„A befektetők felkészültsége nagyon változó volt, olyannyira, hogy sokszor elriasztották a startupokat, miközben a feltörekvő vállalkozások többségéből fájóan hiányzott a vállalkozói szellem, az üzleti megközelítés” – osztotta meg annak idején a kezdeti tapasztalatait Oszkó Péter. „A kockázatitőke-befektetésekre jellemző éves, 20–30 százalékos hozammal kecsegtető lehetőségből aligha van sok” – vázolta akkor a nem túl biztató jövőképet Bruckner Zoltán, aki a Primus Capitalt igazgatta. (Ma már külföldön próbál szerencsét, a Primus pedig az MKB-csoportban oldódott fel, és 2018 szeptemberétől Solus Capital néven folytatja a tevékenységét.)
A kockázati tőke a definíciója szerint olyan forrás, amelyet nyújtója egy meghatározott időre – általában 3–5 évre – fektet be egy újonnan létrejött cégbe (már egy ideje divatos nevén: startupba), vagy már egy működő vállalkozásba, abban bízva, hogy azt egy bizonyos hozammal kivegye. Annak érdekében, hogy ez utóbbi minél magasabb legyen, a kockázati tőkés akár többséget is szerezhet a kiszemelt cégben, de azt akár a szakértelmével is segítheti, esetleg még át is veheti a vállalkozás irányítását.
A Jeremie-alapok befektetései között a legmagasabb arányban a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységet folytató, illetve az információ, kommunikáció területén működő vállalkozások szerepeltek – állapította meg a nyolc alapnak a befektetésre biztosított idő lejártát követően, 2016. november végén a Miniszterelnökség megbízásából az Equinox Consulting által készített elemzés. Ez egyúttal arra is rámutatott, hogy a legkisebb mértékben az oktatás, a villamos energia, a gáz-, gőzellátás és légkondicionálás, valamint az egyéb szolgáltatások területén működő vállalkozások jutottak kockázati tőkéhez. Utóbbi területekről mindössze egy-két vállalkozás kapott finanszírozási segítséget.
Változatos regionális megoszlás
Messze kiemelkedik Észak-Magyarország és a Közép-Dunántúl, ahol 88, illetve 83 finanszírozott vállalkozás működött. Ezzel szemben mindössze 21, közép-magyarországi kkv kapott Jeremie-tőkét, ami annak tudható be, hogy – mint már említettük – az e régióban székelő vállalkozásokat a nyolc alapból hét nem is finanszírozhatta.
A kihelyezett tőke szektoronkénti megoszlását regionális összehasonlításban vizsgálva is szembetűnő a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység dominanciája, amely valamennyi régió esetében a három legnépszerűbb szektor között szerepel. Észak-Alföld kivételével minden régióban jelentős forrásokhoz jutottak az információ, kommunikáció területén működő vállalkozások, és négy régió – Közép-Dunántúl, Észak-Magyarország, Dél-Dunántúl és Közép-Magyarország – esetében ezek kapták a legtöbb támogatást. Egy-egy földrajzi területen a dobogós szektorok közé tudott még kerülni egyebek mellett a pénzügyi, biztosítási tevékenység (Dél-Alföld és Észak-Alföld), a kereskedelem, gépjárműjavítás (Észak-Magyarország), valamint a művészet, szórakozás, szabadidő szektor (Dél-Dunántúl).
Szembetűnő az egyes szektorokra jutó támogatások egyenetlen regionális megoszlása. A feldolgozóipar, a pénzügyi, biztosítási tevékenység és a kereskedelem, gépjárműjavítás például előkelő helyen végzett az országos adatok vizsgálatakor, de a regionális rangsorokban legfeljebb két régió esetében jutottak a legnépszerűbb szektorok közé.
A kockázatitőke-befektetésben részesült vállalkozások kétharmada minősült innovatívnak. Az Etalon-Euroventures eleve csak ilyeneket támogathatott. A kockázati tőkéhez jutott vállalkozások 73 százaléka kezdeti, 27 százaléka korai fejlődési szakaszban kapott támogatást. A megoszlás nagyjából tükrözi a programok céljaiban és a befektetési politikáiban meghatározott elveket.
Kezdeti sikerek
A létszámadatok közvetítőnkénti vizsgálata alapján, egy-egy kivételtől eltekintve, már két év alatt minden alapkezelő növelni tudta portfóliójának átlagos vállalati létszámát. A befektetést követő első években a Jeremie-tőkét kapott társaságok éves árbevételei átlagban nőttek minden alapkezelőnél.
Nem úgy az eredményesség, amelyek értékelésénél azonban szakértők szerint figyelembe kell venni, hogy a befektetésre érdemesített cégek nagyrészt olyan korai fejlődési szakaszban lévő, innovatív vállalkozások voltak, amelyeknek nem annyira az aktuális növekedése, hanem a növekedési potenciálja jelentős, ami adataikban a befektetések kezdeti szakaszában nem feltétlenül mutatkozik meg. Ennek is betudható, hogy bár az üzleti tevékenység eredményei igen nagy szórást mutatnak alapkezelőnként, azok nagy átlagban a támogatások kezdeti szakaszában csak kivételes esetben tudtak pozitívak maradni.
Ugorjunk egy nagyot, nézzük meg, hogyan sikerült zárni a projekteket!
Vegyes a kép
A PortfoLionnak több nemzetközi sikeres exitje volt. Példaértékű a biotechnológiával foglalkozó Cryo Management Zrt. esete. A cég az állatorvos-tudomány területén működik, az innovatívnak számító mesterséges megtermékenyítés terén hozott létre újdonságnak számító eszközöket. E részesedésén 3,5-4-szeres haszonnal adott túl a PortfoLion, amely 220 millió forintot invesztált a társaságba. Ez volt a Jeremie I. első kiszállása. A Nanushka International Zrt. nevű divatcégbe 2012 júniusában invesztált a PortfoLion a Jeremie I. keretében. A társaság mára a globális színpadon is az egyik legismertebb márkává vált: míg árbevétele 2015-ben még „csak” az 500 millió forintot közelítette, addig 2019-ben már meghaladta a 6,7 milliárdot. Érdekes, hogy a cég egészen 2017-ig veszteséges volt, csak 2018-ban kezdett pénzt termelni a tulajdonosainak, profitja 2019-ben már megközelítette a félmilliárdot, miközben saját tőkéje a 2017 végi 40 millióról 2019 végére 1,5 milliárdra ugrott. Ebből azonban a PortfoLion már nem részesülhetett, lévén, hogy 2016 júliusában kiszállt.
Ugyanakkor a PortfoLion több befektetését is kénytelen volt teljes mértékben leírni, magyarul, a cégekbe tett tőkéjük az utolsó fillérig elveszett. Jelenleg a portfóliójukban már csak két vállalat van, az alap lassan bezár.
Az Euroventures által finanszírozott 20 vállalkozásból négy nem jött be, a többi azonban ma is működik. Utóbbiak közül többen egy stratégiai akvizíciót követően már egy nagyobb cég részeként, az új tulajdonos brandje alatt növekednek tovább. Ilyen például a Medimass, amely a Waters, a SequenceIQ, amely a Hortonworks-Cloudera, valamint az Eutecus, amely a Verizon kötelékében él tovább.
A Finext Startupnál a cégek többsége önállóan vagy az azokat megvásárló társaságok részeként működik. Két cég végelszámolással szűnt meg, egyet pedig felszámoltak – tájékoztatott Halász Iván, az alapkezelő társalapítója és vezérigazgatója.
– Az, hogy egy cég megszűnt, nem jelenti azt, hogy a tevékenységét is felszámolták, volt olyan eset, hogy azt a tulajdonostársak egy másik – amerikai – jogi entitásba vitték át – erre már az X-Ventures vezérigazgatója, Zsembery Levente hívta fel a figyelmünket. Hozzátéve: azért az ő projektjeik többsége is életképesnek bizonyult, befektetéseik tárgyai ma is működnek.
Sovány hozammérleg
S akkor lássuk, teljesültek-e az alapkezelők hozamelvárásai. Az ezt feszegető kérdésünkre adott válaszok alapján a nyolc alapból kizárólag az Euroventuresnél dőlhetnek hátra elégedetten.
– Alapunk idén még a végelszámolási szakaszban tart, és még néhány nagyon értékes portfóliócég eladása folyik, ezért végleges eredményt nem tudok mondani, de sikerrel kecsegtet, hogy a már eladott vagy felszámolt, végelszámolt cégek összesített portfóliószintű éves hozama jelenleg jóval 15 százalék fölötti – közölte lapunkkal Tánczos Péter.
A többiek közül ketten jelentették ki, hogy nem jön össze nekik a kitűzött hozam: a PortfoLion és a néhai BNV Equity jogutódja, az X-Alpha. Utóbbi vezérigazgatója, Zsembery Levente ezzel kapcsolatban csak annyit mondott: „sajnos az élet a várakozásra rácáfolt”.
Ugyanakkor van még olyan alapkezelő, amely még sem A-t, sem B-t nem tud mondani ez ügyben. Ez a Finext Startup, amelynek társalapítója és vezetője azt közölte, „az alap még működik, portfóliójában még több cég található, így a hozam még nem ismert”.
Az állam azonban a kockázatitőke-programok elindításával – a piaci finanszírozású tőkeprogramokkal, illetve az ebben a programban részt vevő piaci szereplők céljával szemben – nem elsősorban maximális hozamot akart elérni. Fontosabb volt, hogy megteremtse a programok indulásakor még igen kezdeti állapotban lévő kockázatitőke-piacot, létrehozza a kapcsolódó állami és piaci intézményrendszert, kialakítsa, megerősítse – tapasztalatban és kapacitásban – a különböző érintett szereplők (például alapkezelők) körét. Szintén fontos volt, hogy a potenciális célcsoport megismerje a kockázatitőke-termékeket és kínált egyéb szolgáltatásokat.
Márpedig ezt a küldetést az Equinox kutatásában megkérdezett – mind piaci, mind intézményrendszeri – szereplők egybehangzó véleménye alapján teljesítették a programok. A kockázati tőke fogalma és a kapcsolódó programok ismertté, a termékek keresetté váltak az innovatív vállalkozók körében, kialakult a végrehajtás állami intézményrendszere, valamint a privát alapkezelők és a hasonló befektetésekben érdekelt pénzügyi befektetők köre, amelyek immáron jól felkészült szakemberekkel és az érintett piac beható ismeretével állnak a tőkeéhes innovatív vállalkozások rendelkezésére.
Az állam szerepvállalása képes volt annyira csökkenteni a magánbefektetők kockázatát – és ezáltal növelni befektetési hajlandóságukat –, amely jelentősen hozzájárult a piacon elérhető tőkemennyiség növekedéséhez. A szakirodalom azonban felhívja a figyelmet, hogy a tisztán állami befektetők hosszabb távon kevésbé sikeresek, és az állam szerepvállalása csak aktív privát befektetői részvétellel vezet hatékony támogatáshoz.
Az izraeli miniszterelnök kedden menesztette Yoav Gallant védelmi minisztert, Izrael Katzt nevezte ki a helyére, Gideon Saart pedig új külügyminiszternek. 
