Felelős Főosztályának kiemelt feladata, hogy segítse a vállalkozásokat bekapcsolódni a magyar űrtevékenységbe – mondta Ferencz. Újabban azonban úgy fordult a világ, hogy már nem csak a KKM alosztálya foglalkozik az űrrel: megjelent a színen a hadsereg is.
Globális űrtávközlési szolgáltatónk is lehet
A magyar űripar ébredésének újabb jeleként 51 százalékos részesedést szerezne az izraeli Space-Communication Ltd.-ben a hazai 4iG. A társaság két leányvállalata, a Hungaro DigiTel és a CarpathiaSat június közepén előzetes megállapodást kötött a SpaceCommal a pakett megszerzéséről. A SpaceCom négy geoszinkron műholdjával globális lefedettséggel rendelkező műhold-üzemeltető és -szolgáltató vállalat, amely Magyarországon és a régióban AMOS 3 műholdján keresztül biztosítja szolgáltatásait. A hazai fél most átvilágítja a kiszemelt céget, és ha mindent rendben találnak, akkor ősszel, egy végleges ajánlattétel után ténylegesen nyélbe üthetik a bizniszt. A tranzakció becsült értéke 65 millió dollár lesz. A SpaceCom-üzlet azért is hasznos lenne a 4iG-nek, mert az izraeli cég a tapasztalatával és szakértelmével segíthetne a CarpathiaSatnak az első magyar kereskedelmi műhold fejlesztésében, illetve pályára állításában.
Megjöttek az űrkatonák
A technológia fejlődésével egyre közelebb csúszunk ahhoz, hogy valósággá váljanak a sci-fik, és a Föld után a világűrben is hódoljunk annak az időtöltésnek, amiben az ember igazán jó: a háborúzásnak. Ott még ugyan nem tartunk – remélhetőleg soha nem is fogunk –, hogy űrhajó-naszádok kergessék egymást odafönt, de – akkor még az USA elnökeként – Donald Trumpban mindenesetre már 2018 nyarán megfogalmazódott, hogy kéne egy űrhaderő is. Trump a következő évben már ki is adta az utasítást az új haderőnem felállítására. Ugyanebben az évben a NATO műveleti területté nyilvánította a világűrt. Mivel pedig Magyarország NATO-tag, ezzel a lépéssel új feladatokat és kötelezettségeket is kaptunk.
A magyar hadászat és űrkutatás nászának első gyümölcse a Debreceni Egyetem bábáskodásával meg is született: az ELTE és a BME közreműködésével nemrég fejeződött be az első „Bevezetés az űreszközök üzemeltetésébe” című kurzus, melyen katonákat képeztek tovább űrkatonákká. Ez a képzés a Honvédelmi Minisztérium hatásköre, ők azonban, hiába érdeklődtünk többször is, nem árultak el róla részleteket, így csak annyit tudni biztosan, hogy a továbbképzett katonák bizonyos űreszközök üzemeltetését tanulták ki.
Bár az űrtevékenység e területén Ferencz Orsolya nem illetékes, a HM-mel szemben készséggel válaszol, így rákérdeztünk nála, hogy navigációs, távközlési berendezésekről lehet-e szó. Ezt felelte:
"A navigáció és a távközlés sok más globális, űreszközökre alapuló szolgáltatáshoz hasonlóan kritikus infrastruktúra, így ezen adatok használata, védelme természetesen részét képezi a modern, korszerű védelmi képzéseknek. E rendszerek felépítésével, felhasználási módjaival, esetleges fenyegetések jellegével és a védekezés lehetőségeinek műszaki, tudományos alapjaival minden korszerű védelmi szervezetnek tisztában kell lennie."
Ezt talán vehetjük akkor igennek.
Mi jön most?
Azt már körbeörvendeztük, hogy 2024-ben magyar űrhajóst juttatunk el a Nemzetközi Űrállomásra. Ennek a költségét is bejelentették már, az első terv szerint 10 milliárd forintba fog kerülni, a hazai költségvetés terhére. Ferencz most azt is elárulta, hogy a program közel száz mérnök és tudós koordinációjában készül, több kísérletet és berendezést foglalva magában az anyagtudomány, űrélettan és gyógyszerkutatás, valamint a Föld környezetének vizsgálata tárgyában. A nemzetközi és hazai partnerekről jelenleg is tárgyalnak, minden egyéb – a képzési menetrend, a pontos tudományos tartalomhoz igazított időtartam, illetve egyáltalán, maga a startidőpont megállapítása is csak a társak kiválasztása után történik.
"A kutatóűrhajós tudományos programján túl jelenleg is három nagy tudományos projektben zajlik közös munka magyar és orosz kutatók részvételével. Ezek egy része tudományos célú műholdas berendezések fejlesztése, egy másik műszercsoport pedig – egy korábban sikerrel elvégzett mérés folytatásaként – a Nemzetközi Űrállomás külső felületére kerül majd fel, és az űrállomásnak a Föld plazmaszférájával létrejövő kölcsönhatását vizsgálja, valamint űridőjárási méréseket végez majd"
– sorolta Magyarország következő űrvállalkozásait Ferencz.
A miénk mellett egyébként indul egy összeurópai asztronautaképzés is, amelyre szintén pályázhattak magyarok. Az ESA programjára május végéig lehetett jelentkezni. 11 év után idén először toboroztak a tagállamokban projekt-, professzionális és paraasztronautákat, utóbbi képzés tudományos-orvosi jelentősége rendkívüli. Ezt a képzést az ESA finanszírozza, így nem ró plusz terhet a tagállamokra a befizetett tagdíjakon túl.