Ez a cikk a Piac&Profit magazin nyomtatott kiadásában jelent meg.
A cikk csak a Klub csomag előfizetői számára olvasható.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

2010 májusában – hosszas előkészítés, jogi, adminisztrációs huzavona után – kezdte el befektetni a nyolc, pályázaton kiválasztott hazai alapkezelő az EU által rájuk bízott, összesen 45 milliárd forintnak megfelelő kockázati tőkét. Az e célra létrehozott pénzalapok tízéves lejáratra jöttek létre, azt követően menedzselőik másfél évet kaptak arra, hogy értékesítsék a portfóliójukban maradt befektetéseket, és lezárják az alapokat. A folyamat a végéhez közeledik, így – részben az érintett alapkezelők bevonásával – laptársunk, a Piac&Profit utánajárt, hol tartunk ma. Az összeállítás első része a magyarosra sikeredett indulást idézi fel.

A magyarországi kockázatitőke-befektetések átlagos mérete 2001–2006 között 3,55 millió euró, azaz akkori értéken majdnem 900 millió forint körüli volt. Ezt azért érdemes rögzítenünk, hogy el tudjuk helyezni azt a potenciális pénztömeget, amellyel a 2007-ben indult hétéves uniós nemzeti fejlesztési tervbe beépítendő program, a Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises kecsegtetett. A rövidítése után hamar szállóigévé vált Jeremie-alapokból Magyarországon három-öt év alatt kihelyezhető kockázatitőke-rész közel 45 milliárd forint – az előző ötévi ötvenszerese – lett.

A Jeremie-program lényege, hogy azzal csak pénzügyi közvetítők, például kockázatitőke-befektetők szerződhetnek, a kisvállalkozások közvetlenül nem. Ez azt jelenti, hogy az uniós források teljes egészében nem helyettesítik, csak kiegészítik a kockázatitőke-társaság vagy -alap azon tőkéjét, amelyet az általuk kiszemelt vállalkozásba fektetnek.

A Jeremie-pénzekhez való hozzáférés ígérete izgalmas hívószó volt azoknak, akik kockázatitőkealap-kezelő céget akartak alapítani. A hazai kockázatitőke-szcéna 2008 elején, az az év szeptemberében kirobbant pénzügyi világválság előtt – kezdett felállni.

Sok kkv-t hoztak lázba a kockázati tőkés eurómilliók. Fotó: depositphotosSok kkv-t hoztak lázba a kockázati tőkés eurómilliók. Fotó: depositphotos

2008-ban 15 magyarországi kockázatitőke-alapkezelő jött létre, amelyek a meglévő néhány ilyen céggel egyetemben ugrásra készen várták, hogy az uniós zöld jelzést követően pályázhassanak a Jeremie-keretösszeg kkv-kba való befektetésére. Paradox módon e tekintetben a válság is kapóra jött: az elzárult banki hitelcsapok helyettesítésére megfelelőnek tűnt a kockázati és magántőke, amely az akkori előzetes felmérések szerint elsősorban az egészségügyben, a gyógyszeriparban és a távközlésben tevékenykedő társaságokat kecsegtette finanszírozási megoldással.

Botrányos pályázat

Az indulás azonban magyarosra sikeredett. A 2009 júniusában meghirdetett tender botrányba fulladt, mindenekelőtt azért, mert a feltételeket a pályázat kiírását követően is változtatgatták az állami illetékesek – jelesül az akkori Nemzeti Fejlesztési Ügynökség –, hogy aztán végül erősen vitatható döntés szülessen.

Ez a cikk eredetileg a Piac&Profit magazinban jelent meg, csak a KLUB előfizetéssel rendelkezők olvashatják teljes terjedelmében.

Amennyiben még nincs előfizetése, 14 napig ingyenesen hozzáférhet a Piac&Profit cikkeihez és más Prémium tartalmainkhoz a következő lépések megtétele után:

  1. Regisztráljon (adja meg emailcímét és jelszavát)
  2. Válassza éves vagy havonta megújuló KLUB előfizetői csomagunkat
  3. Adja meg bankkártyája adatait - a választott csomag díját csak a 14 napos próbaidőszak letelte UTÁN vonjuk le bankszámlájáról

+1: A 14 napos próbaidőszak alatt Profiloldalán bejelentkezve BÁRMIKOR LEMONDHATJA előfizetését

Előfizetői csomagjainkról, az előfizetésről részletesen itt olvashat

Regisztráció

Jelszó visszaállítás

E-mailen elküldtük a jelszó visszaállításához szükséges információkat. Kérjük, ellenőrizze postafiókját!



Még nem regisztrált? Regisztráció itt

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Piac&Profit Csak ősztől lehet jobban válogatni az új lakásokból, drágábban
Mester Nándor | 2021. február 23. 05:37
Lassan belehúznak a lakásfejlesztők, de a kínálat csak ősztől kerülhet emelkedő pályára. Az is biztos, hogy hiába az öt százalékos áfa, a drágulás folytatódik.
Piac&Profit Pfizer-vezető: "Az oltási hajlandóság növelésében kulcsfontosságú az átláthatóság"
Kormos Olga | 2021. február 22. 18:59
A 2020-as év a koronavírusról és az ellene folyó küzdelemről szólt, amelynek egyik célszalagját a Pfizer–BioNTech szakította át azzal, hogy a COVID-19 elleni vakcinája a világon elsőként kapott engedélyt a forgalmazásra. Laptársunk, a Piac&Profit Dr. Vereczkei Pétert, a Pfizer magyarországi ügyvezető igazgatóját kérdezte a nem mindennapi fejlesztésről.
Piac&Profit Őrült hullámvasutazást jelentett a munkaerőpiacnak a tavalyi év
Tiszai Balázs | 2021. február 22. 16:59
Az elátkozott 2020-as év a hazai munkaerőpiacon is szinte teljes felfordulást hozott. Alig maradt érintetlen terület, a turizmus, a vendéglátás és a szórakoztatóipar pedig gyakorlatilag megszűnt. Hol kerestek embereket tavaly? Hová jelentkeztek a legtöbben? És mi lett azokkal, akiknek az éjszakai élet jelentette a megélhetést? Évértékelő egy leértékelt évről.
Piac&Profit Nem a COVID volt az első mélyütés - beszélgetés színház-finanszírozásról, túlélésről Bank Tamással, a Játékszín igazgatójával
Szarvas György | 2021. február 21. 06:13
A 2019-ben sebtében módosított színházi törvény kivezette a színház-finanszírozás rendszeréből az úgynevezett TAO-t. Ezzel már akkor nehéz helyzetbe kerültek a magánfenntartású játszóhelyek. A TAO-pénzek megvonása és a COVID-19 kettős szorításában próbálják megállni a helyüket ezek a kulturális intézmények, és megkísérlik elbocsátások nélkül átvészelni a nehéz időket. Hogy milyen praktikákkal, arról Bank Tamás, a Játékszín igazgatója beszélt. 
Piac&Profit A magyar médiapiacot is megtámadta a COVID
Király Béla - Székely Sarolta | 2021. február 20. 18:11
A nyomtatott lapok piaca már hosszú évek óta lejtmenetben van. Egyre kisebb a kereslet a print kiadványokra. A 2020-as, karanténokkal és korlátozásokkal teletűzdelt év pedig lökött még egy nagyot a lejtőn guruló szektoron.
Piac&Profit Autóipar: új év, új problémák
Király Béla | 2021. február 20. 15:11
2020 tavasza nagy összeomlást hozott a járműiparban, de az év végén már egyértelműek voltak a fellendülés jelei. Az új év azonban ismét kihívások elé állítja a szektor szereplőit.
Piac&Profit Ezekre a bértárgyalásokra még sokáig emlékezni fogunk
Valkai Nikoletta | 2021. február 19. 18:15
Hónapokon keresztül tartó tárgyalássorozat után január végén született meg a bérmegállapodás, így a 2021-es minimálbér és garantált bérminimum csak február 1-től hatályos. A mostanihoz hasonló helyzetben még sem a munkáltatói, sem a munkavállalói oldal nem volt.
hírlevél