Az elmúlt napok pénzpiaci pánikjának mindenképpen van egy pozitív oldala is, mégpedig az, hogy a lakosság is tud évi kilenc-tíz százalékos hozam mellett állampapírokba fektetni, miközben a bankok csak évi 6-7, esetleg 8 százaléknál tartanak. Még euróban és dollárban is évi nyolc-tíz százalék felett vannak a magyar állampapírok. A további kamatemelkedés ellen változó kamatozású papírral lehet védekezni.

Jó nemzetközi hangulatban is gyengült a forint az utóbbi időben, és a korábbi csúcsok által kijelölt sáv széléhez tapadt, így jó esély volt rá, hogy ebből ki fog törni az árfolyam. Az IMF-el való megegyezés valószínűségét találgatja a piac, de egyre több hír szól arról is, hogy a lakosság egy része külföldre igyekszik vinni a pénzét – mondják a mai hirtelen forintgyengülésről a Concorde Alapkezelőnél.

Annak ellenére, hogy tízmilliárd forintnyi papírra 13 milliárd forintnyi ajánlat érkezett, végül egyet sem fogadtak el belőlük a szerdai csereaukción, ahol 2003-as lejáratú papírokat lehetett 2020-asakra cserélni. Az ok valószínűleg a piaci helyzetben keresendő.

A 2009 júniusa óta nem látott évi tíz százalékos szintet is elérte a 10 és 15 éves magyar forintállamkötvények másodpiaci hozama hétfőn. A külföldön kibocsátott eurókötvényeink hozama is az egekben, évi 8,5-10,0 százalék között mozog. A jelenség magyarázata nem ismert, a trend már régóta tart.

Nem nehéz kitalálni, melyik eurozónás állam kötvényei teljesítettek a legrosszabbul tavaly, természetesen Görögországéi. A nyertes már nem annyira evidens, bár a német papírok ára is nagyon felment, igazán jól az ír papírokkal lehetett keresni. A magyar kötvények alig hoztak valamit, és a forintgyengülés miatt veszteséget hozhattak a külföldieknek.

A Budapesti Értéktőzsde és az ÁKK között létrejött megállapodás alapján a 2012-ben nyilvánosan kibocsátandó értékpapírok többsége esetében a tőzsdei bevezetés a tőzsde vezérigazgatójának külön határozata nélkül történik.

A tíz éves amerikai államkötvények hozamai a hét elején elért rekordjuktól kicsit eltávolodva forogtak a szerda reggeli ázsiai kereskedésben, a piaci szereplők ugyanis várakozással tekintettek az ECB mai, először megrendezendő három éves tenderére. Itt olcsón juthatnak friss forrásokhoz az európai pénzintézetek.

Az Európai Központi Bank (EKB) 3,361 milliárd euró értékben vásárolt államkötvényeket az elmúlt héten másodlagos értékpapír-piaci intervenciós programjának (SMP) keretében - jelentette be a bank hétfőn.

Az olasz kormány péntekre bizalmi szavazást kért a parlamentben a tervezett megszorító csomagról, a felső ház várhatóan jövő héten szavaz ugyanebben a témában, elemzői vélemények szerint a tervezetet az alsó- és a felsőházban is meg fogják szavazni. A megszorító csomag tartalmazza az ingatlanadó újbóli bevezetését és a nyugdíjkorhatár megemelését.

Csúcstalálkozó ide, kormányközi megállapodás oda - egyelőre semmi jele annak, hogy rendeződne a gazdasági helyzet Európában. A forint és a zloty teljesít a leggyengébben szerdán délelőtt a közép-európai valuták közül. Az olasz rekord hozamú államkötvény aukció hatására az euró gyengült a dollárral szemben és a forint sem tudta tartani magát.

A Magyar Nemzeti Bank októberben 69, míg novemberben 86 milliárd forintnyi devizát adott a végtörlesztésre. Novemberben a bankrendszer forint likviditása kismértékben növekedett, eszközoldalon a külföldi követelések növekedtek, míg forrásoldalon a központi kormányzat betétei és a hitelintézetek egynapos betétei jelentősen csökkentek.

A külföldiek kezében levő hazai államkötvények úgy tűnik, nagyon egyenlőtlenül oszlanak meg a külföldi intézmények között, míg az egyik alapkezelőnél sok százmilliárd forintnyi is lehet, másoknál esetleg semmi nincs. A világ legnagyobb kötvényalapjában például hétezer befektetés között egy sem magyar, másutt legalábbis alulsúlyoznak bennünket.

Az elmúlt hat hónapban több, mint ezer milliárdnyi magyar államkötvényt halmozott fel a Mark Möbius által kezelt Franklin Templeton befektetési alap. Így az ország forint és deviza államadósságának több, mint tíz százaléka az amerikai Templeton-alapok kezében van.

Bár nemrég volt egy rosszul sikerült kötvényaukciójuk is, a németek megint nem panaszkodhatnak: hétfőn 0,0005 százalékos éves hozammal tudtak hat hónapos kincstárjegyeket eladni. A többi európai ország kötvénypiacán is enyhülés volt.

A világ jegybankjainak szerdai hangulatjavító beavatkozása nem maradt nyomtalan a csütörtöki hazai államkötvény-aukciókon sem, a három éves papírokra komoly túljegyzés volt, még a kibocsátott mennyiséget is megemelték. A hozamok is csökkentek szerdához képest, de még mindig évi nyolc százalék felett vannak.

Az olasz államadósság nagy része így is belföldi kézben van és ez nagyban csökkenti az ország kiszolgáltatottságát. Ma az államadósság "nemzeti felvásárlására" hirdettek programot, eredetileg magánszemélyek - bajban vannak, de legalább kreatívak.

A Bloomberg weboldala vezető cikkében foglalkozik a magyar államadósság leminősítésével, a cikkben azt írják, hogy péntek délelőtt a tíz éves referencia-államkötvények hozama évi 9,6 százalékra emelkedett, ami 55 bázispontos (0,55 százalékpontos) emelkedés az előző napihoz képest.

Új inflációkövető államkötvények kibocsátásáról határozott az ÁKK, az öt éves futamidejű papírok annyi újítást jelentenek a most kaphatókhoz képest, hogy infláció feletti kamatprémiumuk 3-ról 3,5 százalékra emelkedik. Így a kezdőkamat évi 7,4 százalék lesz, körülbelül negyed százalékponttal az egy éves másodpiaci referenciahozam felett.

Magyarország államkötvényekre fenntartott minősítését tegnap kora este a Moody's befektetésre ajánlottról bóvli kategóriába sorolta. Természetesen a bóvli után is van még élet, ebben az esetben azonban ez a töréspont több kedvezőtlen tényezőt is magában hordoz. Elsősorban azt, hogy több befektetési és nyugdíjalap hivatalból nem tarthat bóvli kategóriás papírokat a portfóliójában.

Arról, hogy az ETF-ek egy része nem is olyan egyszerű és átlátható, mint ahogy hiszik, sok szó esik mostanában, de most különösen meglepő példát prezentált a külföldi sajtó: egy amerikai államkötvény-ETF portfóliójának 18,4 százaléka valójában olasz államkötvényekben van. A többi ráadásul nagyrészt banki papír.

A tervezett hárommilliárd eurós összegben bocsátott ki öt év lejáratú államkötvényeket az olasz kincstár a hétfői aukción, 6,29 százalékos hozam mellett. Ez alacsonyabb volt a másodlagos piacon kialakult szinteknél, ugyanakkor elemzők rámutatnak, hogy a tranzakció mérete nagyon kicsi volt.

Az olasz államadósság már az euró bevezetésekor a GDP 100%-a felett volt, a lakosság eladósodottsága ugyanakkor kifejezetten alacsony most is. A gazdasági mutatók alapján Olaszország helyzete nem is olyan vészes, az euró sorsa mégis rajtuk múlhat. Miért?

Aggodalommal tölti el a piacokat, hogy az olasz államkötvények hozamai az EKB intervenció ellenére is folyamatos emelkednek, az euró is gyengüléssel kezdte a hetet.