<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">

Ez a cikk a Piac&Profit magazin nyomtatott kiadásában jelent meg.
A cikk csak a Klub csomag előfizetői számára olvasható.

7p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Hónapokon keresztül tartó tárgyalássorozat után január végén született meg a bérmegállapodás, így a 2021-es minimálbér és garantált bérminimum csak február 1-től hatályos. A mostanihoz hasonló helyzetben még sem a munkáltatói, sem a munkavállalói oldal nem volt.

Nehéz heteken vannak túl a bértárgyalásokban részt vevő felek, hiszen a következő évben adandó legkisebb bérekről a megszokottól eltérően nem tavaly év végén, hanem csak január 25-én született megállapodás. Ennek értelmében februártól a minimálbér bruttó értéke négy százalékkal, vagyis 161 ezerről 167 ezer 400 forintra, a garantált bérminimum bruttó értéke pedig 210 ezer 600 forintról 219 ezer forintra nőtt.

Rögzítették azt is, hogy a 2021 első felének végén ismert gazdasági eredmények tükrében újra átértékelik a megelőző másfél év gazdasági eredményeit, köztük a bérek helyzetét is. Noha a bérmegállapodás arra is kitért, hogy ha év közben a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó a jelenlegi 15,5 százalékról 13,5 százalékra csökken – a korábbi, hatéves bérmegállapodásban foglaltak szerint –, akkor a minimálbér havi bruttó 169 ezer, míg a garantált bérminimum havi bruttó 221 ezer 100 forintra emelkedik.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) nemet mondott a megállapodásra, így a szakszervetek részéről a Liga Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MGYOSZ), a munkaadók részéről pedig a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, az Áfeosz-Coop Szövetség, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) bólintott rá az országos béralkura. A megállapodás azonban így is érvényes.

Nagyon távolról indultak

A bértárgyalásokon kialkudott legkisebb bérek minden évben hosszas egyeztetések után születnek meg, most ez különös nehezen ment. Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke keservesnek nevezte az idei tárgyalássorozatot.

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTIFotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Az egyeztetések tavaly november végén kezdődtek. Ekkor a felek álláspontjai nagyon messze álltak egymástól: a munkáltatók a járvány miatti bizonytalan gazdasági helyzetben egyáltalán nem akartak béremelést, a szakszervezetek viszont akkor még 10 százalék körüli emelést akartak kiharcolni. A munkaadók a tárgyalások elhalasztását is felvetették addigra, amikor már többet látnak a 2021-es folyamatokból. A szakszervezeti oldalról felmerült egy erős érv, miszerint Magyarország a béreket tekintve lemaradásban van a V4-ekhez és Romániához képest, így a béremelésnél majd törekedni kell ennek a különbségnek a csökkentésére.

A következő tárgyalásokon – még ha hajszállal is – közeledett a munkaadói és a munkavállalói oldal álláspontja, a megegyezés érdekében mindkét oldal számított járulékcsökkentés formájában a kormány segítségére. A szakszervezeti oldal továbbment, majd közölték, hajlandók engedni a 7,5 százalékra levitt bruttó béremelési igényükből is, amennyiben a kormány csökkenti a dolgozókat terhelő adó vagy járulékok egyikét.

Többlépcsős emelés is tervben volt

A járványhelyzet és a gazdaság alakulásának bizonytalansága miatt felvetődött a többlépcsős béremelés lehetősége is. Ennek lényege az lett volna, hogy január 1-től három százalékkal (vagyis az infláció tervezett mértékével megegyező mértékben) emelkedtek volna a bérek, és meghatározták volna azt is, hogy a helyzet javulásával milyen mértékben nőnek tovább a fizetések.

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTIFotó: Koszticsák Szilárd / MTI

– A többlépcsős megoldástól egyik fél sem zárkózott el – mondta korábban Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke. A 2020-ra kötött bérmegállapodás azon alapult, hogy az infláció, a GDP és a munkáltatói járulékcsökkentés megteremti a béremelés forrását – érveltek a munkáltatók. Ehhez képest a 2020-as gazdasági adatok alapján a nyolcszázalékos béremelésnek nem volt forrása, mert bár két százalékponttal csökkent a szociális hozzájárulási adó, és három százalék volt az infláció, a termelékenységi mutató öt százalékponttal esett.

Bár Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a december 30-i kormányülésre szerette volna lezárni a bértárgyalásokat, 2020 legvégéig sem jutottak döntésre a felek. A kormányoldalt képviselő Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár december 30-án, a tavalyi utolsó egyeztetés után azt mondta, a megállapodást a gazdasági bizonytalanság nehezíti, ugyanis a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) munkaadói és munkavállalói oldalának javaslatai között nem volt „szakadéknyi különbség”. A kormány végül rendeletben rögzítette a minimálbér-tárgyalások sikertelenségét.

Utalások innen-onnan

A minimálbér összegének megállapítása nem csak a munkavállalóknak fontos pont. Ez alapján határozzák meg a gyedet, a táppénzt, az álláskeresési járadékot és bizonyos béren kívüli juttatások összegét. Közben az év végén a jegybank, valamint a Pénzügyminisztérium (PM) is tett egy finom utalást arra, hogy nem csak inflációval megegyező mértékű emelés történhet. A PM január elején jelentette meg a 2020–2024-es makrogazdasági prognózisát, amelyből kiderült, a bruttó átlagbér a várakozások szerint 4,7 százalékkal emelkedhet 2021-ben. Ebből pedig kiolvasható volt, hogy a kormány is 4-5 százalék közötti minimálbér-emelésre gondolt.

2021 elején a munkaadók háromszázalékos emelési javaslattal álltak elő, a munkavállalói képviseletek öt százalékot akartak elérni. Január közepén már látni lehetett, hogy a munkaadók hajlandók lennének továbbmenni, és el tudnák fogadni a megállapodást négyszázalékos szinten. Mindezt azért, hogy a legrosszabbul keresők, a gyeden, gyesen lévők, az álláskeresők, az összes olyan ember, aki érintett a minimálbérhez kötött szociális juttatásokban, megkaphassa az emelt összeget – mondta a Piac & Profitnak Perlusz László, a VOSZ főtitkára. Mindeközben a MASZSZ továbbra is kitartott az ötszázalékos bérkövetelés mellett. Egyébként nem ez az első alkalom, hogy a MASZSZ nem írta alá a megállapodást, 2015-ben és 2018-ban sem fogadták el az akkori emelést. Kordás László, a legnagyobb hazai szakszervezeti konföderáció vezetője, mint lapunknak elmondta, a két-háromezer forintos különbség, amelyen ment az alkudozás, nem vitte volna csődbe a magyar cégeket.

– A hazai vállalkozások sem rosszabbak, mint a lengyel vagy a szlovák cégek, ahol hét százalék feletti emelés volt. Ezt a pénzt Magyarországon is ki lehet termelni.

Ahol már biztosan nőttek a fizetések

A kecskeméti Mercedes gyárban kétéves bérmegállapodással zárultak az egyeztetések a Mercedes és az érdek-képviseleti szervezetek között tavaly decemberben. A felek az alapbér lépcsőzetes, fix mértékű emeléséről állapodtak meg, amely április 1-jétől kezdődően összesen 90 ezer forintos bruttó béremelést jelent a következő két évben. A Sparnál január elején döntöttek a fizetésekről: továbbra is megmarad a 13. havi juttatás, a Spar Hűségprogram és a munkavállalók 10 százalékos vásárlási kedvezménye is. Az elérhető legalacsonyabb bruttó alapbér a legnagyobb létszámot kitevő áruházi munkakörökben a próbaidő alatt bruttó 240 ezer, a próbaidő után bruttó 260 ezer forint. Az emelés 6,1 százalékos, tavaly a próbaidős bér 235 ezer, az állandó pedig 245 ezer forint volt. Az Aldinál a legtöbb pozícióban legalább négy százalékkal nőttek a bérek január 1-jétől, de egyes munkakörökben az emelés a nyolc százalékot is elérte. A 2021-es béremelés után az áruházlánc üzleteiben nyolc órában dolgozó munkavállalók kezdő bére legalább bruttó 335 ezer 700 forint, míg az elérhető legmagasabb bér bruttó 465 ezer 100 forint.

Címkék: Piac&Profit

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Piac&Profit Egy csomó pénzt dobott el a magyar űrprogram, de az mind vissza is hull rá
Tiszai Balázs | 2021. július 9. 05:37
Új lendületet vett a magyar űrélet: néhány év leforgása alatt óriási összeget teszünk bele az összeurópai űrkutatásba, hogy aztán azt visszaosszák nekünk pénz és lehetőségek formájában. Lesz belőle minden, de legfőképpen – ami a nagyközönség fantáziáját leginkább megragadja – új magyar asztronauta. Bár a terület kulcsinformációinak többségéhez nem kaphattunk hozzáférést, összeszedtük, mi minden tudható a magyar űrfrontról 2021 nyárelőjén.
Piac&Profit Akik elvitték a fertőző szeméthegyet, mielőtt ránk omlott volna
Tiszai Balázs | 2021. július 5. 05:13
A járvány hullámaihoz igazodva itthon is óriásit nőtt a fertőző kórházi hulladék mennyisége. Magyarországon ebből nem lett probléma, az a pár cég, amely ennek elszállításával, kezelésével foglalkozik, bírta a strapát. Másutt azonban nem ilyen szerencsés a helyzet.
Piac&Profit Mi lesz, ha egyszer majd lejár a moratórium?
Csabai Károly | 2021. július 4. 06:09
Még nem tudni, hogy a 2020. március 19-e előtt keletkezett hiteltartozások törlesztésére adott moratóriumnak mikor lesz vége. Kétszeri hosszabbítás után egyelőre szeptember 30-a a határidő, ám a kormány ennek sorsáról is megkérdezi a magyar embereket a nemzeti konzultáció keretében, s a válaszok figyelembevételével dönt arról, hogy továbbnyújtja-e a fizetési könnyítést és ha igen, kiknek. Addig is azért érdemes számbavenni, milyen lehetőségek adódnak a moratórium után azok számára, akik éltek e lehetőséggel.
Piac&Profit A keleti vagy a nyugati járványkezelés a nyerő?
Kormos Olga | 2021. július 2. 05:25
Kemény másfél éven van túl az emberiség, hiszen a koronavírus-járvány szinte az egész világot érintette. De vajon kik kezelték jobban a pandémiát, a keleti vagy a nyugati országok?
Piac&Profit Elbúcsúztunk a hungarocell kajásdoboztól, de így is bőven maradt még tennivaló
Tiszai Balázs | 2021. június 30. 05:31
Egy év türelmi idő után július elsejével most már valóban hatályba lép az új szabályozás: betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását Magyarországon. A lépés indokolt, de a csomagolásgyártók szerint a törvény több helyen finomításra szorul.
Piac&Profit Mibe érdemes tenni a járvány alatt megtakarított pénzeket?
Csabai Károly - Mester Nándor | 2021. május 3. 05:18
A válság következményeként a lakosság a fogyasztását, míg a vállalatok a beruházásaikat voltak kénytelenek visszafogni. Így mindkét szegmens azzal a dilemmával szembesült, hogy mibe tegye a megtakarításait, illetve – a ki tudja, milyen hosszú – átmeneti időre szabaddá vált pénzeszközeit. Mármint azok, akik a krízis kitörése ellenére is képesek voltak mit a tejbe aprítani.
Piac&Profit Hogyan hat a kereskedelmi bankokra az állami forrásbőség?
Csabai Károly | 2021. április 25. 17:21
A válság paradoxona, hogy látszólag aligha van gondja annak, aki – legyen vállalat vagy magánszemély – most akar bankhitelhez jutni. Hiszen az állam és a jegybank a koronavírus-járvány miatti válság negatív hatásait kezelendő bőven biztosít forrást, ráadásul a piacinál alacsonyabb kamattal, sőt, ingyen is. De hogyan hat az állami hitel- és egyéb finanszírozási dömping a banki kölcsönök árazására?
Piac&Profit Megvan a következő Prezi?
Csabai Károly | 2021. április 24. 18:23
Pozsonyi Gáborral, az OTP Csoporthoz tartozó PortfoLion Capital Partners partnerével laptársunk, a Piac&Profit annak kapcsán beszélgetett, hogy a PortfoLion a világ egyik legmeghatározóbb, korai fázisú befektetésekre szakosodott cégével, a Creandummal közösen tízmillió eurót fektetett be az online csalások megelőzésére specializálódott SEON Technologies Kft.-be.
Piac&Profit Menedzserszűrés helyett Post-Covid szűrés?
Kormos Olga | 2021. április 24. 15:14
A koronavírus-járvány a menedzserszűrésekre is rányomja a bélyegét. Nemcsak azért, mert a betegség tüneteihez most még a karanténfáradtság is társul, hanem azért is, mert jóval kevesebben jutnak el a vizsgálatokra. Már most látszik, hogy lesz még ennek böjtje.
Piac&Profit Kifli.hu – Ahol az online rendelés minden frusztrációját kiküszöbölik
Valkai Nikoletta | 2021. április 24. 12:03
Különleges termékkínálat, az online vásárlás során jellemző frusztrációk kiiktatása és mindezek mellett emberközpontú magatartás – röviden így lehetne leírni a cseh gyökerű Kifli.hu mibenlétét. Az online élelmiszerbolt 2019 legvégén nyitotta meg a „kapuit” a magyar vásárlók előtt, Makkay János tavaly nyáron vett át az ügyvezetői feladatokat.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos