Van, ahol nem áldozták be a bérfelzárkózást a COVID oltárán

Szlovákiában már augusztus 27-én benyújtotta a kormány a 2021-es minimálbérre vonatkozó javaslatot, melyet október 20-án fogadtak el. Ennek értelmében az 580 eurós minimálbér 7,4 százalékkal, 623 euróra nőtt. Lengyelország is hasonló utat járt be, itt 7,7 százalékos emelés után 2800 zloty lett január elsejétől a kötelezően fizetendő legkisebb bér. Csehország 4,1 százalékkal 15 ezer 200 koronára növelte a minimálbért, a román kormány pedig 3,1 százalékkal 2300 lejre. A magyar négyszázalékos emelés ugyan nem lóg ki a régió gyakorlatából, de míg a magyarok hosszas vita után óvatos emelés mellett döntöttek –  hasonlóan a cseh és román kormányokhoz –, a szlovák és a lengyel vezetés határozottan elkötelezte magát a bérfelzárkóztatás mellett.

Az elköteleződés nem véletlen: mindkét kormány hosszú távú célokat fogalmazott meg a minimálbért illetően. Lengyelország 2024-ig kívánja elérni a 4000 zloty legkisebb adható fizetést, ami azt jelenti, hogy a következő három évben 43 százalékos emelést kell végrehajtani. Szlovákiában pedig a legfőbb cél az, hogy a mindenkori minimálbér az országos bruttó átlagbér 60 százalékát érje el. Ettől – köszönhetően az idei emelésnek is – már nincsenek messze, ma a minimálbéresek a bruttó átlagbér 57 százalékáért végzik a munkájukat.

A szlovák célkitűzés egyáltalán nem nevezhető egyedi vagy forradalmi elképzelésnek. Az Európai Unió szeretné egységesíteni a tagállamok minimálbérét, de a tagállami különbözőségek problémát okoznak. Ebben hozhatna megoldást, ha – fejlettségi szinttől függetlenül – mindenhol az átlagbér százalékában (60 százalékban) rögzítenék az egységes uniós minimálbért.

Magyarországon – főleg a vállalkozóknak – komoly kihívást jelentene ez az elképzelés: a 2021-es minimálbér a tavalyi átlagbér megközelítőleg 42 százalékával egyenlő. A 60 százalékos kritériumnak akkor felelne meg az ország, ha a minimálbér 237 ezer forint lenne, 70 ezer forinttal több, mint a nagy nehezen elfogadott 167 ezer 400 forint.