Majdnem pontosan öt éve, 2019. június elején indult el a Magyar Állampapír Plusz, amely az akkori rendkívül alacsony kamatkörnyezetben meglehetősen kedvezőnek bizonyult az öt évre 4,95 százalékos hozamával. Rövidebb távra pedig folyószámlaként lehetett használni, mert akkoriban a bankbetétek végképp semmit nem fizettek.

Pár évig nagyon népszerű volt, főleg az első hónapokban helyeztek el benne hatalmas összegeket. Azután az infláció és a kamatok emelkedésével sokat veszített vonzerejéből, mondhatni elavult, és áramlott ki belőle a tőke. Most bejelentették, hogy új sorozatot bocsátanak ki, átalakítják a papírt, amelynek főbb paraméterei változatlanok maradnak.

Továbbra is ötéves futamidejű lesz és sávosan emelkedik a kamatozása. Az első évben 6,25 százalék, majd fokozatosan emelkedve az ötödik évre eléri a 7,25 százalékot. Az eddigi jegyzés helyett adagolt kibocsátással kerülnek forgalomba a papírok, így már nem indít majd hetente új sorozatot az ÁKK.

Öt évre versenyképes lehet

Az elérhető hozam a lejáratig így 4,95 százalékról 6,73 százalékra emelkedik. Ez jelenleg viszonylag versenyképesnek tűnik, összehasonlítva például a három éves fix magyar állampapír évi hét százalékos kamatával. De például az eredetileg intézményi befektetőknek szánt 5-10 éves államkötvények is ehhez hasonló hozammal forognak jelenleg (a nagybani kereskedésben esetleg egy picivel magasabbal).

Azon állampapírokkal szemben, amelyeknek az árfolyamát a piac határozza meg, a MÁP Plusz megtartja azt a jó tulajdonságát, hogy visszaváltható. Egyrészt a kamatfizetési időpontok után évente egyszer, levonásmentesen, öt munkanapon keresztül (a névérték plusz felhalmozott kamatok árfolyamon). Másrészt pedig két kamatjóváírás között fél százalékos levonással ugyan, de szintén meg lehet szabadulni tőle.

Konkurenciát kaptak a pénzpiaci alapok?

Így elvileg továbbra is alkalmas egyfajta folyószámla-helyettesítő eszköznek, hiszen a fél százalékos levonás jelenleg csak kevesebb, mint egyhavi kamatnak felel meg. Igaz, ezt a célt a nyíltvégű befektetési alapok is be tudják tölteni, például a pénzpiaci alapok, amelyeket rövid távra, néhány hétre vagy néhány hónapra is vesznek az emberek.

Ezeket azonban sajnálatos módon a szocho és az árfolyamnyereségadó (szja) is keményen sújtja, ennek ellenére rengeteg fogy belőlük. Lásd erről a korábbi cikkünket:

Akkor milyen esetben érdemes MÁP Pluszt vásárolni?

A MÁP Plusz a nulla közeli kamatozású folyószámlákkal biztosan versenyképes, azoknál persze minden jobb. Táblázatunk szerint rövidebb távra azonban inkább diszkont kincstárjegyeket érdemes vásárolni.

Egy másik ok, amiért érdemes lehet venni belőle, hogy eső kamatokra spekuláljunk. Megvesszük, majd ha tovább süllyednek a kamatok és az állampapír-hozamok, akkor megtartjuk. Ha meg kamatemelkedés jön, akkor visszaváltjuk, és veszünk valami jobb kamatozású kötvényt. (Vagyis e kötvény mellé kapunk egy ingyenes opciót.)

Azok a régi jó Prémiumok

Mégis mibe érdemes most fektetni, ha valaki biztonságra vágyik? Erre a kérdésre korábban elég sokáig egyértelmű választ lehetett adni, mert a Prémium Magyar Állampapír a késleltetett inflációkövetés miatt nagyon jó volt. (A kamata késve igazodott az inflációhoz, ezért sokáig a magasabb korábbi infláció után kaptuk a kamatot. Egyértelműnek tűnt, hogy a Prémiumokat érdemes tartani.)

Ma a képlet egyáltalán nem olyan egyszerű, mint fél, egy vagy másfél éve. Vannak rövid futamidejű, változó kamatozású államkötvények, amelyek kamata vonzó ugyan, de várhatóan esni fog. Ilyen a Prémium is és a Bónusz is, amelyek az inflációhoz, illetve a diszkont kincstárjegyek hozamához vannak kötve. A prognózisok szerint pedig mindkét mutató esni fog. (Nem csak a kincstári optimista kormányzat prognózisai szerint.) Akkor pedig a változó kamatozású kötvények kamata is süllyed majd.

Az eurós befektetésekkel is lehet gond, a forint viszonylagos ereje és stabilitása miatt, amit az utóbbi időben láthatunk. Várhatóan nem fogják utolérni az eurókamatok a forintkamatokat, főleg, ha az EKB erőteljesebb kamatcsökkentésbe kezd, és nagyobb forintleértékelődés sem várható (bár nem is lehetetlen).

Oszd meg, és aludj nyugodtan!

Ilyen helyzetben talán az a legjobb, hogyha megosztjuk a befektetésünket többféle kötvénybefektetés között. Akik az inflációtól félnek leginkább, azok feltétlenül vásároljanak több Prémiumot. Akiket a forintgyengülés aggaszt, azok vehetnek lényegesebb mennyiségű eurós állampapírt is (EMÁP). Megint mások pedig lehet, hogy akkor járnak legjobban, hogyha három vagy négyféle állampapírból hasonló arányban állítanak maguknak össze egy csomagot, úgynevezett portfóliót.

Így egyes szituációkban ez, más szituációkban az az állampapír teljesíthet jobban, ami összességében egy szolid átlaghozamot eredményezhet. Alacsonyabbat, mintha mindent a nyerő lapra tettünk volna fel, de magasabbat, mintha az összes pénzünket a legszerencsétlenebb lóra tettük volna. Legalább a befektető úgy érezheti, minden eshetőségre felkészült.

Csak a vásárlóerő a lényeg

A legjobb lenne, ha ezt a portfóliómegosztást egy befektetési alapon keresztül lehetne elvégezni, de a befektetési alapok magyar lakossági állampapírt nem vásárolhatnak. Ezzel időről időre versenyhátrányba kerülhetnek.

De gondolkodhatunk úgy is, hogy minket nem érdekel a kamat, a hozam, csak az, hogy a pénzünk ne veszítsen az értékéből. Vagyis az inflációval lépést tartson. Ekkor a jó öreg Prémium inflációkövető kötvények maradnak célpontként. De ez sem garantálja a nyugodt alvást, csak legfeljebb hosszú távon. Ahogy azt láttuk 2022-ben, amikor a túl hirtelen infláció-emelkedés nagy károkat okozott a PEMÁP-befektetőknek is. Akik azonban kitartottak kötvényeik mellett, 2023-2024-ben a reálkamat-veszteséget visszanyerhették.