Nehéz heteken vannak túl a bértárgyalásokban részt vevő felek, hiszen a következő évben adandó legkisebb bérekről a megszokottól eltérően nem tavaly év végén, hanem csak január 25-én született megállapodás. Ennek értelmében februártól a minimálbér bruttó értéke négy százalékkal, vagyis 161 ezerről 167 ezer 400 forintra, a garantált bérminimum bruttó értéke pedig 210 ezer 600 forintról 219 ezer forintra nőtt.
Rögzítették azt is, hogy a 2021 első felének végén ismert gazdasági eredmények tükrében újra átértékelik a megelőző másfél év gazdasági eredményeit, köztük a bérek helyzetét is. Noha a bérmegállapodás arra is kitért, hogy ha év közben a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó a jelenlegi 15,5 százalékról 13,5 százalékra csökken – a korábbi, hatéves bérmegállapodásban foglaltak szerint –, akkor a minimálbér havi bruttó 169 ezer, míg a garantált bérminimum havi bruttó 221 ezer 100 forintra emelkedik.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) nemet mondott a megállapodásra, így a szakszervetek részéről a Liga Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MGYOSZ), a munkaadók részéről pedig a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, az Áfeosz-Coop Szövetség, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) bólintott rá az országos béralkura. A megállapodás azonban így is érvényes.
Nagyon távolról indultak
A bértárgyalásokon kialkudott legkisebb bérek minden évben hosszas egyeztetések után születnek meg, most ez különös nehezen ment. Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke keservesnek nevezte az idei tárgyalássorozatot.
Az egyeztetések tavaly november végén kezdődtek. Ekkor a felek álláspontjai nagyon messze álltak egymástól: a munkáltatók a járvány miatti bizonytalan gazdasági helyzetben egyáltalán nem akartak béremelést, a szakszervezetek viszont akkor még 10 százalék körüli emelést akartak kiharcolni. A munkaadók a tárgyalások elhalasztását is felvetették addigra, amikor már többet látnak a 2021-es folyamatokból. A szakszervezeti oldalról felmerült egy erős érv, miszerint Magyarország a béreket tekintve lemaradásban van a V4-ekhez és Romániához képest, így a béremelésnél majd törekedni kell ennek a különbségnek a csökkentésére.
A következő tárgyalásokon – még ha hajszállal is – közeledett a munkaadói és a munkavállalói oldal álláspontja, a megegyezés érdekében mindkét oldal számított járulékcsökkentés formájában a kormány segítségére. A szakszervezeti oldal továbbment, majd közölték, hajlandók engedni a 7,5 százalékra levitt bruttó béremelési igényükből is, amennyiben a kormány csökkenti a dolgozókat terhelő adó vagy járulékok egyikét.
Többlépcsős emelés is tervben volt
A járványhelyzet és a gazdaság alakulásának bizonytalansága miatt felvetődött a többlépcsős béremelés lehetősége is. Ennek lényege az lett volna, hogy január 1-től három százalékkal (vagyis az infláció tervezett mértékével megegyező mértékben) emelkedtek volna a bérek, és meghatározták volna azt is, hogy a helyzet javulásával milyen mértékben nőnek tovább a fizetések.
– A többlépcsős megoldástól egyik fél sem zárkózott el – mondta korábban Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke. A 2020-ra kötött bérmegállapodás azon alapult, hogy az infláció, a GDP és a munkáltatói járulékcsökkentés megteremti a béremelés forrását – érveltek a munkáltatók. Ehhez képest a 2020-as gazdasági adatok alapján a nyolcszázalékos béremelésnek nem volt forrása, mert bár két százalékponttal csökkent a szociális hozzájárulási adó, és három százalék volt az infláció, a termelékenységi mutató öt százalékponttal esett.
Bár Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a december 30-i kormányülésre szerette volna lezárni a bértárgyalásokat, 2020 legvégéig sem jutottak döntésre a felek. A kormányoldalt képviselő Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár december 30-án, a tavalyi utolsó egyeztetés után azt mondta, a megállapodást a gazdasági bizonytalanság nehezíti, ugyanis a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) munkaadói és munkavállalói oldalának javaslatai között nem volt „szakadéknyi különbség”. A kormány végül rendeletben rögzítette a minimálbér-tárgyalások sikertelenségét.
Utalások innen-onnan
A minimálbér összegének megállapítása nem csak a munkavállalóknak fontos pont. Ez alapján határozzák meg a gyedet, a táppénzt, az álláskeresési járadékot és bizonyos béren kívüli juttatások összegét. Közben az év végén a jegybank, valamint a Pénzügyminisztérium (PM) is tett egy finom utalást arra, hogy nem csak inflációval megegyező mértékű emelés történhet. A PM január elején jelentette meg a 2020–2024-es makrogazdasági prognózisát, amelyből kiderült, a bruttó átlagbér a várakozások szerint 4,7 százalékkal emelkedhet 2021-ben. Ebből pedig kiolvasható volt, hogy a kormány is 4-5 százalék közötti minimálbér-emelésre gondolt.
2021 elején a munkaadók háromszázalékos emelési javaslattal álltak elő, a munkavállalói képviseletek öt százalékot akartak elérni. Január közepén már látni lehetett, hogy a munkaadók hajlandók lennének továbbmenni, és el tudnák fogadni a megállapodást négyszázalékos szinten. Mindezt azért, hogy a legrosszabbul keresők, a gyeden, gyesen lévők, az álláskeresők, az összes olyan ember, aki érintett a minimálbérhez kötött szociális juttatásokban, megkaphassa az emelt összeget – mondta a Piac & Profitnak Perlusz László, a VOSZ főtitkára. Mindeközben a MASZSZ továbbra is kitartott az ötszázalékos bérkövetelés mellett. Egyébként nem ez az első alkalom, hogy a MASZSZ nem írta alá a megállapodást, 2015-ben és 2018-ban sem fogadták el az akkori emelést. Kordás László, a legnagyobb hazai szakszervezeti konföderáció vezetője, mint lapunknak elmondta, a két-háromezer forintos különbség, amelyen ment az alkudozás, nem vitte volna csődbe a magyar cégeket.
– A hazai vállalkozások sem rosszabbak, mint a lengyel vagy a szlovák cégek, ahol hét százalék feletti emelés volt. Ezt a pénzt Magyarországon is ki lehet termelni.
Ahol már biztosan nőttek a fizetések
A kecskeméti Mercedes gyárban kétéves bérmegállapodással zárultak az egyeztetések a Mercedes és az érdek-képviseleti szervezetek között tavaly decemberben. A felek az alapbér lépcsőzetes, fix mértékű emeléséről állapodtak meg, amely április 1-jétől kezdődően összesen 90 ezer forintos bruttó béremelést jelent a következő két évben. A Sparnál január elején döntöttek a fizetésekről: továbbra is megmarad a 13. havi juttatás, a Spar Hűségprogram és a munkavállalók 10 százalékos vásárlási kedvezménye is. Az elérhető legalacsonyabb bruttó alapbér a legnagyobb létszámot kitevő áruházi munkakörökben a próbaidő alatt bruttó 240 ezer, a próbaidő után bruttó 260 ezer forint. Az emelés 6,1 százalékos, tavaly a próbaidős bér 235 ezer, az állandó pedig 245 ezer forint volt. Az Aldinál a legtöbb pozícióban legalább négy százalékkal nőttek a bérek január 1-jétől, de egyes munkakörökben az emelés a nyolc százalékot is elérte. A 2021-es béremelés után az áruházlánc üzleteiben nyolc órában dolgozó munkavállalók kezdő bére legalább bruttó 335 ezer 700 forint, míg az elérhető legmagasabb bér bruttó 465 ezer 100 forint.
Két héttel az Aszad-rezsim bukása után a szíriai menekültek levelet kaptak az osztrák bevándorlási hivataltól, amelyben közlik, hogy eljárást kezdeményeztek a menedékjoguk visszavonására. 
