<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p

A “szuperállampapírnak” is nevezett Magyar Állampapír Plusz kapcsán mintegy fél éve rengeteg szó esik nálunk az állampapírokról. Sokan azonban tapasztalataink szerint ma sem tudják, miről is van szó. Ami nem szégyen, hiszen a lakosság nagy része soha semmiféle pénzügyi oktatást nem kapott. Nekik próbálunk most segíteni.

Tulajdonképpen mi az az állampapír? – kérdezték tőlem nemrég a családban, ami először meglepett. Azután rájöttem, hogy honnan is tudnák? Az iskolai tananyagban nem szerepelt, vagy csak 1-2 mondat erejéig. A gazdasági oldalak adottnak vesznek egy bizonyos szintű alaptudást. Az állami fejlesztésű honlapok pedig bikkfanyelven írt jogászi maszlagokkal vannak tele.

Minden kamatozó befektetés egyfajta kölcsön. Amikor a bankba teszed a pénzed, akkor a banknak adod kölcsön. Amely ezt forgatja – a legtöbb esetben továbbadja újabb kölcsönként, azaz hitelként másnak, magasabb kamatra. (A nyeresége pedig főleg a két kamat különbözete.)

Az állampapír pedig az államnak nyújtott kölcsön. Az állam a bejövő  pénzt szintén forgatja, felhasználhatja sokféleképpen. Teheti a gazdaságba, az oktatásba, az egészségügybe és sok más helyre, ennek még a felsorolása is hosszú lenne. A lényeg, hogy az állampapírnál is fizetnek a pénz használatáért, tehát kamatot kapunk rá.

A befektetések három igazsága

Miért, vagy inkább milyen esetekben válasszuk az állampapírt a bankbetét helyett? Ennek eldöntéséhez három dolgot szoktak mérlegelni, a hozamot, a kockázatot és a likviditást.

Vagyis: Mennyivel több pénzt kapunk vissza annál, amennyit befizettünk. (Ez a hozam, esetünkben a kamat.) Mekkora a lehetősége annak, hogy esetleg mégsem kapjuk vissza. (A kockázat.) Végül, pénzzé tudjuk-e tenni, ha megszorulunk vagy ki szeretnénk szállni. (A likviditás vagy forgathatóság.) Nézzük ezeket sorjában.

1. Mennyit hoz az állampapír?

Most éppen olyan időket élünk, amikor a bankok nem fizetnek szinte semmiféle kamatot Magyarországon, de az Európai Unió többi országában sem. Az inflációt, azaz a pénzromlást (legutóbb, 2019 szeptemberben évi 2,9 százalék Magyarországon) biztosan nem éri el a betétek kamata. Lényegében nem érdemes most bankbetétekbe pénzt elhelyezni, csökkenni fog a vásárlóértéke.

Eközben a magyar állam úgy döntött, hogy ösztönzi a magyar polgárok állampapír-vásárlásait, többek között magas kamattal és adómentességgel. Így ma az a helyzet, hogy egy évre 3,75, öt évre 4,95 százalékos hozam érhető el. Ami meghaladja az eddigi inflációt és a banki kamatokat is.

Régi magyar államkötvény font sterlingben (forrás: ÁKK)

A múltbeli adat nem a jövő, így ez sajnos nem jelent garanciát arra, hogy a jövőbeli inflációt is meg fogja haladni. De jelenlegi tudásunk szerint ez mégis erősen valószínű. A többi fix kamatozású eszköz kamata az országban mélyen ez alatti. Így nemigen van alternatíva, ha valaki hosszú távú, biztonságos befektetést keres.

1/a: Néhány alternatíva

Leginkább a megugró, a mostaninál jóval magasabb (öt százalék feletti) infláció vagy erős forintgyengülés esetén lehetséges, hogy a MÁP Plusz kötvény előnytelenné válik. Aki az inflációtól fél, vehet inflációkövető állampapírokat is (Prémium Állampapír-sorozat vagy PMÁP). Az euró-tulajdonosoknak pedig a magyar eurós inflációkövető államkötvényt lehet javasolni (Prémium Euró kötvények vagy PEMÁP). Mindkettő kamatozása alacsonyabb a MÁP Plusznál.

Mennyi az annyi?

A Magyar Állampapír Plusz névértéke egy forint, így teljesen rugalmas, mennyit fektetünk bele. Egy száz forintos befektetésre öt év után 27,35 forint kamat jár – azért több, mint 5x4,95 százalék, mert éven túl tőkésítenek, kamatos kamatot számolnak. Újabban a postákon, nyomtatott formában is kapható, ennek tudnivalóiról itt írtunk.

Az inflációkövető PMÁP-kötvények kamatát nemrég csökkentették, így a korábbinál is kevésbé éri meg a vásárlásuk. Vélhetően ezzel is a „szuperkötvény” felé igyekeznek terelni a befektetőket.

A bankbetétek, bankszámlák használata azonban továbbra is ajánlott. De inkább szerényebb összegekkel, folyó kiadásokra, azonnal pénzzé tehető vésztartalék képzésére. Például egy-két havi bért lehet érdemes elhelyezni rajta.

2. Biztonságos-e az állampapír?

Világszerte a legalacsonyabb kockázatú befektetésnek az állampapírt szokták tekinteni. Sőt, ez az etalon, a mérce, amihez a többi befektetést mérik a tankönyvekben, elemzésekben. De akkor hogyan lehet az, hogy időnként államcsődöktől hangos a sajtó? Hol a görögök, hol az argentinok mentek csődbe, a történelemből pedig sok más eset ismert. Sőt, arról is hallhattál, hogy Magyarország a nyolcvanas, kilencvenes években párszor közel járt a fizetésképtelenséghez.

Az ilyen esetek azonban úgy szoktak bekövetkezni, hogy a görög, argentin állam euróban, dollárban volt eladósodva, és ezekből a devizákból nem volt neki elég. (Korábban pedig a papírpénzek nemesfémre válthatósága bonyolította a helyzetet.)

(Fotó: Eidenpenz József)

Az adott ország a saját devizájában többnyire tud fizetni, a probléma a devizában vagy nemesfémben vállalt kötelezettségekkel szokott előadódni. De egyébként is, Magyarország gazdasági helyzete jó, sőt kifejezetten jó a korábbi évtizedekhez képest. A gazdasági növekedés magas, az államadósság, ha lassan is, de csökken.

2/a: A semmiből pénzt csinálni

Az állam hagyományosan erősebb szereplő, mint a bankok. Sőt, a legerősebb gazdasági szereplő, amely uralkodik az összes többi fölött. Adóemelésből, kiadáscsökkentésekkel, ha kell, a törvények módosításával is tud pénzhez jutni. Az infláció is lényegében az állam bevételeit növeli. Végső esetben az állam elkezdhet pénzt nyomtatni, a semmiből pénzt teremteni. (Bár ezzel inflálja a pénzt, csökkenti az értékét.)

Az államcsőd veszélye azonban jelenleg itt Közép-Európában nagyon-nagyon csekélynek látszik. Az EU-tagság is plusz biztonságot ad, lásd Írország, Portugália, Görögország kimentését. Ha pedig esetleg komolyan romlana a gazdasági helyzet, a készpénz sem biztos, hogy jobb befektetés lesz, mint az állampapír. Ilyenkor ugyanis gyakran nagyon megugrik az infláció is.

3. Hogyan lehet kiszállni?

De az említett MÁP Plusz feltételei között szerepel az évi egyszeri levonásmentes visszaváltás is. Kisebb levonással (jelenleg 0,25 százalék) pedig bármikor visszaadható ez az értékpapír. Ha tehát valaki megijed, válságtól tart, menet közben is kiszállhat.

Államkötvény, 1924-ből, aranyalapon. Forrás: ÁKK

Ezzel el is értünk a harmadik ponthoz, a likviditáshoz, azaz forgathatóság, készpénzre válthatóság témaköréhez. Ami az évi egyszeri (plusz az első hat hónap utáni) fix visszaváltási ablakok miatt a többi állampapírral összehasonlítva is nagyon jónak számít.

Lényegében ez egy olyan fix kamatozású kötvény, amely változó kamatozásúvá tehető. Vagy egy olyan termékre hasonlít, amire nem három napos, hanem négy éves pénzvisszaadási garanciát ígérnek. Ha ugyanis van másik, jobb befektetés, vagy megváltoznak a terveink, elképzeléseink, akkor ki tudunk szállni.

A többi fix kamatozású kötvényénél ez nincs így. Sokszor csak bizonytalan, váltakozó piaci áron lehet tőlük megszabadulni. A MÁP Plusz nem követi az inflációt vagy a kamatokat -- de mivel bármikor vissza tudod váltani, mégis rendkívül rugalmas.

3/a: Hol érdemes megvenni?

Júniustól az új állampapírok kamata ráadásul kamatadó-mentes. Kényelmi, praktikus szempont, hogy nem kell a kamatok felvételével vagy újra befektetésével vesződni – ezeket tőkésítik, vagyis egy év után hozzáadják a tőkéhez. (Így a kamatra is kamatot fogunk kapni, kamatos kamat jár, ahogy az egyébként szokványos.) Tehát akkor kapjuk majd vissza a pénzt, kamatostul, amikor a kötvény lejár, vagy amikor a visszaváltás mellett döntünk. Addig el is felejthetjük.

A MÁP Pluszt tehát nem véletlenül nevezik szuperkötvénynek, hozam és eladhatóság szempontjából egyaránt nagyon jó feltételeket nyújt. (Más kérdés, nem lesz-e a sok kamatfizetési kötelezettség az állam számára egyszer még túl nagy teher.)

Meg lehet venni az Államkincstár fiókjaiban, de sok bank fiókjaiban is. Hogy melyik az előnyösebb, azt egyénileg kell mérlegelni. Az Államkincstárnál ingyenes a számlavezetés, de számlát nyitni sor esetén időigényes. Az oda való átutalásnak is költségei vannak, később onnét elutalni vagy ott készpénzt felvenni szintén illetékköteles.

3/b: Hasonlítsuk össze a költségeket

A bankok, főleg a már meglevő bankunk kézenfekvő megoldás, ha forgalmaz állampapírt. De a bankok általában kérnek valamit az értékpapírszámla vezetéséért. Össze kell vetni a felmerülő költségeket. Nagyobb összegnél és hosszabb időre tervezve valószínűleg megéri az államnál számlát nyitni.

A gazdagok, a kormányhoz közel állók is ezt veszik – nyugtattam meg az illetőt, amikor már kifogytam a további érvekből. Ennek jele, hogy sokan olcsó hitelből, nagy tételben vásárolták.

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vételi ajánlat eladási ajánlat forgalom dátum idő
OTP 8542 8428 8560 +1,81% 8530 8540 1 349 639 364 Ft 2022-07-04 13:24:57
MOL 2928 2910 2950 +0,55% 2922 2928 113 970 816 Ft 2022-07-04 13:14:29
MTELEKOM 328 323 329 +1,86% 327 328 7 866 694 Ft 2022-07-04 13:20:13
RICHTER 6850 6800 6995 -1,30% 6850 6885 177 311 610 Ft 2022-07-04 13:25:22
OPUS 168 167 168 +1,57% 168 168 589 006 Ft 2022-07-04 13:23:46
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Állampapír / Kötvény Már csak ez hiányzott – tíz éves csúcson áll a magyar tíz éves hozam is
Eidenpenz József | 2022. június 15. 18:40
Miközben a lakosság állampapír-vásárlási kedve nagyon csekély, tíz éves csúcsra emelkedett a forintos államkötvények hozama, 8,6 százalékra. Egy év múlva már 428 forintra várja a piac az eurót. Így logikus módon most, amikor padlón a forint, devizában adósodunk el, ami jól jöhet, ha visszaerősödik a devizánk. Ha erősödik.
Állampapír / Kötvény Tíz év után újra visszatérhet a kötvényalapok aranykora
Eidenpenz József | 2022. május 26. 05:31
Az elmúlt egy évben nagy változások történtek a kötvénypiacokon, ami a befektetési szokásokat alaposan átalakíthatja. A kötvényhozamok nőttek, így újra vonzó befektetésekké váltak. Egy lakás bérbeadása már nem biztos, hogy versenyképes a tíz éves fix állampapír 7,5 százalékos forinthozamával, ráadásul a kötvényhozamok, jelzáloghitel-kamatok növekedésével az ingatlanok ára is csökkenhet. A kötvények jó befektetések lehetnek, a forint erősödhet középtávon. A részvények, ingatlanok vonzereje csökkenhet, és nagyobb szerep juthat a kötvényeknek. Interjú Kovács Szilárddal, az Erste Alapkezelő portfólió-menedzserével.
Állampapír / Kötvény Haldoklik a MÁP Plusz, egekben a többi állampapír hozama
Eidenpenz József | 2022. április 22. 05:31
Állampapír vagy valami más? Fix vagy változó? Deviza vagy forint? Mibe fektessek? Az emberek tömegesen váltják vissza a MÁP Pluszt. Áttekintjük a lehetőségeket. A nagy állampapírtrió négytagú lett, miután olyan papírokat is érdemes venni, amelyeket korábban nem.
Állampapír / Kötvény Drasztikusan emelik egyes lakossági állampapírok kamatát
Eidenpenz József | 2022. március 17. 18:33
A kamatemelési hullám az egy éves lakossági állampapírokat is elérte, nagy mértékben, háromról négy százalék fölé nő a kamatuk. De ennél magasabb, hat százalék körüli megtérülést is el lehet érni valamivel, ha valaki meg tudja tartani lejáratig az értékpapírt.
Állampapír / Kötvény A Magyar Állampapír Plusz már halott?
Eidenpenz József | 2022. március 13. 06:04
A MÁP Plusz ma biztosan nem a legjobb. Felbolydult az állampapírpiac is a háború miatt, az elmúlt években megszokottól eltérően most az intézményi kötvények többet fizetnek, mint a lakosságiak. A magasabb hozam azonban nem minden esetben jó az ügyfélnek. Elmagyarázzuk, kinek érdemes ezeket vásárolnia.
Állampapír / Kötvény Kitömjük az államot: áttörte a lélektani határt a magyar lakosság állampapír-állománya
Gáspár András | 2022. február 8. 16:12
Elérte a 10 ezer milliárd forintot a lakossági állampapírok állománya - jelentette be keddi Facebook-bejegyzésében Varga Mihály pénzügyminiszter.  A friss adatokból jól látszik, hogyan lett 12 év alatt az állam egyik legnagyobb hitelezője a magyar lakosság.
Állampapír / Kötvény Megint BBB-t kapott Magyarország
Privátbankár.hu | 2022. január 29. 08:11
A Fitch Ratings tartós magyar gazdasági növekedést vár, de a kockázatként az unortodox intézkedéseket és a magas államadósságot is megnevezte.
Állampapír / Kötvény Varga Mihály jó hírt közölt az állampapírokról
Privátbankár.hu | 2022. január 25. 13:15
Már lehet jegyezni az újabb ötéves Prémium Magyar Állampapírt, a PMÁP-ot, amelynek kamatprémiuma 1,25 százalékról 1,5 százalékra emelkedett.
Állampapír / Kötvény Négy ok, amiért hamarosan eljöhet a MÁP Plusz alkonya
Eidenpenz József | 2022. január 19. 06:04
Nem jó érzés 7,4 százalékos infláció mellett öt százalék körüli kamatú papírban ücsörögni, még akkor sem, ha sokan valószínűsítik, hogy a pénzromlás csak átmenetileg marad ilyen magas. De ez csak az egyik ok, amiért a MÁP Plusz iránti érdeklődés csökkenhet a közeljövőben.
Állampapír / Kötvény Máris itt a válasz a magas inflációra! 6,6 százalék lesz a csúcskamat jövő csütörtöktől
Eidenpenz József | 2022. január 14. 16:13
Évi 6,6 százalékra nő az itthoni kockázatmentes csúcskamat, miután új inflációkövető forintkötvények kaphatók a jövő hét végétől. Ráadásul kevesebb késéssel követik az inflációt, mint a korábbi sorozatok. A ma közzétett magas inflációs adatot ugyan nem éri el a kamat, de pár hónap múlva ez is változhat.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG