Egyes magyar lakossági állampapírok kamata belföldi és külföldi összehasonlításban egyaránt kiemelkedően magas, más alacsony kockázatú befektetések nem képesek még csak megközelíteni sem. A lakosság jelentős része rá is szokott, hogy állampapírokba fektesse a pénzét, leginkább bankbetét helyett. Jól fogytak az állampapírok az idén is, ráadásul az állam külföldről is nagy mennyiségű hitelt tudott felvenni devizakötvények formájában.
Így már kevésbé van szüksége a lakosság megtakarításaira. Ez lehet az oka egyrészt annak, hogy fokozatosan rontanak az állampapírok feltételein, bár még ezzel együtt is még mindig jók az elérhető kamatok. De közben más módszerrel megpróbálják a lakosságot azon állampapírok felé terelni, amelyeknek a kamata nem olyan magas, illetve nemsokára csökkenni fog. Nyilván azért, hogy a költségvetés terhei enyhüljenek.
Csökkenő kamatot vegyenek
Legalábbis ezt a következtetést vonhatjuk le abból, hogy a legutóbbi állami állampapír-hírlevélben kizárólag a Bónusz Magyar Állampapírt (BMÁP) részletezik és nevezik nevén. (Megemlítve, hogy nyolcféle magyar állampapír van forgalomban.) Ennek kamatozása három havonta változik, legközelebb alig több mint egy hónap múlva, október 21-én fog. Mégpedig nagy valószínűséggel jelentősen csökken majd, ugyanis a diszkontkincstárjegy-aukciókon is sokat ment le mostanában a hozam, és ehhez igazodik a Bónusz kamata. (Ami aukciós hozamok plusz egy százalékpont.)
A bónuszok jelenlegi kamata 11,92, de a legutóbbi három hónapos kincstárjegy-aukció átlaghozama már csak évi 9,47 százalék volt. Ha tehát ennek alapján most lenne a kamat megállapítása, akkor 10,47 százalékra csökkenne a Bónusz kamata, vagyis majdnem másfél százalékkal menne lejjebb. (Valójában némileg bonyolultabb a kamatszámítás, de a lényeg ez.)
Az okosak is így számolnak
Így már érthető, ha pont ebbe az állampapírba próbálják terelni a lakosságot, hiszen ez a jövőben várhatóan egyre kisebb terhet jelent majd az államnak. Valószínű, hogy a Magyar Nemzeti Bank lassan tovább csökkenti az irányadó kamatot is, ami rendszerint lefelé nyomja a kincstárjegyhozamokat.
Ezért is nagyon valószínű, hogy az említett kincstárjegyek hozama és így a Bónuszok kamata is tovább fog mérséklődni a következő hónapokban, negyedévekben. Ezt várja egyébként az “okos pénz”, a “smart money” is, hiszen a sokéves futamidejű állampapírok hozama már évi hét százalék alatt van. Ami arra utal, hogy a befektetési szakemberek, nagybefektetők is tovább csökkenő kamatszintet várnak.
Van emelkedő kamatú papír is
A Bónusz a következő hónapokban, talán 1-2 évben is szinte biztosan sokkal kisebb terhet jelent majd az államnak – és kisebb bevételt a befektetőknek –, mint az inflációkövető államkötvények (PMÁP, Azaz Prémium Magyar Állampapír). A most kapható sorozat kamata ugyanis jelenleg 14,75 százalék éves szinten, ráadásul jövőre még valószínűleg növekedni is fog.
Ezt a kamatot ugyanis még a 2022-es éves átlagos infláció alapján állapították meg, amelynek értéke 14,5 százalék volt abban az évben. Ehhez adtak hozzá 0,25 százalékos kamatprémiumot, így adódott az aktuális kamat. Ez viszonylag hamar, január 20-án változik majd, csakhogy valószínűleg felfelé. Ebben az évben ugyanis eddig igen magas volt az infláció, éves mértéke legutóbb, augusztusban is még 16,4 százalék volt, az év elején ráadásul még bőven 20 százalék fölötti szinteken állt. Ahogy a nyár elején írtuk, és kiszámoltuk, “remek másfél éve jöhet” a PMÁP-oknak:
A Prémiumok jó másfél éve
Így még ha be is jön az elemzők előrejelzése, és az év végére valóban valóban 7-8 százalék környékére esik vissza Magyarországon az infláció, az éves átlagos érték akkor is 17-18, sőt esetleg 19 százalék közelében is lehet. Ez pedig azt jelenti, hogy 2024. január 20-tól 2025. január 20-ig a jelenleginél magasabb, 17-19 százalék közötti kamat várható a PMÁP-októl. Ahogy az állami hírlevél írja:
az aktuális kamat mértéke alapján választja ki a magyar lakosság többsége, hogy mely magyar állampapírba fekteti megtakarított pénzét, hiszen a többségnek az számít, hogy a kivételkor minél több pénz üsse majd a markát.
Érdemes egy évre PMÁP-ot venni?
Ez nem mindig helyes, előfordul, hogy egy változó kamatozású kötvény kamata alacsony, de aztán megugrik. (Megtörtént például számos korábbi PMÁP-sorozattal.) Érdemes előre gondolkodni, prognózisokat olvasgatni, és ennek alapján megbecsülni a következő legalább 1-2 év várható kifizetéseit. Ennél tovább valószínűleg a közgazdászok sem látnak előre.
Jelen esetben viszont a Prémium államkötvények kamata elég jól prognosztizálható a következő mintegy 15 hónapra, és egyben az is a legmagasabb. A Prémiumot még úgyis jobban megéri megvásárolni, hogy 2025 januárjában majd eladjuk, hiszen folyamatosan árat jegyeznek rá. Ahogy az említett állami hírlevél írja:
a hároméves futamidő alatt bármikor hozzáférhetünk a megtakarításunkhoz, ha az élet úgy hozza, hogy azonnali készpénzre van szükségünk.
De hát a futamidő túl hosszú
Tévhit az is, hogy olyan állampapírt érdemes vásárolni, amely pontosan illeszkedik a befektetési időtávunkhoz. Vagyis, ha egy évre nélkülözhető a befektetendő pénzünk, akkor egyéves állampapírt veszünk, ha három évre, akkor hároméveset, ha öt évre, akkor ötéveset. Egyrészt nagyon sok időtávra egyszerűen nincsen megfelelő állampapír, nincsen annyi fajta, hogy pontosan a mi igényeinknek megfeleljen. Másrészt pedig maga az állam is állítja, hogy bármikor pénzzé tehetjük a megtakarításunkat, igaz, ennek lehet egy-két, rosszabb esetben ennél is magasabb százalékos a költsége vagy a díja.
Jó példa erre, hogy az egyéves lakossági állampapír kamata már csak nyolc százalék jelenleg. Diszkont kincstárjegyeket a kötvénypénztárakban egy évhez közeli futamidővel csak kilenc százalék körüli hozammal lehet vásárolni. Következésképpen egy évre is bőven megéri megvásárolni a tízéves Prémiumokat, majd visszaváltani, amikor szükséges. Olyan hatalmas a kamatkülönbség, hogy az 1-2 százalékos esetleges levonást a pluszkamat várhatóan bőven kompenzálni fogja.
Elveszik a pénzünket?
Talán a leggyakrabban hangoztatott tévhit azonban, amely miatt valószínűleg százezrek vagy talán milliók tartózkodnak az állampapírok vásárlásától, hogy az állampapírban levő pénzünket elvehetik a politikusok. Ez a tévhit amiatt alakulhatott ki, hogy voltak a történelemben bőven úgynevezett államcsődök, amikor valamely ország nem tudta kifizetni kötelezettségeit (Görögország, Argentína stb.) Például nem tudta törleszteni a kötvényeit. Sőt olyan is volt, hogy rátette a kezét a lakosság devizabetéteire, mint például Jugoszláviában a kilencvenes években.
Amikor az ország nagyon mély gazdasági válságban van, a hazai, saját pénzben keletkezett adósságokat akkor is ki szokták tudni valahogy fizetni. Például adóemeléssel, fedezetlen pénznyomtatással, vagy a források kreatív átcsoportosításával (megszorításokkal) kinyögik valahogy a kormányok. A más országok által kibocsátott pénz, a deviza az, amelyet nem szoktak tudni előteremteni, mert nincs felette hatalmuk. A devizában történő eladósodás szokott időnként államcsődhöz vezetni.
Visszaadják a pénzed, de milyen állapotban?
Jelenleg azonban túlságosan mély pénzügyi válságnak a jeleit sem fedezhetjük fel Magyarországon. Bár romlott a gazdasági helyzet az előző évekhez képest, már javulás látható, és államcsődnek végképp nyoma sincs. Nagy nemzetközi pénzügyi befektetők is most bíztak Magyarországra eurómilliárdokat.
Más kérdés, hogy egy súlyos gazdasági és pénzügyi válság magas inflációval, forintleértékelődéssel járna, ami a mi állampapír-befektetéseinket is leértékelheti. Kivenni ki fogjuk tudni a pénzt, csak lehet, hogy addigra már kevesebbet ér. Mindenesetre a kamatokkal együtt akkor is többet, mintha folyószámlán vagy a fiókban tartottuk volna.
A három tévhit összefoglalva
A három tévhitet tehát így foglalhatjuk össze az elmondottak alapján:
- Mindig a legmagasabb kamatozású kötvényt érdemes vásárolni.
- Érdemes megtartani az állampapírt a lejáratáig.
- Majd jól elveszik a pénzt, ha az állam bajban lesz.
Egy további tévhitnek írhatjuk fel, talán a 3+1. helyre, hogy érdemes az állami hírlevelekből tájékozódni. Úgy tűnik, hogy csak fenntartásokkal, alaposan meg kell vizsgálni a teljes kínálatot, a kamatokat, a lejárat előtti eladás lehetőségét, mielőtt döntést hoznánk. De ez minden más befektetési tanácsra, ötletre is igaz.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Két héttel az Aszad-rezsim bukása után a szíriai menekültek levelet kaptak az osztrák bevándorlási hivataltól, amelyben közlik, hogy eljárást kezdeményeztek a menedékjoguk visszavonására. 
