„2020 tavaszán a vendéglátással kapcsolatos hirdetések esetében fatális, 91 százalékos esést tapasztaltunk. A szakmunka, fizikai munka és szállítmányozás-logisztika kategória is jelentősen, átlagosan 50 százalékkal csökkent” – fejtegette Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója, amikor megkérdeztük, hogyan alakultak a náluk feladott álláshirdetések a COVID-meteor becsapódása után. Persze most is igaz, ahol egy ajtó bezárul, ott mindig nyílik egy újabb: a turizmus és a vendéglátás egyáltalán nem meglepő földbe állásával párhuzamosan a jogi kategóriában 36 százalékos ugrást mértek, a mérnöki és ügyfélszolgálati állásoknál pedig szinte azonos számú álláshirdetést adtak fel a cégek 2020 tavaszán, mint egy évvel korábban. A COVID-tavasz kiemelkedő növekedést hozott a nagyobb élelmiszerláncoknál is: hirtelen megugrott a forgalom, kellettek a plusz eladók.
Árapály
Aztán, ahogy nyárra a koronavírus-fertőzések jelentősen visszaszorultak, úgy nyomult be a járvány által átmenetileg üresen hagyott térbe a munka. A tavalyi második negyedév vége Tüzes szerint már az újranyitásról szólt: a megelőző hónaphoz képest májusban 36 százalékkal, júniusban 20 százalékkal több álláshirdetést adtak fel az állásportálon. A pár hónappal korábbi krach miatt azonban így is mínusszal zárták a negyedévet éves összevetésben. A válság az online toborzó adatai szerint a legkevésbé a mezőgazdasági területet sújtotta. Az almát nem érdekelte a járvány, tavaly is megérett, tavaly is le kellett szedni, így itt csak kilenc százalékkal csökkentek az új álláshirdetések 2019 azonos időszakához képest. Viszonylag könnyen megúszta az IT programozói, az építőipari és a cégvezetői állások piaca is; itt húsz százalék körüli volt a visszaesés.
Megugrott viszont a meghirdetett pozíciókra jelentkezők száma. 2020 nyár elején mintegy 25 százalékkal több jelentkezőt regisztráltak, mint az előző év azonos időszakában. A legdurvább, négyszeres növekedést az építő- és a gépi földmunka területén leadott jelentkezéseknél mérték, kertésznek háromszor, raktárosnak két és félszer, bolti eladónak kétszer többen jelentkeztek.
A járvány második hullámára a tavaszihoz képest új forgatókönyvvel válaszoltak a munkaadók. Az utolsó negyedévre az új álláshirdetések száma már csak egy százalékkal maradt el az előző év azonos időszakának szintjétől.
Ami pedig a jelentkezőket illeti, ők nyáron és szeptemberben 40 százalékkal voltak többen, mint egy évvel korábban, ez a szám télen azonban összesítve plusz 27 százalékra csökkent.
A vendéglátós gödör
Hogy a pandémia miatt állásukat vesztett emberek hová jelentkeztek, és ott hogyan teljesítettek, az a GKI Digital Kutató és Tanácsadó Kft. 2020 végi munkaerő-piaci körképéből olvasható ki. A tanácsadó cég cégvezetőkkel és HR-szakemberekkel készített interjúiból kiderül, hogy a legdurvább ütést elszenvedettek, vagyis a turizmus és vendéglátás dolgozói csak a legritkább esetekben estek puhára. Több, az előbbiekben említett munkaerő-éhes szektorokban tevékenykedő munkáltató arról számolt be, hogy bár jelentkeztek náluk a vendéglátósok, „használhatatlanok” voltak. Egyrészt hiányoztak a digitális képességeik, nem nagyon értettek a számítógép-használathoz, másrészt nem szoktak hozzá a folyamatos, kemény fizikai munkához, és szaktudásuk sem volt. A felszolgálók, szakácsok végül peronőrnek, villamosvezetőnek, postai dolgozónak jelentkeztek.
A vendéglátósok a kemény fizikai munkával járó mezőgazdaság mellett a gyártósorokat is elutasították, ami pszichológiai alapon magyarázható: a vendéglátás és az ipari termelés majdnem teljesen ellentétes jellegű viselkedéstípust kíván meg. A vendéglátás szabadabb, érdekesebb munkaköröket kínál, ahol nagyon fontos, hogy kommunikatív legyen a dolgozó, míg egy gyártósornál jobban teljesít az, aki precíz, végrehajtja az utasításokat, betartja az előírásokat, és nem nagyon beszél.
Amelyik vendéglátós mégis belekóstolt a gyártásba, az jellemzően azonnal odébbállt, ha valami nem tetszett neki. Ebben a körben volt a legmagasabb a fluktuáció, ami dupla költséget jelentett a toborzóknak, a foglalkoztatóknak pedig a nehézkes betanítási folyamat újrakezdésével járt. Ma a gyártó cégek HR-esei inkább hátrasorolják a vendéglátóiparból jövő jelentkezőket a toborzási listákon. Lényegében őket vennék fel utoljára.
És még
A GKI-tanulmány szerint bár a mezőgazdaság általánosságban véve sikerrel ugrotta meg a koronaakadályt, bizonyos, speciális területei mégis a földbe álltak. Így például a gombatermesztés, mivel a kereslet többségét az éttermek és a hotelek biztosítják. Ezek kiesése 60 százalékos piacvesztést okozott, ezért munkaerőre itt nincs is igény. Továbbra sincs azonban autószerelő, vasúti járműszerelő, villanyszerelő, és takarítóból sem lett több azzal, hogy hirtelen nagyon sok ember vetődött rá az új álláshirdetésekre.
Nagy sikere volt az országos B tervnek: a talajvesztés idején rengetegen álltak ételfutárnak. Megkeresésünkre mind a NetPincér, mind a Wolt ezernél is több új szerződéses partnerről számolt be az első hullám idejéről. Ezzel a Wolt megduplázta a futárszámát, a NetPincér pedig már több mint háromezer ételkiszállítóval dolgozik együtt. Ezeknél a cégeknél az irodai csapatok létszáma is nőtt az elmúlt évben, a NetPincérnél például 115-ről 220-ra. A második hullám idején már nem volt robbanásszerű bővülés, de aki a nyári szezont kihagyta – amikor az átmeneti enyhítés miatt kevesebb is volt az ételrendelés, hiszen az éttermek nyitva lehettek –, az ősszel jellemzően ismét nekiállt nyomni a pedált.
A munkaerőpiac minden tájáról érkeztek a két nagyhoz az ételfutárok, de főként a vendéglátás és a turizmus felől. Jelentkeztek például idegenvezetők, rendezvényesek, pincérek és taxisok is, de színészek, tanárok, értékesítési igazgatók is nyeregbe pattantak, sőt, a NetPincérnél tévébemondót is találni az újabb futárok között. Az biztos, hogy a gyártósorral szemben a városban suhanás jóval nagyobb szabadságérzetet ad, így közelebb áll a vendéglátósok és a kreatív dolgozók habitusához. Arról nem is beszélve, hogy így a kijárási tilalom is „kijátszható”, ami persze sovány vigasz a pörgős éjszakákhoz szokottaknak, de mégiscsak jobb a kötelező otthonülésnél.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
