Mintegy 60 százalékos veszteséget okoztak tulajdonosaiknak a görög kötvények tavaly a Barclay’s Capital indexei szerint – írja a Wall Street Journal egyik blogja. Ehhez képest a portugálok 21m5 százalékos mínusza és az olaszok 5,4 százaléka szinte eltörpül.
A nyertesek listája már meglepőbb, Spanyolország például 5,5 százalékos kötvényárfolyam-emelkedéssel lehagyta Franciaország 4,9 százalékát. A spanyol piac törénete tavaly inkább a volatilitásról szólt, de az év végén 0,35 százalékponttal alacsonyabb volt kötvényeinek hozama, mint az év elején. (Az alacsonyabb kötvényhozam magasabb árfolyamot jelent, és fordítva.)
Bár nem az eurozóna része, az Egyesült Királyságot is említi a cikk, ahol 16,1 százalékkal emelkedtek a kötvényhozamok, és hozzáteszi, hogy van annak előnye, ha valaki nem eurozóna-tag, ugyanakkor biztonságos kikötőnek számít az európai viharokban.
Ugyan Magyarország sem az eurozóna tagja, de érdemes egy pillantást vetni a magyar papírokra is. Az év végén megemelkedő állampapír-hozamok nyiván levitték a kövényeink árát is, az összes egy évnél hosszabb hazai forintállamkötvény hozamát mutató MAX index éves hozama december 30-án az ÁKK adatai szerint emiatt csak 1,83 százalék volt. Az egy éven belüli papírokat is tartalmazó CMAX (MAX Composite) index pedig 2,46 százalékot ért el 2011-ben, ami nyilván alacsony a rövid távú kamatszinthez és az inflációhoz képest egyaránt.
A külföldiek viszont ezt a szerény hozamot is könnyen elbukhatták, ha forintban vásároltak és nem kötöttek árfolyam-fedezeti ügyleteket, hiszen az euró 11,6, a dollár 15,3 százalékkal drágult az év során. Így ha most vissza szeretnék vinni a pénzüket devizában külföldre, veszteséggel tehetnék csak meg.
Sürgősen javítani kell. 
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
