A 2021-es év közepéig, végéig nagyon unalmas volt a kötvénypiac a legtöbb országban, a hozamok rendkívül alacsonyak voltak, a mozgások csekélyek. De aztán más világ jött, 2022-ben valósággal elszabadult a pokol, óriásit ugrottak az állampapírhozamok szinte minden országban. Megtöbbszöröződtek, bár a nullához közeli szintekhez képest a többszöröződés is nehezen értelmezhető.
A 2022-es nagy ugrás után 2023-ban is izgalmas maradt a piac, hiszen a múlt év elején még igen magasan, sokéves csúcson álltak a kötvényhozamok sok országban. A grafikonok tanúsága szerint például az Amerikai Egyesült Államokban vagy Németországban még 2023-ban is szolid hozamemelkedés következett, ami csak 2023.októbere és novembere körül váltott enyhe csökkenésbe.
Magyarországon feleződött a hozam
Ez részben a lassan csökkenő inflációnak hála következhetett be, részben azért, mert az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed leállt a kamatemelésekkel, és az idén valószínűleg már kamatot csökkent. Bár a fejlett Nyugaton az óév végén lefelé csorogtak a kötvényhozamok, de azért még mindig viszonylag magas szinten maradtak.
Magyarországon kicsit más volt a pálya. A 2022-es hatalmas hozamemelkedés még 2023 elején is kitartott. A rövidebb futamidejű állampapírok hozama 2023 elején az évi 14 százalékot is meghaladta. Utána azonban meredek zuhanás jött, és jelenleg már csak 6,5 százalék körül van. Vagyis kevesebb, mint a felére esett vissza, persze volt honnét, jó magasról lehet nagyot esni.
Az állampapírpiac megelőlegezte a bizalmat
Igaz, még ez a hazai hozamszint is sokszorosa annak, ami 2021 végén, vagy 2022 elején volt. (Ezt fejezi ki a grafikonokon látható bő 1200 százalékos emelkedés.) A magyar állampapírpiac nyilvánvalóan megelőlegezi a bizalmat, hogy az infláció valóban tovább fog csökkenni, hiszen a 6,5 százalékos állampapírhozam jelenleg alacsonyabb, mint a legutóbb mért, novemberben 7,9 százalékra rúgott éves infláció.
Egy 6,5 százalékos hozammal állampapírt vásárolni nyilván akkor érdemes, ha azt feltételezzük, hogy a pénzromlás üteme az idén szépen tovább csökken. Lényegében minden elemző ezzel a forgatókönyvvel számol, nagy valószínűséggel ez fog bekövetkezni, de azért vannak különbségek közöttük.
Mitől estek még a hozamok?
Nem mindegy, hogy például négy, hat vagy nyolc százalék lesz az idén a pénzromlás. Ha meglepően magas vagy alacsony lesz az infláció, az hathat a forintra, a kamatokra és még sok minden másra is a magyar gazdaságban.
Amikor arról beszélünk, hogy miért esett ekkorát az állampapírok hozama, akkor emlékeztetni kell rá, hogy a magyar hozamok még mindig magasabbak a környékbeli országok állampapír-hozamainál. Ez még vonzhat ide külföldi tőkét.
De a bizalmon túl nem szabad azt sem elfelejteni, hogy vannak, akiket (például bankokat, nem alakezelőket) az állam különböző adminisztratív eszközökkel lényegében rákényszerített az állampapírok vásárlására. Akár jó befektetésnek találják, akár nem.
Megmarad a külföldiek lelkesedése?
Meddig tart vajon a külföldiek állampapír-kereslete? Amint a következő grafikonon látszik, a lengyel és román állampapírhozamok korántsem ugrottak olyan magasra, mint a magyarok – nem volt akkora náluk az infláció sem –, és jóval korábban, már 2022 közepén elkezdtek lefelé csorogni.
A hat százalékos román egyéves állampapírhozamhoz képest a magyar 6,5 százalék már nem tartalmaz valami nagy kamatfelárat, miközben a forint volatilisebb, azaz nagyobb az ingadozása, mint a román lejnek. (Ráadásul nagyobb szomszédunk gazdasági fejlettségben is éppen utolér bennünket.)
A magyar kisbefektetők végre kaszálnak
Ami a magánszemélyeket illeti, ők a 2022-es hatalmas, évi húsz százalék fölé szökött infláció idején hatalmasat veszítettek az állampapírjaikon. Még az inflációkövető PMÁP (Prémium Magyar Állampapír) sorozatokon is, mert ezek kamata csak durva késéssel követte a megugró pénzromlást.
A 2023-as év nagy részében azonban a PMÁP nagyjából 15 százalékos kamatozással volt kapható, és az óév végére egy számjegyűre csökkent infláció mellett a hosszabb távú befektetők a 2022-es veszteségük egy részét be tudják hozni. Jövőre pedig még magasabb is lesz a lakossági állampapírok hozama, mint az idén volt, legalábbis ami a korábban kibocsátott inflációkövető sorozatokat illeti. (Mert a 2023-as éves átlagos inflációt fizetik, ami a 2023 eleji magas számok miatt még tetemes lesz.)
El sem hiszi, mennyit fog fizetni
A korábbi PMÁP-ok 2024-es kamata tehát elérheti a 17 százalékot is, sorozattól függően. Miközben, amint említettük, nagy valószínűséggel egy számjegyű lesz az idén az infláció. Így 2023-ben és 2024-ben, a két évvel együtt talán be tudják hozni a korábbi veszteségüket. Be tudják vasalni a magyar államon a szörnyű 2022-t azok a befektetők, akik hosszabb távon tartogatják a PMÁP-jaikat.
Akik azonban most vásárolnak, már nincsenek ebben a szerencsés helyzetben, hiszen az állam nemrég rontotta a feltételeket. Már csak 9,9 százalékos fix kezdőkamattal kapható a PMÁP, amely később az infláció felett 0,5 (illetve a későbbi években 1,0) százalékot fizet.
Mi lesz itt 2024-ben?
A legtöbb elemző még további, havonta ismétlődő kamatcsökkentéseket vár a magyar jegybanktól, legalább márciusig. Erről ebben a cikkben olvashatnak véleményeket:
Ám az amerikai, román vagy lengyel állampapírok hozama alá valószínűleg nem nagyon lenne érdemes lemennünk, mert ebben az esetben inkább más országok állampapírjait választanák a külföldi befektetők. Ezzel egy lényeges vásárlóerő tűnne el a magyar piacról.
Rontják, vagy nem rontják?
Persze ez egyébként a magyar kisbefektetőket nem feltétlenül kell, hogy érdekelje, rájuk már régóta más szabályok vonatkoznak, mint az intézményi befektetőkre vagy a külföldiekre. A kérdés itt inkább az, hogy tovább rontják-e a lakosságnak szóló állampapírok feltételeit vagy sem? Ha az államnak bőven lesznek forrásai, akkor talán igen, rontják.
Korábban is többe került a lakossági állampapírokból való finanszírozás, mint az intézményi befektetőkön keresztüli. De amióta megugrottak a kamatok, ez a különbség is drasztikusan megnőtt. Lehet, hogy az állam már nem akarja annyira mindenáron lakossági forrásokból finanszírozni magát?
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Lejtmenettel zárta a napot a forint. 
