Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
A “szuperállampapírnak” is nevezett Magyar Állampapír Plusz kapcsán mintegy fél éve rengeteg szó esik nálunk az állampapírokról. Sokan azonban tapasztalataink szerint ma sem tudják, miről is van szó. Ami nem szégyen, hiszen a lakosság nagy része soha semmiféle pénzügyi oktatást nem kapott. Nekik próbálunk most segíteni.

Tulajdonképpen mi az az állampapír? – kérdezték tőlem nemrég a családban, ami először meglepett. Azután rájöttem, hogy honnan is tudnák? Az iskolai tananyagban nem szerepelt, vagy csak 1-2 mondat erejéig. A gazdasági oldalak adottnak vesznek egy bizonyos szintű alaptudást. Az állami fejlesztésű honlapok pedig bikkfanyelven írt jogászi maszlagokkal vannak tele.

Minden kamatozó befektetés egyfajta kölcsön. Amikor a bankba teszed a pénzed, akkor a banknak adod kölcsön. Amely ezt forgatja – a legtöbb esetben továbbadja újabb kölcsönként, azaz hitelként másnak, magasabb kamatra. (A nyeresége pedig főleg a két kamat különbözete.)

Az állampapír pedig az államnak nyújtott kölcsön. Az állam a bejövő  pénzt szintén forgatja, felhasználhatja sokféleképpen. Teheti a gazdaságba, az oktatásba, az egészségügybe és sok más helyre, ennek még a felsorolása is hosszú lenne. A lényeg, hogy az állampapírnál is fizetnek a pénz használatáért, tehát kamatot kapunk rá.

A befektetések három igazsága

Miért, vagy inkább milyen esetekben válasszuk az állampapírt a bankbetét helyett? Ennek eldöntéséhez három dolgot szoktak mérlegelni, a hozamot, a kockázatot és a likviditást.

Vagyis: Mennyivel több pénzt kapunk vissza annál, amennyit befizettünk. (Ez a hozam, esetünkben a kamat.) Mekkora a lehetősége annak, hogy esetleg mégsem kapjuk vissza. (A kockázat.) Végül, pénzzé tudjuk-e tenni, ha megszorulunk vagy ki szeretnénk szállni. (A likviditás vagy forgathatóság.) Nézzük ezeket sorjában.

1. Mennyit hoz az állampapír?

Most éppen olyan időket élünk, amikor a bankok nem fizetnek szinte semmiféle kamatot Magyarországon, de az Európai Unió többi országában sem. Az inflációt, azaz a pénzromlást (legutóbb, 2019 szeptemberben évi 2,9 százalék Magyarországon) biztosan nem éri el a betétek kamata. Lényegében nem érdemes most bankbetétekbe pénzt elhelyezni, csökkenni fog a vásárlóértéke.

Eközben a magyar állam úgy döntött, hogy ösztönzi a magyar polgárok állampapír-vásárlásait, többek között magas kamattal és adómentességgel. Így ma az a helyzet, hogy egy évre 3,75, öt évre 4,95 százalékos hozam érhető el. Ami meghaladja az eddigi inflációt és a banki kamatokat is.

Régi magyar államkötvény font sterlingben (forrás: ÁKK)

A múltbeli adat nem a jövő, így ez sajnos nem jelent garanciát arra, hogy a jövőbeli inflációt is meg fogja haladni. De jelenlegi tudásunk szerint ez mégis erősen valószínű. A többi fix kamatozású eszköz kamata az országban mélyen ez alatti. Így nemigen van alternatíva, ha valaki hosszú távú, biztonságos befektetést keres.

1/a: Néhány alternatíva

Leginkább a megugró, a mostaninál jóval magasabb (öt százalék feletti) infláció vagy erős forintgyengülés esetén lehetséges, hogy a MÁP Plusz kötvény előnytelenné válik. Aki az inflációtól fél, vehet inflációkövető állampapírokat is (Prémium Állampapír-sorozat vagy PMÁP). Az euró-tulajdonosoknak pedig a magyar eurós inflációkövető államkötvényt lehet javasolni (Prémium Euró kötvények vagy PEMÁP). Mindkettő kamatozása alacsonyabb a MÁP Plusznál.

Mennyi az annyi?

A Magyar Állampapír Plusz névértéke egy forint, így teljesen rugalmas, mennyit fektetünk bele. Egy száz forintos befektetésre öt év után 27,35 forint kamat jár – azért több, mint 5x4,95 százalék, mert éven túl tőkésítenek, kamatos kamatot számolnak. Újabban a postákon, nyomtatott formában is kapható, ennek tudnivalóiról itt írtunk.

Az inflációkövető PMÁP-kötvények kamatát nemrég csökkentették, így a korábbinál is kevésbé éri meg a vásárlásuk. Vélhetően ezzel is a „szuperkötvény” felé igyekeznek terelni a befektetőket.

A bankbetétek, bankszámlák használata azonban továbbra is ajánlott. De inkább szerényebb összegekkel, folyó kiadásokra, azonnal pénzzé tehető vésztartalék képzésére. Például egy-két havi bért lehet érdemes elhelyezni rajta.

2. Biztonságos-e az állampapír?

Világszerte a legalacsonyabb kockázatú befektetésnek az állampapírt szokták tekinteni. Sőt, ez az etalon, a mérce, amihez a többi befektetést mérik a tankönyvekben, elemzésekben. De akkor hogyan lehet az, hogy időnként államcsődöktől hangos a sajtó? Hol a görögök, hol az argentinok mentek csődbe, a történelemből pedig sok más eset ismert. Sőt, arról is hallhattál, hogy Magyarország a nyolcvanas, kilencvenes években párszor közel járt a fizetésképtelenséghez.

Az ilyen esetek azonban úgy szoktak bekövetkezni, hogy a görög, argentin állam euróban, dollárban volt eladósodva, és ezekből a devizákból nem volt neki elég. (Korábban pedig a papírpénzek nemesfémre válthatósága bonyolította a helyzetet.)

(Fotó: Eidenpenz József)

Az adott ország a saját devizájában többnyire tud fizetni, a probléma a devizában vagy nemesfémben vállalt kötelezettségekkel szokott előadódni. De egyébként is, Magyarország gazdasági helyzete jó, sőt kifejezetten jó a korábbi évtizedekhez képest. A gazdasági növekedés magas, az államadósság, ha lassan is, de csökken.

2/a: A semmiből pénzt csinálni

Az állam hagyományosan erősebb szereplő, mint a bankok. Sőt, a legerősebb gazdasági szereplő, amely uralkodik az összes többi fölött. Adóemelésből, kiadáscsökkentésekkel, ha kell, a törvények módosításával is tud pénzhez jutni. Az infláció is lényegében az állam bevételeit növeli. Végső esetben az állam elkezdhet pénzt nyomtatni, a semmiből pénzt teremteni. (Bár ezzel inflálja a pénzt, csökkenti az értékét.)

Az államcsőd veszélye azonban jelenleg itt Közép-Európában nagyon-nagyon csekélynek látszik. Az EU-tagság is plusz biztonságot ad, lásd Írország, Portugália, Görögország kimentését. Ha pedig esetleg komolyan romlana a gazdasági helyzet, a készpénz sem biztos, hogy jobb befektetés lesz, mint az állampapír. Ilyenkor ugyanis gyakran nagyon megugrik az infláció is.

3. Hogyan lehet kiszállni?

De az említett MÁP Plusz feltételei között szerepel az évi egyszeri levonásmentes visszaváltás is. Kisebb levonással (jelenleg 0,25 százalék) pedig bármikor visszaadható ez az értékpapír. Ha tehát valaki megijed, válságtól tart, menet közben is kiszállhat.

Államkötvény, 1924-ből, aranyalapon. Forrás: ÁKK

Ezzel el is értünk a harmadik ponthoz, a likviditáshoz, azaz forgathatóság, készpénzre válthatóság témaköréhez. Ami az évi egyszeri (plusz az első hat hónap utáni) fix visszaváltási ablakok miatt a többi állampapírral összehasonlítva is nagyon jónak számít.

Lényegében ez egy olyan fix kamatozású kötvény, amely változó kamatozásúvá tehető. Vagy egy olyan termékre hasonlít, amire nem három napos, hanem négy éves pénzvisszaadási garanciát ígérnek. Ha ugyanis van másik, jobb befektetés, vagy megváltoznak a terveink, elképzeléseink, akkor ki tudunk szállni.

A többi fix kamatozású kötvényénél ez nincs így. Sokszor csak bizonytalan, váltakozó piaci áron lehet tőlük megszabadulni. A MÁP Plusz nem követi az inflációt vagy a kamatokat -- de mivel bármikor vissza tudod váltani, mégis rendkívül rugalmas.

3/a: Hol érdemes megvenni?

Júniustól az új állampapírok kamata ráadásul kamatadó-mentes. Kényelmi, praktikus szempont, hogy nem kell a kamatok felvételével vagy újra befektetésével vesződni – ezeket tőkésítik, vagyis egy év után hozzáadják a tőkéhez. (Így a kamatra is kamatot fogunk kapni, kamatos kamat jár, ahogy az egyébként szokványos.) Tehát akkor kapjuk majd vissza a pénzt, kamatostul, amikor a kötvény lejár, vagy amikor a visszaváltás mellett döntünk. Addig el is felejthetjük.

A MÁP Pluszt tehát nem véletlenül nevezik szuperkötvénynek, hozam és eladhatóság szempontjából egyaránt nagyon jó feltételeket nyújt. (Más kérdés, nem lesz-e a sok kamatfizetési kötelezettség az állam számára egyszer még túl nagy teher.)

Meg lehet venni az Államkincstár fiókjaiban, de sok bank fiókjaiban is. Hogy melyik az előnyösebb, azt egyénileg kell mérlegelni. Az Államkincstárnál ingyenes a számlavezetés, de számlát nyitni sor esetén időigényes. Az oda való átutalásnak is költségei vannak, később onnét elutalni vagy ott készpénzt felvenni szintén illetékköteles.

3/b: Hasonlítsuk össze a költségeket

A bankok, főleg a már meglevő bankunk kézenfekvő megoldás, ha forgalmaz állampapírt. De a bankok általában kérnek valamit az értékpapírszámla vezetéséért. Össze kell vetni a felmerülő költségeket. Nagyobb összegnél és hosszabb időre tervezve valószínűleg megéri az államnál számlát nyitni.

A gazdagok, a kormányhoz közel állók is ezt veszik – nyugtattam meg az illetőt, amikor már kifogytam a további érvekből. Ennek jele, hogy sokan olcsó hitelből, nagy tételben vásárolták.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Állampapír / Kötvény Államkötvény-vásárláson gondolkodsz? Holnaptól változások jönnek
Eidenpenz József | 2021. január 18. 19:05
Miután tavaly az éves átlagos infláció kissé csökkent, az állam most új ötéves inflációkövető kötvényeket hoz forgalomba, amelyeknek a kamatprémiuma ma is alacsonyabb. Így a két hatás nyomán 4,8-ról 4,55 százalékra csökken a Prémium Magyar Állampapírral elérhető kamat. A kötvények futamideje viszonylag hosszú, öt és fél év.
Állampapír / Kötvény Árnyoldala és pozitívuma is van az újabb devizakötvényeknek
Király Béla | 2020. november 15. 05:13
A korábbi kommunikációnak némileg ellentmond a csütörtökön bejelentett nagyobb összegű devizakötvény kibocsátás, de sok szempontból jónak tűnik az ÁKK lépése.
Állampapír / Kötvény Hatalmas mérföldkőnél a szuperállampapír
MTI | 2020. november 3. 12:13
Átlépte keddre az 5000 milliárd forintot a Magyar Állampapír Pluszban (MÁP+) lévő megtakarítások értéke - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter egy, a hivatalos Facebook oldalán kedden közzétett videóban.
Állampapír / Kötvény Azt hittük, a MÁP Plusz lesz a legjobb állampapír. Mekkorát tévedtünk!
Eidenpenz József | 2020. október 28. 05:07
A híres MÁP Plusz államkötvények hozamánál több mint kétszer magasabbat is el lehetett érni, ha valaki ehelyett eurós kötvénybe fektette a pénzét, méghozzá hasonlóan alacsony kockázat mellett. Hála persze annak, hogy a forint az utóbbi másfél évben rohamosan leértékelődött. Ez megtaníthatja a befektetőket arra, hogy még az állampapíroknál sem érdemes mindig mindent egy lapra feltenni.
Állampapír / Kötvény Szamurájkötvények kibocsátásra készülődik a magyar állam
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 28. 10:11
Már zajlanak az előkészületek, néhány napon belül megtörténhet a tranzakció.
Állampapír / Kötvény Csak félig tért vissza az államkötvény-vásárlási kedv a karantén után
Eidenpenz József | 2020. június 8. 06:07
Egy éves a “szuperkötvény”. Magyarországon is fokozatosan lazították a mozgási korlátozásokat az utóbbi hetekben, így elvileg visszatérhet a lakosság a korábbi mindennapokhoz. De mennyire állt vajon helyre a karantén idején tavasszal mélypontra esett állampapír-jegyzési kedv? Még nem teljesen. Ami megmagyarázza a kormányzat idei devizakötvény-kibocsátásait is.
Állampapír / Kötvény Nagyon vették az állampapírokat a pénzintézetek
Privátbankár.hu / MTI | 2020. május 11. 14:43
A pénzintézetek márciusban komolyabb mennyiségű állampapírt vásároltak, derült ki az MNB friss adataiból.
Állampapír / Kötvény 2 milliárd euró értékben adtunk el kötvényt
MTI | 2020. április 23. 18:45
A pénzügyminiszter szerint sikeres volt Magyarország legújabb kötvénykibocsátása, 2 milliárd euró értékben sikerült értékesíteni. Varga Mihály azt is elmondta, hogy rekordalacsony hozam mellett sikerült mindez.
Állampapír / Kötvény Eurókötvényt bocsát ki Magyarország
Privátbankár.hu | 2020. április 22. 11:59
Az Államadósság Kezelő Központ nem sokkal azután jelentette be, hogy közzétette idei módosított finanszírozási tervét.
Állampapír / Kötvény Módosította idei finanszírozási tervét az ÁKK
Privátbankár.hu | 2020. április 22. 11:01
A Kormány a COVID-19 járvánnyal kapcsolatos negatív gazdasági kilátások és a járvány gazdasági hatásait mérsékelni hivatott fiskális politikai lépések eredményeképp módosította a 2020-as költségvetés eredményszemléletű hiánycélját a GDP 1 százalékáról 2,7 százalékára. Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya ennek megfelelően 367 milliárd forintról 1.234 milliárd forinttal 1.601 milliárd forintra emelkedett.
Friss
hírlevél