Az amerikai és német tízéves államkötvények hozama közötti különbség – amely hosszú távon a két ország államadósság-finanszírozási költségeit mutatja – az idei év eleje óta 62 bázisponttal szűkült, jelenleg 158 bázispont, írta meg a Reuters. Ez a legnagyobb negyedéves csökkenés lehet a 2008-as pénzügyi válság óta, a járványidőszakot nem számítva.
A hozamkülönbség csökkenésében az európai és amerikai fiskális politikák közötti eltérés játszik fő szerepet. Németország márciusban nagyszabású költekezési tervet hagyott jóvá, feladva a korábbi fiskális szigort, ami a kötvényhozamok emelkedését okozta.
Ezzel szemben az Egyesült Államokban Donald Trump elnöksége alatt bejelentett adócsökkentések, vámintézkedések és az állami munkaerő leépítése bizonytalanságot okoz, a gyengülő gazdasági adatok pedig az amerikai hozamok csökkenéséhez vezettek.
Athanasios Vamvakidis, a BofA globális devizastratégája szerint a jelenlegi eltérés fő oka a fiskális kilátásokban keresendő. Több elemző, köztük az ING kutatási vezetője, Padhraic Garvey is úgy véli, hogy a hozamkülönbség 100 bázispont alá is csökkenhet – ilyen szintre legutóbb tartósan 2013 előtt volt példa.
A Barclays szerint a német hozamok elérhetik a 3 százalékot, ha a vámkockázatok nem valósulnak meg. A hozamok közötti szűkülés a tőkeáramlásokon keresztül az eurót is erősítette, amely az idei első negyedévben 4 százalékot erősödött, ez 2023 vége óta a legjobb teljesítmény.
Reinout De Bock, az UBS elemzője szerint az amerikai befektetők körében élénkült az érdeklődés Európa iránt. Vasileios Gkionakis, az Aviva közgazdásza azt mondta: a növekvő állami beruházások hosszabb távon támogathatják a német gazdaságot, és korlátozhatják a hozamok emelkedését.
Nem csak a gépek zuhannak, a munkások is elégedetlenek. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
