Ez a cikk a Piac&Profit magazin nyomtatott kiadásában jelent meg.
A cikk csak a Klub csomag előfizetői számára olvasható.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

2010 májusában – hosszas előkészítés, jogi, adminisztrációs huzavona után – kezdte el befektetni a nyolc, pályázaton kiválasztott hazai alapkezelő az EU által rájuk bízott, összesen 45 milliárd forintnak megfelelő kockázati tőkét. Az e célra létrehozott pénzalapok tízéves lejáratra jöttek létre, azt követően menedzselőik másfél évet kaptak arra, hogy értékesítsék a portfóliójukban maradt befektetéseket, és lezárják az alapokat. A folyamat a végéhez közeledik, így – részben az érintett alapkezelők bevonásával – laptársunk, a Piac&Profit utánajárt, hol tartunk ma. Az összeállítás első része a magyarosra sikeredett indulást idézi fel.

A magyarországi kockázatitőke-befektetések átlagos mérete 2001–2006 között 3,55 millió euró, azaz akkori értéken majdnem 900 millió forint körüli volt. Ezt azért érdemes rögzítenünk, hogy el tudjuk helyezni azt a potenciális pénztömeget, amellyel a 2007-ben indult hétéves uniós nemzeti fejlesztési tervbe beépítendő program, a Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises kecsegtetett. A rövidítése után hamar szállóigévé vált Jeremie-alapokból Magyarországon három-öt év alatt kihelyezhető kockázatitőke-rész közel 45 milliárd forint – az előző ötévi ötvenszerese – lett.

A Jeremie-program lényege, hogy azzal csak pénzügyi közvetítők, például kockázatitőke-befektetők szerződhetnek, a kisvállalkozások közvetlenül nem. Ez azt jelenti, hogy az uniós források teljes egészében nem helyettesítik, csak kiegészítik a kockázatitőke-társaság vagy -alap azon tőkéjét, amelyet az általuk kiszemelt vállalkozásba fektetnek.

A Jeremie-pénzekhez való hozzáférés ígérete izgalmas hívószó volt azoknak, akik kockázatitőkealap-kezelő céget akartak alapítani. A hazai kockázatitőke-szcéna 2008 elején, az az év szeptemberében kirobbant pénzügyi világválság előtt – kezdett felállni.

Sok kkv-t hoztak lázba a kockázati tőkés eurómilliók. Fotó: depositphotosSok kkv-t hoztak lázba a kockázati tőkés eurómilliók. Fotó: depositphotos

2008-ban 15 magyarországi kockázatitőke-alapkezelő jött létre, amelyek a meglévő néhány ilyen céggel egyetemben ugrásra készen várták, hogy az uniós zöld jelzést követően pályázhassanak a Jeremie-keretösszeg kkv-kba való befektetésére. Paradox módon e tekintetben a válság is kapóra jött: az elzárult banki hitelcsapok helyettesítésére megfelelőnek tűnt a kockázati és magántőke, amely az akkori előzetes felmérések szerint elsősorban az egészségügyben, a gyógyszeriparban és a távközlésben tevékenykedő társaságokat kecsegtette finanszírozási megoldással.

Botrányos pályázat

Az indulás azonban magyarosra sikeredett. A 2009 júniusában meghirdetett tender botrányba fulladt, mindenekelőtt azért, mert a feltételeket a pályázat kiírását követően is változtatgatták az állami illetékesek – jelesül az akkori Nemzeti Fejlesztési Ügynökség –, hogy aztán végül erősen vitatható döntés szülessen.

Ez a cikk eredetileg a Piac&Profit magazinban jelent meg, csak a KLUB előfizetéssel rendelkezők olvashatják teljes terjedelmében.

Amennyiben még nincs előfizetése, havi előfizetés esetén az első hónapban 390 forintért hozzáférhet a Piac&Profit cikkeihez és más Prémium tartalmainkhoz a következő lépések megtétele után:

  1. Regisztráljon (adja meg emailcímét és jelszavát)
  2. Válassza éves vagy havonta megújuló KLUB előfizetői csomagunkat
  3. Fizessen bankkártyájával

+1 Amennyiben megújuló havi csomagjaink közül választ, az első hónap csak 390 forint mindkét csomag esetében!

Előfizetői csomagjainkról, az előfizetésről részletesen itt olvashat

Regisztráció

Jelszó visszaállítás / jelszócsere

E-mailen elküldtük a jelszó visszaállításához szükséges információkat. Kérjük, ellenőrizze postafiókját!



Még nem regisztrált? Regisztráció itt

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Piac&Profit Mibe érdemes tenni a járvány alatt megtakarított pénzeket?
Csabai Károly - Mester Nándor | 2021. május 3. 05:18
A válság következményeként a lakosság a fogyasztását, míg a vállalatok a beruházásaikat voltak kénytelenek visszafogni. Így mindkét szegmens azzal a dilemmával szembesült, hogy mibe tegye a megtakarításait, illetve – a ki tudja, milyen hosszú – átmeneti időre szabaddá vált pénzeszközeit. Mármint azok, akik a krízis kitörése ellenére is képesek voltak mit a tejbe aprítani.
Piac&Profit Hogyan hat a kereskedelmi bankokra az állami forrásbőség?
Csabai Károly | 2021. április 25. 17:21
A válság paradoxona, hogy látszólag aligha van gondja annak, aki – legyen vállalat vagy magánszemély – most akar bankhitelhez jutni. Hiszen az állam és a jegybank a koronavírus-járvány miatti válság negatív hatásait kezelendő bőven biztosít forrást, ráadásul a piacinál alacsonyabb kamattal, sőt, ingyen is. De hogyan hat az állami hitel- és egyéb finanszírozási dömping a banki kölcsönök árazására?
Piac&Profit Megvan a következő Prezi?
Csabai Károly | 2021. április 24. 18:23
Pozsonyi Gáborral, az OTP Csoporthoz tartozó PortfoLion Capital Partners partnerével laptársunk, a Piac&Profit annak kapcsán beszélgetett, hogy a PortfoLion a világ egyik legmeghatározóbb, korai fázisú befektetésekre szakosodott cégével, a Creandummal közösen tízmillió eurót fektetett be az online csalások megelőzésére specializálódott SEON Technologies Kft.-be.
Piac&Profit Menedzserszűrés helyett Post-Covid szűrés?
Kormos Olga | 2021. április 24. 15:14
A koronavírus-járvány a menedzserszűrésekre is rányomja a bélyegét. Nemcsak azért, mert a betegség tüneteihez most még a karanténfáradtság is társul, hanem azért is, mert jóval kevesebben jutnak el a vizsgálatokra. Már most látszik, hogy lesz még ennek böjtje.
Piac&Profit Kifli.hu – Ahol az online rendelés minden frusztrációját kiküszöbölik
Valkai Nikoletta | 2021. április 24. 12:03
Különleges termékkínálat, az online vásárlás során jellemző frusztrációk kiiktatása és mindezek mellett emberközpontú magatartás – röviden így lehetne leírni a cseh gyökerű Kifli.hu mibenlétét. Az online élelmiszerbolt 2019 legvégén nyitotta meg a „kapuit” a magyar vásárlók előtt, Makkay János tavaly nyáron vett át az ügyvezetői feladatokat.
Piac&Profit Itt vannak a közvetett Jeremie-siker tényezői
Csabai Károly | 2021. március 7. 16:39
Janus-arcú volt a 2010-ben debütált Jeremie kockázatitőke-program, de legalább valami elindult Magyarországon. Az első program negatív tapasztalatait az azután indult további három kialakításánál sikerült hasznosítani. Összeállításunk harmadik, befejező részében az uniós program hatásait veséztük ki.
Piac&Profit Hogyan sáfárkodtak a rájuk bízott Jeremie-s kockázati tőkével az alapkezelők?
Csabai Károly | 2021. március 6. 18:26
Temérdek vállalkozás jelentkezett kockázati tőkéért a 2010-ben indult európai uniós Jeremie-program keretében, ám az alapkezelők csak a töredéküket tartották alkalmasnak a befektetésre. A legtöbb tőke a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységet folytató cégekbe áramlott. Összeállításunk második részében annak jártunk utána, hová közvetítették ki az alapkezelők a rájuk bízott pénzeket.
Piac&Profit Szabados Ágnes: „A művészeti ágazatok talán egyetlen nyertese ebben a helyzetben: az irodalom”
Vidacs Éva | 2021. február 28. 06:12
Pandémia idején bármilyen vállalkozásba fogni őrültségnek tűnik. Szabados Ágnes, az RTL Klub híradósa viszont nem félt belevágni álma megvalósításába, sőt mindjárt két szegmensben is érdekelt lett. Megkérdeztük, nem bánta-e meg merészségét.
Piac&Profit Villámgyorsan költöztek a cégek a felhőbe
Kollár Dóra - Valkai Nikoletta | 2021. február 27. 18:34
A COVID-19 járvány hirtelen és drámai módon felforgatta a munka világát, váratlan üzleti és vezetői kihívások elé állította a vállalatok menedzsmentjét.
Piac&Profit Van, ahol nem áldozták be a bérfelzárkózást a COVID oltárán
Székely Sarolta | 2021. február 27. 05:27
Miközben Magyarországon irreális és eddig nem látott módon elhúzódtak a bértárgyalások, máshol a régióban az egyeztetések tempóján nem érződött sem a koronavírus-járvány, sem annak gazdasági hatásai.
hírlevél
depositphotos